A Paradicsomban csak különleges "tehetséggel" lehet elvtévedni. Egyébként van egy szlovák kiadású kis vékony zseb-utikönyv róla (úgy látom, hogy sorozat lesz különböző szlovákiai terepekről), magyar nyelven. Én meg is vettem, csak most nem találom, így nem tudom a címét pontosan beírni.
Köszöni szépen jól +van :) Csütörtökön reggel indultunk, és laza 2,5-3 órás autózás után megérkeztünk Podlesokba. Szállás nem foglaltunk előre. A kemping kihalt - sehol egy sátor :) - , így könnyen kaptunk az egyik faházban szállást. Nagyon hideg volt a házban, de a 2 kicsi elektromos hősugárzó pillanatok alatt bemelegítette. ( Éjszakára az egyiket ki is kellett húzni a nagy meleg miatt. Kinnt lefagyott a kocsi. ) Rövid Becherovkás koccintás után elindultunk a Sucha Belán . Az egyik társunk először járt a Paradicsomban. Hatalmas tériszonnyal rendelkezik - otthon már a sámlin állva is szédül-, de itt köszönhetően segitőkezünknek ( és a becherovkának) lazán vette az akadályokat. A szokásos csúcs sör mellett a hátizsákban tartalék söröket is elrejtettem - gondolva az esetleges felismerésekre :) , de egy szlovák társaság kivételével senkivel sem találkoztunk útközben. ( ők nem olvasták -pechjükre- a topikot) Sokszor jártam már ezen az útvonalon. Nyáron , késő tavasszal, őssszel és télen is, de talán ilyenkor - tavasz és tél fordulóján - mutat a legkevesebbet magából a természet. A hó márcsak foltokban található, a fák pedig még téli öltözetükben, szürkén nyúlnak a magasba. Szerencsénkre az időjárás kifogástalan volt. Felérve elfogyasztottuk a szokásos csúcssört és kicsavartuk a Becherovkás üveget. Korgó gyomrunknak köszönhetően rövid tanakodás után elindultunk visszafelé a kempingbe. Itt a kemping mellett található étteremben jó étvággyal megvacsoráztunk. Másnap a Csorba tó felé vettük az útirányt. Itt még tart a téli szezon. Síelő, síelő hátán. Mivel a beülős felvonót drágának találtuk, ezért gyalog indultunk felfelé. Én - mivel a cipőm nagyon csúszott a havon - 1300 méter tájékán az egyik sípálya lábánál maradtam( jó, az igazsághoz tartozik, hogy mint sofőr lusta is voltam menni), a társaim 1800 méterig felmentek. Ez kb. 3-3,5 órás túra volt. Utólag bánom, hogy nem mentem velük. Lennt a sípálya mellett régen homályba veszett orosz tudásomat eleveníthettem fel a rengeteg orosz síelőnek köszönhetően. Szép 2 nap volt, bár a Szlovák Paradicsom szépségét nem ilyenkor mutatja. Végig videóztam és fényképeztem a túrát. 1-2 képet hamarosan felteszek.
A hosszú hétvégén szuper idő volt a paradicsomban, 15-én egy Csingó-Tamásfalvi kilátó-Hernád áttörés-Klastorisko-Fehér patak-Csingó útvonalon mindössze egyetlen élő emberrel találkoztunk Csingó határáig, ő is éppen Klastoriskon rendezkedett a vendéglátó létesítményben de sört nem adott :(
Pénteken a Tátrában kirándultunk egyet aztán gondoltam szombaton már nagyobb mozgás lesz itt is, de nem, egész nap 5-10 emberrel találkoztunk velük is inkább az útvonalak végén.
Egyébként Csingón a Hotel Flórában laktunk, a szállodáról és az étterméről is csak jókat tudok mondani.
No, kicsit korrigálnom kell magam. A Hátizsákkal sorozat túra ötletnek jó, de még VÉLETLENÜL SE INDULJON SENKI NEKI CSAK A KÖNYVBEN TALÁLHATÓ TÉRKÉPKIVÁGAT-tal. Mert az eltéved, mint én ma Jasov-ban... Ami valljuk meg így utólag nem kis dolog ;)
Régebben hajtottam a Firon András féle könyvre, de nem tudtam beszerezni.
Kivettem a könyvtárból, gondoltam kiírom azt ami érdekel.
Innen a két átirat.
Elvittem magammal, de lexikális leírásokat tartalmaz tájegységenként, túraleírások helyett, így azután csak kigyűjtöttem belőle a mászható vizes kanyonok neveit.
Mire ezeket megjártuk és már néhányszor végigmentünk a Hernádon,
kialakultak a szimpatikus útvonalaink.
Na ekkor találkoztam a Hátizsákkal Szlovákiában 40 gyalogtúrás leírásával.
Azért nem vettem meg, mert nincs rá szükségem.
A saját céljainkat jobban szolgálják a mi összeállításaink. (jobbak is:)
Nem vándortúrázom, hanem letáborozunk Podlesokban és onnan járjuk be
a kedvenc útvonalainkat kb. 9-10 napon át Amikor Csingóból célszerű indulni, átmegyünk oda kocsival, és Pilába sem szoktunk átgyalogolni, mert ha az ember
napokon át folyamatosan megy -ha az idő engedi- akkor be kell osztania az erejét.
A Tátrába is át szoktunk ruccanni.
Idén is szeretnénk ott barangolni három napot.
Három térképem van, de a kedvenc az 1 : 25 000-es 4-es számú Vku mapa.
Annyira jók a jelzések a Paradicsomban, hogy elég memorizálni indulás előtt
Kint lehet kapni, talán már itthon is a Hátizsákkal Szlovákián át sorozat Szlovák Paradicsom része, a sorozat 2-es kötete. Ebben 40 gyalogtúra útvonala van. Gondolom ismered, én ezt szoktam böngészni.
Megjegyzem érdemes a Felvidéken bevásárolni térképekből, könyvekből, ha Szlovákiába megyünk kirándulni, mert 50 százalékkal olcsóbban tudjuk megvenni, mint itthon.
Keresd a képen látható embert! :) Március 15-16. a Szlovák Paradicsom területén fellelhető. Szia Baluzoli! jelszóra a legközelebbi kocsmában egy sörre vendége vagy :) Na jó borovickával :)
Ez a Firon András féle régi könyv? Alapos és vicces is egyben, pl. "48+16-os vla + domború sziklán 11 léncos sziklatálca + vashíd (lánccal) + 21-es vla + korlátos vashíd", de ezt csak hirtelen választottam, biztosan van cifrább rész is.
Gömör-Szepesi Érchegység(Szlovák Paradicsom, Slovensky raj)Ez a terület vitathatatlanul a Kárpát-medence legszebb tájai közé tartozik.
Ezt a területet, amely mindössze 142 négyzetkilométeres, a régi magyar leíró földrajzból Gömör-Szepesi Érchegység néven ismerhetjük. Turisztikailag 1918-ig erről a vidékről legfeljebb Sztracena-Dobsina környékét jegyezték.
A bizarr, karsztos geológiai alakzat az ősfenyvesek illatában és az alpesi meg kárpáti flóra teljes pompájában temérdek kristálytiszta vízfolyást, csermelyt, patakot, zúgót, zuhatagot, sőt több tavat rejt a mélyén. Területe kisebb, mint Budapesté…
A helyi rendellenes mikroklíma életben tartja a havasi gyopárt, a természetvédelem oltalmában együtt él itt a medve, a hiúz, a farkas és az ember.
(Megtalálható még: 1950 féle lepke, a pataki pisztráng, angolna, köviponty, szalamandrák, keresztes vipera, sasok, sólymok, ölyvek, zergék, őzek, szarvasok, vaddisznók, vadmacskák.)
A legmagasabb vízesés 60 méterről zúdul le, ezer méter feletti csúcsból 21-et találunk.
A gyalog végigjárható kanyonok némelyike százötven-kétszáz méteres falak között húzódik és helyenként egy (!) méter széles.
E varázslatos világban a relatív szintkülönbség 723 m, ami nem csupán szédítő látványossággal, de rendkívül kemény túrákkal szolgál.
A szakadékok, szurdok sorozatán, a napi túrán leküzdött szintkülönbség halmozott mértéke
elérheti az ezer métert , s egyaránt van benne meredek hegyoldali ösvény, szurdokjárás, sziklamászás, vízesés-kapaszkodó- igaz lánc segítségével, fatörzs- és doronglétrahídon, olykor 50-100 méteres vaslétrarendszereken. Télen alpinista felszereléssel, jégcsákánnyal járható…
A Szlovák Paradicsom nem csak üdülőhely, hanem szigorúan védett Nemzeti Park, rezervátum. 2000. óta a világörökség része.
A jelzett utakról letérni tilos! Indulás előtt tanácsos a Hegyi Szolgálatnál érdeklődni a terep járhatóságáról. A bajba jutottaknak mindenki köteles azonnal segíteni, vagy segítséget kérni másoktól…
Kizárólag felfelé szabad menni: -
aSuchá Belá kanyonban (5725, 8 Z),
- a Klástorská roklinán (5726,15 Z),
- a Zelena dolinán (8785, 15 Z),
- a Mali Kisel-en (2829/b, 18 M), Kiselen…,
- a Sokolina dolinán (8741, 25 Z),
- a Piecky (Biela) dolinán (8741, 7 Z),
- a Velky Sokol – Kamená vráta- Róthová roklinán (8772, 4 Z),
- a Zejmarská roklinán (8769, 58 Z)
Menet közben kizárólag előre és a lábunk elé nézzünk! Csakis szilárd, száraz talajon állva, megállva gyönyörködjünk a tájban! Mindkét kezünk szabad legyen!Veszélyes a doronglétrahíd. Ha egy kicsit vizes, nagyon csúszik. A legveszélyesebbek a csúszós, nedves fatörzsek. (Megoldás: egymás segítése. Elől-hátul ügyes ember.) Rendkívüli figyelmet követelnek az egymásra torlódott uszadékfákból álló csúszós torlaszok.
A két kedvenc egynapos túrám a Szlovák Paradicsomban.
Egyik egynapos túra: Cingov – Cingov (Csingó)
A Csingói parkolóból sétálunk le a Hernád felé.
A sárga jelzésen 50 perc alatt jutunk el a Tamásfalvi Kilátóhoz. (Tomásovsky vyhlad)
A zöld jelzésen balra kanyarodva erős meredélyen ereszkedünk le a Hernád völgyébe. (Hornád) Ez kb.20 perc.
Innen jobbra fordulva a kék jelzés vezet a Hernád-áttörés doronglétráin, sziklatálcáin át a Létánfalvi Malom kőhídjáig. (Letanovsky mlyn) Én egy óra alatt szoktam megtenni. Innen öt perc egy vízparti büfé.
Ezután tovább kék jelzésen láncokba kapaszkodva, újabb sziklatálcák és hidak vezetnek egy órán át a Kolostor Szakadék bejáratához. (Klástorská roklina)
Ez a másfél kilométeres szakadék a létráival, doronlétrahídjaival 224 métert emelkedik.
Így általában beletelik egy óra amíg a zöld jelzésen felkapaszkodunk a Menedékkőhöz, Vörös Kolostorhoz, vagy népszerű nevén: Klástoriskohoz.
Hosszabb pihenő és egy kis sörözés után a sárga jelzésen a terasz alatt jobbra elhaladva tíz percig együtt megyünk a kék jelzéssel, majd jobbra fordulva csak a sárgán fél óra alatt leereszkedünk a láncokkal, sziklatálcákkal, fakorlátokkal segített úton arra a helyre, ahol a Kysel siet a Fehér Patakba. (Biely potok) Imádom a Fehér Patakot!
Innen a zöld jelzésen balra, a patak folyásirányába fordulva, elindulunk a Hernád irányába.
Doronglétra-hidakat és hidakat használva nagyjából egy óra alatt egy nagyon hangulatos, sodró, erősen csobogó, kristálytiszta patak mellett érünk a Tamásfalvi kilátó alatti réten a Hernádhoz. Ér felnézni, megnézni, merre is kezdtük a túránkat.
Jobbra fordulva a kéken fél óra alatt ballagunk vissza Csingóba, ahonnan indultunk.
Gyönyörű útközben Hernád, és a parkoló melletti szálloda éttermében is jól főznek…
Másik egynapos túra: Podlesok – Podlesok
Podlesokból indulunk –általában sokadmagunkkal - a zöld jelzésen fel a Száraz-völgybe. (Suchá Belá)
Ez a kanyon négy kilométer hosszú, és 420 métert emelkedik.
Annyira népszerű, hogy időnként hosszú sorokban várnak a túrázok arra, hogy feljussanak a létrákra, létrarendszerekre. A várakozás elnyújthatja az egyébként 2 órás menetidőt.
Fent az esőház környékén érdemes megpihenni.
Innen szabályos túraútvonalon a sárga és a piros jelzésen haladva egy óra alatt
eljuthatunk egy átlagos erdei úton Klastoriskoba. Ezt a megszokott út.
Aki azonban egy kis szabálytalankodásra hajlandó, az Klastoriskot egy másik úton, még két másik kanyonon áthaladva érheti el. Így:
Az esőházzal szemben egy stop táblával védett egyirányú kanyon kijárata bújik meg.
Ez a Kis Kysel, vagyis a Maly Kysel. Gyönyörű hely, szelíd, zöld kanyon.
Egy közepes magasságú létra, és két doronglétrahíd-rendszer segíti az áthaladást. Elsőbbséget adva, könnyen el lehet kerülni a szembe jövőket, ezért sokan ezen az úton- az előírt haladási iránnyal szemben - közelítik meg Klastoriskot. Aki ezt választja, annak a kék jelzésen kell lesétálnia. Jó két kilométer megtétele
után érkezünk a Nagy Kysel, (Velky Kysel) bejáratához.
Tovább haladva a kék jelzésen, 5 perces kaptató után érünk el a Kysel bejáratához.
Ezt nem lehet kihagyni! Jobbra fordulva a sárga jelzésen 25 perc alatt bejárhatjuk a Paradicsom legvadabb kanyonjának járhatóan maradt részét. Megnézhetjük felülről az
Óriás Vízesést. (Obrovsky vodopád)
(A Kyselt egy rosszul eloltott tábortűz felgyújtotta 1976-ban. Hetekig égett, majd egy eső oltott mésszé alakította a szikláit, azóta nem járható.)
A Kyselből kijövet ismerős helyen találjuk magunkat.
Jobbra felfelé kapaszkodunk a kék jelzésen Klástoriskoig. Kb. 30 perc. Útközben jobb oldalt a lezárt Kysel kanyon hatalmas sziklafalai fehérlenek.
Az étteremből kijőve, balra fordulunk. A sárga jelzésen a Kolostor szakadék (Klástorisá roklina) mellett gyufaszálnak látszó fenyőkkel borított hegyoldalak között ereszkedünk le a
Hernád völgyébe.(Fél óra).
Nem megyünk át a felújított függőhídon, hanem alatta balra fordulva folytatjuk az utunkat
a kék jelzést övező sziklatálcákon a Hernád fölött-mellett. 75 perc alatt jutunk ki a Hernád-áttörés kezdetéhez. Itt a híd mellett ömlik a Hernádba egy kristálytiszta patak, a Nagy Fehér Víz. (Velká Bielá vodá)
A kék jelzésen folytatjuk utunkat Podlesok felé. Bő húsz perc múlva megérkezünk célunkhoz, és a gombaszerű hordónál megihatunk egy hideg sört…
Ezt a két egynapos túrát azért javaslom, mert két nap alatt négy kanyont jár be, végigmegy a Hernádon, a Fehér patakra is elvisz, és a Tamásfalvi kilátóra is.
Nincsenek benne unalmas üresjáratok, visszautak.
Egy-egy nap alatt, túlfáradás nélkül bejárható, gyönyörűséges útvonalak.
2. A Hernád-áttörés Podlesokból (Prielom Hornádu)
A Hernád folyó kanyonját a Paradicsom északi oldalán Podlesok és Csingó (Cingov)
között 9 km-es kiépített szakaszon tudjuk bejárni.
Ez az egyetlen kanyon, amely mindkét irányban járható.
Pontosabban: ez az egyetlen kanyon, amelyben a kétirányú forgalom engedélyezve van.
Mégis általában szakaszosan járjuk be, vagy oda-vissza.
Ennek az az oka, hogy Podlesok és Cingov között nincs közvetlen autóbusz összekötetés.
Mindkét helyről először be kell menni Iglóra (Spisská Nová Ves) és onnan átszállással lehet
megközelíteni Csingót, vagy Podlesokot. Ráadásul Szlovákiában meglehetősen kaotikus az
autóbuszközlekedés. Gyakran nem az aktuális menetrendek vannak kifüggesztve, és a ritkán járó
buszok sokszor nem tartják be az aktuális menetrendet sem,
ha kevés az utas jöhet fél órával korábban is a busz, ha egyáltalán jön…
Most indítottak Hrabusicén (Káposztafalva) egy RAJ Buszt, ami egy kisbusz, telefonhívásra
elhoz, elvisz a kívánt helyre a Parán belül. A díjszabását nem ismerem.
Tehát a podlesoki kempingtől Csingó kb. 11 kilométer.
Ez öt szakaszból áll:
Podlesoktól a Hernád áttörés kezdetéig.(Hrdlo Hornádu) Kb. 20 perc.
A áttörés kezdetétől a Kolostor szakadékig. (Klástorská rokliná) 4 km kb. 80-90 perc.
A Kolostor szakadéktól a Létánfalvi Malomig (Klástorská rokliná – Letanovsky Mlyn) 60 perc.
A Létánfalvi Malomtól a Fehér patakig (Letanovsky Mlyn – Biely potok) 50 perc.
A Fehér pataktól Csingóig (Biely potok – Cingov) 40 perc.
A menetidők száraz úton, pihenő és szemlélődés nélküli dinamikus tempóra vannak megadva.
Oda-vissza folyamatosan kb. 8 óra alatt lehet végighaladni a Hernád-áttörésen.
De ki az a tökfej aki rohanni jön és nem azért, hogy élvezze az áttörés szépségeit?
Tehát, ha arra szájuk magunkat, hogy oda-vissza végigmenjünk az áttörésen, -mert érdemes!-
szánjunk rá legalább 10 órát, és a végpontokon üljünk be valahová pihenésképpen
legalább egy Bambira! A Létánfalvi Malomnál is nyitva van időnként egy büfé.
A Hernád áttörésről azt írják a tájékoztató táblák, hogy csekély, mindössze néhány tízméteres
a színtkülönbsége. Ez azonban csak a folyóra igaz.
A partján és a folyó fölött kiépített sziklatálcás, láncos, doronglétrahídas szakaszok, ösvények,
sétautak a folyó partján és a folyó fölött állandóan harmonikázva, tízemeletnyi magasságba
is felvezetnek sokszor bennünket. Így azután mi mászunk rendesen.
Az áttörés nehezebb szakaszai az áttörés kezdete és a Létánfalvi Malom kőhídja között találhatók.
A Létánfalvi Malom és a Fehér patak között kevesebb akadályt kell leküzdenünk.
A Fehér patak és Csingó között szinte sétaút vezet, de a folyó völgye itt is gyönyörű.
Viszonylag könnyű túra a Hernád mentén Podlesokból.
Podlesokból indulunk a Koliba étterem mellett elhaladva a kék jelzésen.
Tiszta vizű patak mentén haladunk. A mellettünk kanyargó Nagy Fehér Víz (Velka Biela voda)
a három járható kanyon a Nagy Sólyomvölgy a Piecky és a Sucha Bela vizeivel
dúsítva szalad a közeli Hernádba.
A belépődíjat szedő bódétól kb. másfélórányi utat megtéve, legalább hat sziklatálca-rendszeren
átsétálva jutunk el egy látványos függőhídhoz, és a Kolostor-szakadék bejáratához.
Itt jobbra fordulva a zöld jelzésen felfelé haladva behatolunk a Kolostor szakadékba. (Klastorska roklina)
Ez a szakadék egyirányú. Fölöttünk hatalmas sziklafalakon a bedőlt fenyők gyufaszálaknak látszanak.
A nem túl bővizű patakban sok az uszadékfa. A falakat alkotó sziklákon üregekkel, barlangokkal talákozunk.
(A Paradicsom Szlovákia legtöbb barlangját rejtő területe, a leghosszabb barlang is ebben a hegységben Sztracena fölött bújik meg).
Hűsítő vízesésekkel találkozunk, miközben létrák, létrahidak, sziklatálcák, láncok segítségével is kapaszkodunk felfelé. Talán a Szivárvány vízesés a legszebb… (Dúhovy vodopád)
Ér néha megállni gyönyörködni!
Klástoriskora egy órányi mászás után érkezünk meg.
Magyarul Menedékkőnek, Vörös Kolostornak nevezzük ezt a helyet.
A fennsíkot ijesztően mély völgyek veszik körül.
A tatárok elöl a tizenharmadik században sikerrel menekült ide a környék lakossága.
Érdemes betérni a turistaközpont éttermébe.
Nyáron különösen jól esik az új teraszon egy korsó csapolt sör.
Klastoriskoban egész évben meg lehet szállni fűtött faházakban.
Legalább is úgy adják ki. Volt, hogy már majdnem odafagyott a kezem a fűtőtesthez.
A helyszínen kb. feleannyiért lehet itt szállást kapni, mintha utazási irodán keresztül
intézzük. Autóval is megközelíthető, de főleg terepjáróval.
Sátrat verni tilos.
Most a könnyű túrázónak itt kell eldöntenie, mennyi energiája maradt.
Miként kíván visszajutni Podlesokba.
Kb. 3 órája indultunk el, tehát időnk elméletileg van bőven.
A lehetőségek:
a/ kicsit hosszabb:
a turistaétteremnek háttal állva balra fordulunk és a piros jelzésen lesétálunk a Hernádhoz
a Létánfalvi Malom kőhídjához. (Letanovsky Mlyn). Ez háromnegyóra lefelé.
Lent balra fordulva a kőhídon áthaladva, a Hernád áttörésen két és félóra alatt juthatunk
vissza Podlesokba. A folyásiránnyal szemben megyünk.
Lent a kőhíd környékén előfordulhatnak kéregető cigánygyerekek.
Ha pénzt, vagy kaját akarunk nekik adni, akkor adjunk, ha ki van készítve, de nem biztos,
hogy érdemes elővenni a pénztárcánkat, vagy hosszabb társalgásba bonyolódni.
Ne üljünk le a kőhídra étkezni! Én tudom, miért röpköd arra annyi légy…
Inkább az útbaeső büfé padjain lazítsunk magunkon.
(Állítólag mindig nyitva van, ha én nem járok arra).
Ne vegyék el senki kedvét a kéregető gyerekekkel való találkozás esetleges lehetősége.
Nagyon szép út, sokan járnak arra.
b/ ugyanannyi, mint eddig:
a turistaétteremnek háttal állva balra fordulunk, és a sárga jelzésen a Kolostor szakadék
mellett visszaereszkedünk a már ismert függőhídhoz. 30 perc.
A Hernádnál a híd alatt áthaladva balra fordulunk és a folyásiránnyal szemben haladva,
pocakos sziklák alatt vezető sziklatálcákon láncokba kapaszkodva kalandtúrázunk vissza Podlesokba,
ami még 100 perc ide.
c/ rövid út:
a turistaétteremnek háttal állva balra fordulunk, és zöld jelzésen lesétálunk a Hernád áttörés kezdetéhez,
majd onnan vissza Podlesokba. 80 perc. Állítólag ez a legkönnyebb vissza út.
Még soha nem jártam rajta.
Egyszer már elindultam rajta, mert fáradtak voltunk, de azután mégis inkább a b/ utat választottuk.
(Ha itt vagyunk nem hagyhatjuk ki visszafelé az áttörést!!!)
d/ másik rövid út:
a turistaétteremnek háttal állva balra fordulunk, és zöld jelzésen lesétálunk a
negyed óra múlva csatlakozó sárga jelzésig, a sárgán folytatjuk, majd a 45 perc
múlva becsatlakozó piros jelzésen és gyökereken csúszkálva,
további 20 perc után megérkezünk Podlesokba. Összességében ez is 80 perc.
e/ hosszú út:
(ezt csak azoknak ajánlom aki nagyon belelendültek. Ez még 5 órányi út.)
a turistaétteremnek háttal állva jobbra fordulunk és elindulunk felfelé a kék jelzésen.
Kb. 75 perc alatt érünk le a Hernádhoz a Fehér patak (Biely potok) magasságába.
Ha már itt vagyunk, jobbra 5 perc a Fehér patak hídja, fehér sziklák közt zúgva
igyekszik a patak a Hernádba.
Innen visszafordulva a Hernád folyásirányával szemben még három és félóra
járás a Hernád mentén Podlesok.
A nyárra tervezünk egy családi kirándulást a szlovák paradicsomba.
Több család menne gyerekekel. A szállásnak én a podlesoki kempinget néztem, mert én még csak ott voltam, de az nagyon tetszett. Ráadásul az ára is jó és aki nem sátorozik az faházazhat.
Na most a kérdés. Podlesok - Suchá Belá - Glacká cesta - Podlesok túrát milyen korú gyerekekkel lehet megjárni. (az enyém 9 éves)
Másik: A kempingtől feljebb van egy faházas "úttörőtábor" jellegű hely. Legutóbb ott kaptunk szállást, de botor módon nem kértünk semmi elérhetőséget.
Nem tudja valaki véletlenük, hogy lehetne ott faházat bérelni? Legutőbb 800Ft/fő volt :)
Könnyű túrák a Szlovák Paradicsomban
A Paradicsomot természetes szépségű kalandparknak is tekintem.
A túrajavaslataimnál előnyben részesítem az ügyességet igénylő útvonalakat.
Ez az oka annak, hogy időnként oda-vissza ugyanazt az utat ajánlom.
1. A Zejmár szakadék. (Zejmarska roklina)
A Para déli részén Dedinki közelében, Mlynki-Biele Vody települése szélén található
a Zejmár Józsefről elnevezett kanyon.
Kifejezetten könnyű, szép túra.
Alkalmas gyerekek, idősebbek és tériszonyosok szakadékhoz szoktatására is.
Az 1100 méter hosszú kanyon közel 200 métert emelkedik, normál körülmények
között 50 perc alatt bejárható, de nem kell rohanni.
Amikor úgy érezzük, hogy gyönyörködhetnékünk van, vagy sűrűbben vesszük a levegőt,
álljunk meg, nézzünk szét, és szívjuk magunkba a táj hangulatát!
Vagy Dedinkyből a motel parkolójából, vagy Mlynki-Biele Vodi túlsó végéből az iskoláktól indulunk.
Ugyanoda térünk vissza a túra végén, ahonnan indulunk.
Mlynkiben nem kell a parkolásért fizetni az iskolák között.
Dedinkyből a libegő mellett jobbra vezet fel a piros jelzés .
25 perc alatt érjük el a Zejmár szakadék bejáratát.
Ott elkérik a 20 vagy 40 korona belépő díjat és már kaptathatunk fel az ösvényen a szakadékba.
Nem nehéz az út, mellettünk patak csobog, majd egyre erősebben emelkedik,
kőfolyamon kapaszkodunk felfelé.
Amint elérjük a vízeséseket, egy negyedórányi létrás-doronglétrás-sziklatálcás szakasz következik.
Ezen túl elérjük a Zejmár kútat, és kikapaszkodunk a szakadékból.
Öt perces séta vezet a Geravy fennsík központjához.
Itt a libegő felső végállomását, és elméletileg büfét, éttermet, motelt találunk.
Tavaly-tavalyelőtt (2004-2005) hideg sört és forró gulyást kaptunk itt egy bódénál,
amiket a kint elhelyezett asztaloknál pusztítottunk el.
Tavaly nyár elején roma munkások építgették a kőépület új alsó büféjét.
Mostanra (2006.) még nem készült el, de a bódét sem nyitották már meg.
Bosszantó volt, de legalább elértük a libegőt, amit minden kerek órában indítanak,
és addig járatják amíg vannak utasok. Úgy emlékszem 80 koronáért visz le 18 perc alatt Dedinkybe.
Amennyiben a sétát választjuk, a zöld jelzésen 40 perc alatt jutunk le Dedinkybe.
Aki Mlynkiben parkol, vagy visszaballag a piroson, vagy körbesétál az aszfaltozott úton.
Mi legutóbb hatalmas záport kaptunk a nyakunkba Deinkyben, és az azt követő esőben inkább
az aszfaltot választottuk, de cserébe végig szedhettük a szamócát az út mentén Mlynkiig.
Mivel ez rövid túra, összeköthető egy tó körüli sétával, egy jégbarlang látogatással,
vagy egy bevásárlással a poprádi Tescoban.
Mi Podlesokba a Stratenai alagút után jobbra induló keskeny szerpentinen szoktunk
hazamenni. Szeressük mi aztat az utat!
A Dobsinai Jégbarlangról érdemes tudni, hogy Stratena és Poprád között a
Dobsinská Ladova Jaskyna nevű kis település fölött, a parkolótól kb. félórányi
gyaloglás után találjuk meg.
A település közeli vasútállomása előtt díjtalanul parkolhatunk.
A félórás barlangtúrára érdemes meleg pulóvert vinni, mert ott hideg van.
OLYAN HÁTIZSÁK LEGYEN NÁLUNK, AMELY SZABADDÁ TESZI MINDKÉT KEZÜNKET, MERT IDŐNKÉNT SZÜKSÉGÜNK LEHET RÁ!HA ÚGY ADÓDIK, NE SZÉGYELJÜNK NÉGYKÉZLÁB MÁSZNI!A CIPŐNK LEGYEN KÉNYELMES!P/9 Hernád-áttörésVissza autóbusszal, a Cingov-Spisská Nová Ves-Hrabusice-Myto útvonalon.
Jelzés: kék (2819; 11 M)-kék (2819; 22 M)-zöld (5723/a; 20 Z)- kék (2829/a; 21 M)-sárga (8737; 19 Z); idő: 255 perc; táv: 8,2 km; a (halmozott) szintkülönbség: 120 – 130 m.
A SzP. egyik leghíresebb, leglátványosabb túrájára indulunk, amely feltétlenül emlékezetes mindenki számára, aki végigjárja. Ez a 8,2 km-es, testileg és idegileg megterhelő gyaloglás, a visszafelé kényszerűen megteendő bármely úttal együtt több, mint kirándulás. Nagy élmény.
A Hernád-áttörés teljes hossza kb. 16 km. Ennek a legszebb részét járjuk be, ahol helyenként 300m mélyen száguld a Hernád a szakadékszerű sziklafalak között.Ha valahol érvényes, hogy a jelzett turistaútról letérni tilos, itt az!Ugyancsak rendkívül fontos a fokozott óvatosság. Még annál is elővigyázatosabban kellmozognunk, mint azt a kanyonokban „kötelezően megszoktuk”, hiszen ott a terep- akadályok, a létrák önmagukban figyelemre késztetnek , itt azonban ösvényünk sokszor halad látszatra veszélytelen rézsűn, ám valójában egyetlen rossz lépés, botlás elég ahhoz, hogy a mélybe csússzunk, vagy essünk.(Turista honfitársaink erről az útról e-képpen szoktak élcelődni: „Jézus-Mária, ha otthon ilyen helyen meglátnak valakit, azonnal tűzoltókért és mentőkért telefonálnak!”)S méghozzá itt, a Hernád-áttörésben kétirányú haladás van, tehát ügyelnünk kell a szemben jövőkre is, pedig olykor csak tenyérnyi helyen térhetünk ki.A folyónak ez a szakasza a XX. Század elejéig járhatatlan és szinte ismeretlen volt.Csak 1906 februárjában ment végig Hajtsch Béla és testvére a befagyott folyón, útjukat még abban az évben júliusban kezdetleges tutajon megismételték. A Hernád áttörés ma a vadvízi kajakosok számára minősítőhely.A Hernád-áttörés turisták számára csak 1974 óta járható, amikorra a Hegyi Szolgálat a biztosító berendezésekkel együtt kiépítette a sziklajárdákat.A podlesoki kempingből indulunk. A kék jelzést követjük. 30-35 perc alatt érjük el a Hernád-torkolatot (Hrdlo Hornádu). Az erdei sétány sziklaszirtre vezet, ennek túloldalán 5-6 méter mélységben van a folyó, rajta vashíd. Az ösvény a szirt mögött kanyarog le a hídhoz, amelyen átkelünk. Az elágazásoknál a kék jelzésen csúszós sziklákkal tarkított, keskeny ösvény minden védelem nélkül vezet a hideg vizű, sebes folyó széle fölött.
50. p; a szemközt sziklafal érzékelteti a Hernád-áttörés lényegét. 55. p; vasjárdán hágunk fel egy kis sziklára, majd utána, a lejtő végén faház tűnik a szemünkbe: Pihenő a Fehér Baráthoz.
60. p; doronglétra+ 4 láncos sziklafaltálca. Csúszik! Rögtön utána nem egyenesen megyünk tovább, hanem jobbra le korlát segítségével. 65. p; a túlsó parton barlangüreg, majd veszélyes
sziklajáró, gerendahíddal és néhány sziklatálcával. 70. p; merész percek következnek: 12-14 láncos sziklafaltálca, 5-10 méterrel a zúgó folyó felett; a középen kidudorodó, „hasas” sziklafalon csak homorítva, némi akrobatikával, a láncon „lógva” lépünk tálcáról-tálcára.
Védőkorlát nincs! Abszolút figyelem és lélekjelenlét szükséges! Mivel a sziklafaltálca-járda elején még nem látni a végét, nagyon ügyeljünk arra, hogy szemközt nem jönnek-e?
Csak egyenként, megfelelő térközzel induljunk!
83. p; a folyó jobb kanyarjában doronglétrahíd + 4 vaslépcső + 12 sziklafaltálca.
Itt ugyan magasabban vagyunk a víz felett, (kb. 10-12 m.), de lélektanilag könnyebb az átkelés, mert a sziklák nem dőlnek kifelé! A kanyar után újabb 6 sziklafaltálca.
90. p; a folyó bal kanyart ír le; , majd hirtelen lánchídon imbolygunk át a jobb partra.
98. p; jobbról kis ér fut le, rajta dlh, mellette pihenőasztal. Ez a Betyár zug.
105. p; a Hernád éles bal kanyarulatánál, a hegyomlásnál- a neve: „Állandó eső” – utunkat olyan szikla állja, amelyet ki nem kerülhetünk, meg kell másznunk, mert- tekintettel a kőomlás veszélyére- a Hegyi Szolgálat sem szerelt fel rá sziklafaltálcákat.
Doronglétrán 38-40 lépcsőfokkal jutunk fel a szikla tetejére, majd újra le. Odafent sem tanácsos időzni,, mert alattunk a szakadék a folyóig 35-40 m mély!
118. p; hét „könnyű” láncos trepni, de a lánc utána folytatódik, mert az ösvény különösen veszélyes. Jól tesszük, ha a következő két vaslépcsőig szorosan a lánc mellett maradunk, mert az egy lépéssel lejjebb húzódó ösvény –észrevétlenül- lekopott, síkos sziklára vezet, s onnan menthetetlenül csúszunk le a folyóba. Kapaszkodjunk! Megpróbáltatásainknak most már csakhamar vége, mivel a 130. p; táján átmegyünk egy lánchíd alat6t, jobbra fel a hídfőhöz, s alighanem pihenőt tartunk…
Innen indul az egyik kanyontúra a Kolostor Szakadékon át Klástoriskóra a Vörös Kolostor turistaközpontba, a zöld jelzés mentén.
Utunkat a hídon folytatjuk, tehát ismét át a bal partra. A hídfőnél három nyelvű tábla int:
„Vigyázz! Fokozott óvatosságot! Egyszerre csak öt személy mehet át! A híddal ne hintázz!”
Ismét doronglétrák, sziklafalról-sziklafalra. Az út továbbra is magas meredély szélén vezet.
140. p; tiszafák mellet, morénán haladunk el, majd hasadékokkal 8+8 trepnis sziklafal;
a folyó U-kanyart ír le. 160. p; sziklafaljárda 10 tálcával. Utána jobbra lefelé menjünk a korlát mellett a 15 fokos doronglétrán. Ismét lánchíd következik: át a jobb partra.
168. p; a sárga jelzés elágazása a Zelena dolinába. Itt veszély nélkül mehetünk le a Hernád partjára. Ivóvízgyűjtő területen vagyunk!
175. p; 20-25 méteres sziklafalon lánc, vaslépcső. Ez a folyó feletti eddigi legnagyobb magasság. Itt már drótkötélkorlát is van. Kb. 50-60 méter magasságban lehetünk a víz felett.
177. p; Égbe szökő sziklafalak közti vízmosáson vashíd, s utána tábla közli: Hernád-áttörés.
182. p; ismét himbálódzó lánchíd vezet át a folyón az é. partra.
190. p; Letanovsky mlyn üdülőtelepe tisztással. A piros jelzésen az egykori szerzetesek lábanyomán a Vörös Kolostorhoz Klástoriskóra juthatunk. A régi kőhidat a németek 1944-ben felrobbantották, most vashíd van a pilléreken. A fedett falatozónál bögölyök tanyáznak!
A hídon áthaladva a déli oldalon vagyunk, sétányon megyünk, de a 205 p. táján 17 sziklafaltálcás járdára érünk. Néhány közülük a víz fölött kifelé dől, majd újabb 13 sziklafaltálca következik a szárazföld felett, (lehet, hogy oda jobb esni?), majd még 3 tálca…
210. p; kiadós sziklafaljárda 27 trepnivel. Néhányon megint homorítani kell…
(Találkoztam errefelé egy fickóval, akinek egy tacsikutya volt a hóna alatt, miközben két kezével a láncba kapaszkodva kifelé homorított a folyó fölött a sziklafaltálcán vagy tíz emelet magasságban. Látnotok kellett volna a rettegést, szegény kutya pofáján…L.)
216. p; 8+2 láncos trepni vár ránk. Ez lélektanilag könnyebb. (Teli gatyával ki fél attól, hogy tele lesz?) 220. p; A Szűkület felett vashíd visz át az é. partra. Itt király a kilátás.
245. p; Újabb hídon át a déli partra. A Biely Potok torkolatánál a Vaskapuban vagyunk.
( Jobbra, déli irányban a zöld jelzés elvisz a patakvölgybe a Sokolina dolina kanyonjába és a paradicsomian hangulatos Klauzy nevű duzzasztott tó katlanjába,- majd Klástoriskóra is.)
A patak torkolattól a túlsó, északi part fölött uralkodó, monumentális „sziklaoltár”, a Tamásfalvi-kilátó felséges látványa tárul felénk.
Tovább megyünk a folyóval párhuzamos kék ösvényen, majd láncos kapaszkodóval leereszkedünk, s kis kanyarral egy vízmosás-völgy torkolatának hídján megyünk át. A Lesnica patak érkezik itt a folyóba.
250. p; A túlsó parton megpillantjuk az impozáns Ihla-tűt, a sziklafal kiugró ujját. Innen fenyvesben sétálunk tovább.
275. p; Balra vashíd, alatta a németek által felrobbantott betonhíd romjai.
5-6 perc séta után a cingovi autóparkolóba érünk. Onnan ismét vezet egy vashíd a Hernád déli oldalára, de mi a kék jelzésről balra letérünk a sárgával jelzett aszfaltozott kocsiútra, tehát már nem jobbra a folyó felé, hanem balra felfelé indulunk. Az út megkerüli a barlangüregekkel teli, alacsony sziklát, majd hangulatos fenyők és nyaralók közt enyhén emelkedve 5 perc múltán sorompóhoz és autóbuszmegállóhoz érkezik.
Innen busszal folytatjuk utunkat Spiská Nová Ves-Iglóba, onnan átszállással tovább a Hrabusice-Myto járattal, hogy visszajussunk Podlesokba a kempingbe, illetve a mellette lévő őrzött parkolóba az autónkhoz.
Amíg az autóbuszra várunk, autóbusz-végállomásnál üzleteket, gyorsbüfét találunk, az parkoló mentén jobbra lévő Hotel kellemes étteremben megtömhetjük a pocakunkat…
