A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
Igen, ha van széle. De mi lenne a tér széle? Térsorompó? Nem valószínű, hogy ilyesmi létezik. Inkább úgy gondoljuk, hogy a negatív görbületű, vagy görbületlen tér végtelen.
Az ábrán balra egy olyan felület részlete látható, ami a P pontban pozitív görbületű, jobbra pedig egy olyan, ami negatív. Rajta vannak az Rmin és Rmax főgörbületi érintőkörök, és az, hogy mit jelent ha azonos az előjelük, és mit, ha különbözőek.
A részecskék energiája természetesen pozitív téridő görbületnél is lehet negatív.
A negatív energia viszont nem jelenti, hogy a tömegük is negatív lenne. A "tömeg/energia ekvivalencia" vagyis a mc2=E képlet csak a kérdéses részecskével együtt-mozgó koordinátarendszerben érvényes. De itt a téridő annyira görbült, hogy az a rendszer, ami az egyik részecskével együtt mozog, az a többivel már nem. Így bárhogy is definiálunk egy rendszert, abban az összes többi részecskének lesz valamilyen p impulzusa is, tehát a fenti képlet helyett a következő érvényes:
mc2= gyök(E2-p2c2)
És ha itt az "E" negatív, attól az "m" nem lesz negatív.
Kétdimenziós modellben ezt szemléletesen beláthatod. Egy felület egy pontjában a Gauss-féle skalárgörbület akkor negatív, ha a két főgörbület (vagyis a pontbéli legnagyobb és legkisebb görbület) ellentétes előjelű. (Hisz a Gauss-görbület e kettő szorzata.) Azaz a két főgörbületi síkba eső érintőkörök előjeles rádiuszai ellentétes előjelűek. Szemléletesen: a felület ellentétes oldalára esnek. Márpedig az ilyen görbületű felület nem gömbszerű, hanem nyeregszerű.
„az erős téridő görbület miatt a részecskék (bármilyen részecske) energiája lehet negatív is.”
A téridő görbület is lehet pozitív és negatív, amihez a taszító gravitáció tartozik. A fekete lyuk pozitív görbületű, vonzó gravitáció eredménye. A tömeg/ energia ekvivalencia értelmében lehet negatív energia és negatív tömeg is?
csak azt áruljátok el nekem, hogy miért szükségszerű, hogy a hipergömb-univerzum görbülete pozitív. a felület szerintem lehet simán kicsikét negatív...
A Penrose folyamat "csak egy hasonlat, s mint minden hasonlat nem teljesen tökéletes, de többek által megérthető, mint az eredeti" Hawking sugárzás.
Itt két létező, de egymástól eltérő folyamatról van szó.
A Hawking sugárzás során a fekete lyuk környezetéből termikus spektrumeloszlású elektromágneses sugárzás, azaz fotonok távoznak.
A Penrose folyamat viszont abban áll, hogy a fekete lyuk környezetében az erős téridő görbület miatt a részecskék (bármilyen részecse) energiája lehet negatív is. Tehát a vákuumfluktuáció rövid életű virtuális részecske-antirészecske párjainak energiái is. (Nem csak az antirészecskék, hanem bármelyik részecske energiája, vagyis egyáltalán nem csak a pozitronok, vagy az antikvarkok energiája, hanem az elektronok és a kvarkok energiája is lehet negatív.) Ha pedig ezek a virtuális részecskék a horizonton kívül, de az igen erős a görbületű ergoszférában keletkeznek, ahonnét ugye nem okvetlenül hullanak bele a szingularitásba, akkor közülük egyesek eltávozhatnak (azok, amelyek elég nagy kifelé mutató impulzussal rendelkeztek), míg a párjuk (amely befelé mutató impulzussal rendelkezik) bezuhan, mielőtt újra annihilálódnának egymással. Ez a szétválasztódás nyilván annál esélyesebb, minél közelebb keletkeztek az eseményhorizonthoz. Ott viszont nagyobb a téridő görbülete. Ezért aztán esélyesebb, hogy a párjától végleg elváló, s beeső részecske energiája negatív, mind hogy pozitív. Eredőben tehát csökken a horizonton belüli energia.
A Hawking sugárzás keletkezését azonban komolyabb matematika nélkül lehetetlen megérteni. Tudomásom szerint legalábbis eddig még senkinek se sikerült a Penrose folyamat magyarázatához hasonló szemléletes módon elmondania.
Némelyek közös követelése volt, hogy akinek a hivatalostól eltérő észrevétele van, az legyen szíves az Új fizika topik csoportba kifejteni.
Természetesen ezt se tudták elviselni.
A régi tudományba hiába bólogatnak eggyüttértően, azzal nem halad a topik (se semmi más) előre.
Azzal, hogy itt vitatkoznak számomra egyértelműen jelzik, hogy veszítettek, és ezzel feljogosítanak bennünket is, hogy ott is vitatkozhatunk.
Másrészt bizonyos tudományos fogalmakat a hivatalos tudományból kell idézni, hiszen úgy határozták meg. Ez nem zárja ki, hogy valamit kétségbe lehessen vonni megfelelő érvekkel.
Lehet máshogy is, csak annak semmi értelme.
Azonkívül nem kell a gyereket is kiönteni a fürdővízzel, azért mert másféle sampont akar valaki használni.
Nekem az is jó, ha itt maradnak az Ősrobbanás fanok, de akkor ne sértődjenek meg és felesleges a sírás-rívás, ha a másik topikban az Ősrobbanás deista Lemaître féle elméletét nevetség tárgyává tesszük.
A "párolgás" (Mivel közben a tömege is csökken a belekerült részecske miatt. Tehát nem az eltávozott részecske miatt.) csak egy hasonlat, s mint minden hasonlat nem teljesen tökéletes, de többek által megérthető, mint az eredeti feltételezés.
