Biztos, 96:84-es győzelmet aratott a Szolnok felett, így a negyeddöntőben a kívánt Debrecennel játszhat a Falco KC Szombathely együttese.
Nem a megszokott Falco-meccsek koreográfiája szerint alakult az eleje, ezúttal nem hullott triplaeső, volt viszont jó védekezés mindkét oldalon. 5:2-ről még fordított a Szolnok, a negyed hajrájában viszont már nem volt apelláta: Heinle által lendületbe jöttek a sárga-feketék, odaát hiába ügyködött Trepák, társai négy büntetőt is kihagytak. Falco-előny állt az eredményjelzőn még a kilencedik perc végén is, egészen addig, míg Anzulovic hármasával le nem zárult az első negyed. A folytatásban az ellenállhatatlan Brian Heinle percei következtek. Egyrészt 5:0-val kezdett az FKC, másrészt a hazaiak amerikai négyesével nem tudtak mit kezdeni a Tisza-partiak. Három triplát is bevágott, honfitársa Grant a lepattanókban, Kálmán pedig a pontokban volt segítségére. 32:25-re lépett el a házigazda, a félidő vége előtt nem sokkal Heinle kisebb gerincsérülése okozott gondot a szombathelyi kispadnak.
Térfélcserét követően gyorsan elrendezte a meccset Zsoldos András együttese. Az addig passzív Alexe és Dénes varázsütésre 8-8 pontot termelt, s akkor még nem szóltunk a vasi irányítóról, Kálmánról, aki válogatott formában kosarazott. A Szolnok az egyéni játékot erőltette, kevés sikerrel. Volt már 18 pont is a fór, idővel azonban csökkentette hátrányát az Olaj. A Falco vezetést azért így sem fenyegette különösebb veszély, Kálmánék jó teljesítményt nyújtva tíznél közelebb nem engedték az ellenfelet, s végül biztosan hozták a kötelezőt.
Sikerével a Falco az alapszakasz hetedik helyén zárt, s így a második helyen végző Debrecennel játszhatja majd a negyeddöntőt.
Zsoldos András: – Nagyon akartuk ezt a sikert és rá is szolgáltunk. Reméljük a rájátszásban hasonló jó folytatás következik.
Zoran Martic: – Nem játszottunk jól, védekezésünkben hiányzott a kellő agresszivitás, támadásban pedig csapatjáték helyett egyénileg próbáltunk meg mindent megoldani.
A-csoport
Atomerőmű SE–Marc-Körmend 70–77
(12–16, 25–6, 14–29, 19–26)
Paks, 1100 néző. V: Faidt, Földházi
ATOMERÔMŰ: Mészáros Z. (4), DAVIS (15), Smith (10/6), Sitku (6), CZIGLER (18). Cs: FODOR G. (9/3), Jurgilas (8). Edző: Fodor Péter
KÖRMEND: Németh (9/3), TOROMAN (27/12), TRUMMER (10/6), MUJANOVICS (20/9), Grebenár (9). Cs: Hainje (2). Edző: Zsebe Ferenc
Az eredmény alakulása. 3. p.: 2–8. 9. p.: 12–15. 13. p.: 16–22. 19. p.: 35–22. 24. p.: 49–36. 29. p.: 49–50. 34. p.: 62–53. 38. p.: 63–69
Kipontozódott: Jurgilas (36. p.)
Mészáros juttatta vezetéshez a házigazdát, ám Toroman és Mujanovics révén a vasiak röpke két perc alatt 2–8-ra megléptek. Az időkérést követően is sok volt a hiba a Paks játékában, míg Toromanék különösen távolról céloztak pontosan, így maradt a vendégelőny. Az első negyed vége előtt hazai oldalon játékra jelentkezett Fodor Gergely és Jurgilas, s előbbi rögtön két ponttal be is mutatkozott. Hiába cserélt gyakran Fodor Péter, a bajnokcsapat a folytatásban nem talált rá igazi játékára, valahogy nem volt elég tűz a játékosokban. Ha kicsit fásultan is, de a negyed közepére sikerült az Atomnak utolérnie a Körmendet: 22–22 lett az állás. Sőt Jurgilas a vezetést is megszerezte, miközben Némethék kezdeti pontossága a múlté lett, főként a távoli dobásokra volt ez igaz. Mindezzel párhuzamosan egyre inkább játékba lendült a hazai együttes, most már Zsebe Ferenc forgatta csapatát, annál is inkább, hiszen hat percen át nem találtak játékosai a gyűrűbe, így aztán a negyedet magabiztosan nyerte a házigazda. Szünet után is megmaradt az atomos lendület és fölény, egyre inkább érvényesült Czigler magassági fölénye is a palánkok alatt. A másik oldalon Toroman vezényelte a támadásokat, eredménnyel. Ismét megtorpant az Atomerőmű, ezúttal ők nem találtak be hat percen keresztül. Az utolsó tíz perc kezdetén Smith rázta meg magát, kettő plusz egy pontjával már ismét az ASE vezetett, s ettől az egész csapat magához tért. Davis szólói, Czigler pontjai kilencegységnyi előnyt teremtettek a paksiaknak. Mielőtt azonban kezdett volna megnyugodni a hazai tábor, ismét közbeszólt Mujanovics és Trummer, és pillanatok alatt hét ponttal elmentek a vasiak. Az utolsó négy perc kezdetén 63–66-ra vezettek a körmendiek. Egyre nagyobb lett a kapkodás a hazaiaknál, s az utolsó percekre a vendégek taktikusan játszva már nem engedték ki a kezükből a győzelmet.
Mestermérleg
Fodor Péter: – Rosszul kezdtünk, viszont egy nagyon jó második negyeddel megteremtettük a győzelem lehetőségét, amit viszont az utolsó negyedben elherdáltunk, de ez nem csak rajtunk múlott.
Zsebe Ferenc: – Az első jó negyed után összeestünk, mint a rétestészta, de hál' istennek, tizenöt pontos hátrányból is fel tudtunk állni, s a negyedik negyedben már finom pizzatésztát készítettünk.
Falco KC-Szombathely–Mol Szolnok 96–84
(18–20, 26–18, 28–23, 24–23)
Szombathely, 700 néző. V: Bodnár, Pálla
FALCO: KÁLMÁN (32/12), Alexe (11/3), DÉNES (12), HEINLE (23/9), GRANT (8). Cs: Gráczer (6/6), Pankár (–), Borszéki (4). Edző: Zsoldos András
SZOLNOK: ANZULOVIC (19/12), PAVLOVICS (24/9), Vaisvila (7/3), Orosz (9), TREPÁK (19). Cs: Stewart (6), Szarvas (–), Mérész Cs. (–). Edző: Zoran Martic
Az eredmény alakulása. 3. p.: 5–4. 7. p.: 7–10. 14. p.: 32–25. 18. p.: 40–36. 23. p.: 53–43. 26. p.: 65–48. 33. p.: 75–65. 37. p.: 82–72
Minden valószínűség szerint alaposan tanulmányozták Szolnokon a szerdai Falco–Atomerőmű derbi videofelvételét, mert a Tisza-partiak még véletlenül sem estek a paksiak hibájába, vagyis nem hagyták rohanni Kálmánékat, hanem a feldobástól kezdve okosan lassították a játékot. Taktikájuk egészen a hetedik perc végéig tökéletesen bevált, mivel ekkor – főként Trepák középtávoli dobásainak köszönthetően – 10–7-re vezettek. A folytatásban a szombathelyiek ideiglenesen átvették az irányítást, ám Anzulovic dudaszó pillanatában bevarrt triplájának köszönhetően így is Olaj-előnnyel zárult az első etap (18–20). A második negyed elején Heinle vette kezébe a történések irányítását: zsinórban hintett kilenc pontjával meglépni látszott a vasi gárda (29–22). Martic mester rögvest maga köré gyűjtötte tanítványait, az időkéréssel annyit elért a szolnokiak edzője, hogy nem szélesedett tovább a küzdő felek közti rés, így 44–38-as hazai vezetésnél vonulhattak nagyszünetre a csapatok. Térfélcsere után egyetlen perc leforgása alatt 7–0-s sorozatot repesztett a Falco, s így először nőtt tíz fölé a különbség (51–38). Sőt Kálmán harmadik triplája után a 26. percben már majd' húszszal mentek a vasiak (65–48). A felvonás vége azonban a Tisza-partiaké lett, sikerült is valamelyest felzárkózniuk (72–61). A záró etapban lényegi változás már nem történt, így a hazai gárda alaposan visszavágott a szolnoki kétpontos vereségért, s megszerezte az alapszakasz hetedik helyét.
Mestermérleg
Zsoldos András: – Nagyon akartuk ezt a győzelmet, és rá is szolgáltunk. Roppant fontos volt, hogy Kálmán tökéletesen semlegesítette Anzulovicot. Reméljük, hogy a rájátszásban hasonló folytatás következik, és akkor akár bravúrokra is képesek lehetünk.
Zoran Martic: – Nem játszottunk ma jól. Védekezésben nem voltunk elég agresszívek, s támadásban mindent egyénileg próbáltunk megoldani.
Debreceni Vadkakasok–Dombóvári VMSE 97–84
(24–29, 28–16, 22–19, 23–20)
Debrecen, 1800 néző. V: Szabó Gy., Király
DEBRECEN: Fodor M. (2), LEE (37/15), GREEN (22), Boldizsár (–), BUKVA (19). Cs: TÓTH G. (12/9), Gémes (5), Ádám (–). Edző: Ráthonyi Tamás
DOMBÓVÁR: SPIVEY (21/6), Mészáros R. (1), HALIMICS (27/18), SZMILJANICS (11/3), Csaplár-Nagy A. (–). Cs: Bódi (10/3), Vavra (2), Balogh L. (12/6). Edző: Dinnyés Attila
Az eredmény alakulása. 5. p.: 7–14. 12. p.: 26–30. 15. p.: 30–39. 18. p.: 43–42. 22. p.: 52–53. 25. p.: 65–55. 32. p.: 78–69. 38. p.: 91–80
Az esélytelenebb vendégek remekül kezdtek, nyílttá tették a mérkőzést, és végig jól játszottak, a nagyobb tudású csapat előtt azonban meg kellett hajolniuk.
Mestermérleg
Ráthonyi Tamás: – Tudtam, hogy nehéz mérkőzés lesz, gratulálok a játékosaimnak. Nagyon boldog lennék, ha a bajnokság végén is ezen a helyen végeznénk.
Dinnyés Attila: – Legnagyobb hibánk, hogy fegyelmezetlenül játszottunk. A következő mérkőzéseken ezen javítanunk kell.
Zalahús ZTE KK–Soproni Ászok KC 99–60
(29–18, 25–16, 26–13, 19–13)
Zalaegerszeg, 1200 néző. V: dr. Valovics, Bognár
ZALAEGERSZEG: Nisavics (9), Bencze T. (–), KÁMÁN (22/12), McClendon (13), CSERANICS (21). Cs: Gáspár (12/3), Csaplár-Nagy E. (6), Szájer (2), SIMON L. (12/6), Volf D. (2). Edző: Nikola Lazics
SOPRON: Bogdán (11/3), Horváth Á. (10/6), Walke (7), Sajni (4), Glisovics (15). Cs: Stan (10), Posch (3), Kolarics (–), Gombás (–), Zsirai (–). Edző: Szalai János
Az eredmény alakulása. 5. p.: 15–11. 15. p.: 41–32. 25. p.: 68–40. 35. p.: 90–56.
Bogdán zavartalanul osztogatott és ziccerezett, így meglepetésre 2–6-os vendégvezetéssel indult a találkozó. Lazics edző az oldalvonal mellől hangosan pörölt honfitársaival a védekezés miatt, ennek köszönhetően az első negyed végére helyreállt a papírforma. Kámán, Cseranics, majd McClendon zsákolt, és innentől kezdve közönségszórakoztató, kedélyes keretek között állandósult a nagy különbség. Simon László személyében újoncot is avatott Nikola Lazics, és a 17 éves hátvédet rögtön szívébe is zárta a közönség, mert labdalopások után pár perc alatt tíz pontig jutott.
Mestermérleg
Nikola Lazics: – Nem játszottunk jó meccset, de megtettük, amit kellett. Örülök, hogy minden játékosomnak lehetőséget tudtam adni, valószínűleg most jön a neheze…
Szalai János: – Gratulálok a ZTE-nek, a két csapat közti tudáskülönbség realizálódott.
A Szeged jobb rohanásban
NS, 2003-04-06
A-csoport
Sole-Szedeák–Univer KSE 94–84
(26–16, 28–23, 21–24, 19–21)
Szeged, 800 néző. V: dr. Vígh, Kóthay
Szedeák: MULICS (24/12), RAWLINS (12/3), Kiss Zs. (2), NYILAS (18/18), VILCINSKAS (17). Cs: Deák (9), Pávlicz (–), Drahos (6), Molnár A. (6), Kecskés (–). Edző: Földi Sándor
KECSKEMÉT: MCDANIEL (27/6), MADISON (30/3), Mérész T. (15/3), Tanács (6), Radenkovics (2). Cs: Hajdú (2), Bovánovics (–), Horváth Cs. (–), Takács (2). Edző: Molnár Csaba.
Az eredmény alakulása. 5. p.: 18–8. 8. p.: 22–14. 14. p.: 35–21. 17. p.: 41–31. 22. p.: 54–43. 26. p.: 70–48. 33. p: 79–68. 38. p.: 90–78.
Kipontozódott: Rawlins (36. p.)
A dél-alföldi rangadó első felvonásában Nyilas tripláival hamar tíz pontra hízott a Szedeák előnye.
Vilcinskas korlátlan úr volt a palánk alatt
A második negyedben a különbség tovább nőtt, mert Vilcinskas korlátlan úr volt a palánkok alatt, a kecskemétiek pedig pontatlanul dobtak. A nagyszünet előtti másodpercben Mulics félpályáról engedett el egy triplát, és be is állította a félidő eredményét. A harmadik felvonás második felében egy 15–0-ás rohammal hétpontnyira megközelítette ellenfelét az Univer (70–63). A folytatásban az ismét magas hőfokon izzó házigazda azonban bebiztosította magabiztos győzelmét.
Mestermérleg
Földi Sándor: – Két rohanó csapat küzdelméből azért kerültünk ki győztesen, mert jobban védekeztünk.
Molnár Csaba: – Az első félidőben sokat hibáztunk, ezért nagy hátrányba kerültünk. Gratulálok a Szegednek a megérdemelt győzelméhez.
Ezúttal némileg meglepô módon az amerikai De Gray volt a Klíma-Vill nyerôembere
Amikor a hangulatot már nemigen lehetett fokozni, amikor a csarnokban fellelhető valamennyi helyre legalább hárman pályáztak, akkor indult csatába az alapszakasz-elsőségért a somogyiak kék-fehér serege. Meg kell hagyni, az egyik legkeményebb, de mindenképpen a legmotiváltabb rivális érkezett Kaposvárra. "Itt a lét a tét!” – mondogatták a vendégek, és valóban, egyszerű, mégis rettenetesen nehezen megoldható képlet állt a fehérváriak előtt: a győzelem legalább harmadik helyezéssel kecsegtetett, a vereség szinte bizonyosan negyedikkel vagy ötödikkel. A gárdát a hét elején átvevő Farkas Sándor változtatást rendelt el a szerdán a Sopront verő kerethez képest, Hart helyett Lukjanec lett tagja az együttesnek.
Hazai oldalon ezzel szemben az állandóságra szavaztak, és a jól ismert kezdő ötös nem is tétlenkedett, Dzunics és De Gray találataival ugyanis a vendéglátó kapta el jobban a rajtot. Védekezésben ritkán tapasztalható szigor uralkodott, tiszta dobóhelyzetről nem is nagyon álmodhattak a felek. Persze klasszisokban nem volt hiány a pályán, így ha nem is rohamléptekkel, de azért haladtak előre a csapatok. Pontok tekintetében a házigazda egészen a nyolcadik perc végéig kizárólag a fentebb említett kettősre építhetett, talán éppen ez az oka annak, hogy a "sokrétűbb” Albacomp megfordította az eredményt. Bencze forgolódott rendkívüli hatékonysággal a hazai palánk közelében, és Boros sem töprengett, amikor dobóhelyzetbe került.
Hogy túlságosan ne élhessék bele magukat a vezetésbe a vendégek, arról Ivkovics gondoskodott a második felvonás elején. A Klíma-Villt a hátára vevő szerb centernek tökéletesen mindegy volt, hogy Bencze vagy a nála szintén magasabb Lapov igyekszik őt hatástalanítani, pillanatok alatt megötszörözte első negyedbeli két pontját. És ez még csak a nyitánya volt a somogyi káprázatnak. Archbold és Simon tripláival előbb lerázta üldözőjét, majd nemes egyszerűséggel padlóra küldte az Albacompot a Kaposvár. Minden, de tényleg minden sikerült ekkor a Miljkovics-csapatnak, miközben a túloldalon Farkas edző fejében bizonyára megfordult: megérte felszállni a hajóra?
Írhattunk volna süllyedő hajót is, tudniillik Ivkovicsék egyszerűen szétzúzták a fehérvári "bronzálmokat”. Tíz perc alatt húsz pontnál is többet vert az Albára a vendéglátó, amely 6/8-as tripla-, és 18/31-es mezőnybeli mutatóval büszkélkedhetett a nagyszünetben. Az Albacomp dicséretére legyen mondva, még húszpontos hátrányban sem adta fel a harcot. Példának okáért Moseley a második hármasát juttatta a gyűrűbe (ennél sokkal többre nem futotta az erejéből, Archbold ugyanis leradírozta a pályáról), mint ahogy serénykedett Bencze is. Úgy tetszett, a somogyiakat túlságosan is kényelmessé tette a tetemes előny, miközben Boroséknak nem volt töprengeni valójuk: hajtaniuk kellett amolyan "lesz, ami lesz” alapon.
És hogy mindez hová vezetett? Egészen odáig, hogy már csak 13 pontos hátránya volt a vendégcsapatnak. Hogy ekkor aztán megtorpant, az Simon "számlájára írható”, ugyanis a hazai karmester előbb maga talált be, majd Dzuniccsal dobatott kosarat. És minthogy mindeközben az idő enyhén szólva nem a fehérváriaknak dolgozott, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az alapszakasz megnyerése mellett hazai makulátlanságát is megőrzi a Klíma-Vill. Így is lett, a két évvel ezelőtti bajnok az első helyről vághat neki a rájátszásnak, miközben az Albacomp kénytelen lesz megbarátkozni a gondolattal, hogy a katasztrofálisra sikeredett március után lecsúszott a negyedik helyre (és még hálát adhat a paksiaknak, hogy nem lett ötödik).
Megkockáztatjuk, négy fordulóval korábban kevesen hitték volna mindezt…
Kaposvári Klíma-Vill KK - Albacomp-UPC 96-78 (18-19, 36-15, 21-23, 21-21)
Kaposvár, városi sportcsarnok, 1700 néző
vezette: Kékesi, Ádám.
Kaposvár: Simon (15/3), Dzunic (17/9), Archbold (16/9), De Gray (28/3), Ivkovic (14). Csere: Varga R. (1), Szőke (2), Filipovic (3), Fülöp (-). Vezetőedző: Goran Miljkovic
Albacomp: Boros (12/6), Theisz (6), Moseley (12/9), Bencze Z. (16), Lapov (22). Csere: Góbi (5), Matus (-), Lukjanec (2), Halm (3). Vezetőedző: Farkas Sándor
az eredmény alakulása: 4. perc: 10-6, 8. perc: 15-17, 12. perc: 20-21, 16.perc: 38-28, 23. perc: 57-36, 28. perc: 67-53, 33. perc: 75-59, 37. perc: 87-71
Mestermérleg
Goran Miljkovics: – Ilyen nyolc hónap után mit lehet mondani? Köszönöm a teljesítményt a játékosaimnak, a buzdítást a közönségnek. Ilyen kosarasok mellett jó edzőnek lenni. Kiharcoltuk a rájátszás legjobb helyét, igyekszünk élni vele.
Farkas Sándor: – Gratulálok a kaposváriaknak, és remélem, hogy az évad során még találkozunk velük
Az Albacomp együttese megpróbálta a lehetetlent, de a listavezető Klima-Vill KK megtartotta hazai veretlenségét a második negyedben rendkívül gyenge játékot nyújtó fehérváriakkal szemben.
Jól kezdtek az albások, az első negyedben ,és megbízható játékkal nyerték ezt a játékrészt. A Lapov, Bencze, Theisz, Boros, Moseley összeállításban kezdett. Némi meglepetésre nem Hartot nevezte Farkas Sándor harmadik légiósként, hanem Lukjanecet. Az Albacomp taktikája a masszív védekezésre épült, amelynek Boros volt a pillére-az ő feladata volt a hazai játékmester Simon semlegesítése. Theiszre sem hárult kis feladat, hiszen Dzuniccsal kellett lépést tartania. Értehetően idegesen játszott a csapat, mivel a tét az alapszakasz második-harmadik helye volt.
A második játékrész elején sajnos Lukjanec
többször is döntő szituációban hibázott. Igaz ez a megállapítás a negyed végére a többiekre is jellemző lett. Elemi hibákat vétettek a játékosok, eladott labdák, pontatan passzok követték egymást. Ennek eredményeként a hazaiak remek szériát produkáltak. Szétesett a kék-
fehérek védekezése, a hazaiak szinte állva hagyták Borosékat. A lefújás előtt fél perccel már 22 ponttal is vezetett a Kaposvár. Sajnos
támadásban sem sikerült semmi, mert a kőkeményen védekező Simonék jól szűrték meg az amúgy meddő próbálkozásokat. Az albásoknál csupán a centerek tudtak eredményesek lenni. Lapov 10,
Bencze 9 pontig jutott, a többiek ettől messze elmaradtak. Moseleyt a szintén amerikai Archbold leradírozta a pályáról, a fehérvári játékos a
nagyszünetig mindössze három pontig jutott…
A csapatot elkisérő fehérvári szurkolók kisebb fajta csodában bíztak ezután. De, mint tudjuk csodák csak a mesében vannak, a pályán a
realítás és a Klima-Vill akarata érvényesült.
A harmadik negyedben sem sikerült felzárkóznia az Albacompnak. Igaz voltak a csapatnak felvillanásai, de ezek kevésnek bizonyultak. Húsz
pont előnyt nem lehet egy otthonában jól dobó Kaposvár ellen ledolgozni. Még akkor sem, amikor Farkas Sándor visszaküldte az első
negyedben jól teljesítő ötöst.
Az záró negyedben megpróbáltak mindent Lapovval és Benczével az élen a kék-fehérek, de a tetemes hazai előnyből már nem sikerült lefaragniuk. A fiúk becsületére legyen mondva, hogy még 16-18 pontos hátrányban sem adták fel, oroszlánként kűzdöttek.
A mérkőzés a második negyedben dőlt el a hazaiak javára ,akiknek szinte minden bejött ebben a tíz percben.. Tanulságos mérkőzés volt játékosnak, a visszatérő mesternek Farkas Sándornak egyaránt. A
csapat a negyedik helyről rajtol a rájátszásban, ellenfele a tavalyi bajnok Paksi Atomerőmű gárdája lesz. Most két hét szünet következik,
tehát lesz idő az igencsak keménynek ígérkező lay-offra való felkészülésre.
Gratulálok a csapatnak a győzelemhez, melynek értékét nagyban emeli, hogy Toya sérülés miatt pályára sem lépett.
(A Paks elég rendesen megszívatta magát az utolsó két meccse elszórakozásával/elvesztésével.)
Mindent bele a kupadöntőn, remélhetőleg Istivel!
Ezúton kérném a debreceni topiktársakat, hogy szervezzék meg a topiktalálkát valami korrekt helyre, ahol elférünk úgy harmincan-negyvenen-ötvenen, van hely bunyózni és olcsó a sörborpálinkaunikumstroh80. :-))
Kaposvár - Albacomp H7 (Szerintem valami nagyon komoly dolognak kell történnie ahhoz,hogy a Kaposvár hazai pályán kiengedje kezéből az alapszakasz - elsőséget)
Atomerőmű - Körmend H15 (Az előző fordulóhoz hasonlóan a körmendiek számára most is "csak" a presztízs a tét - szemben a paksiakkal,akiknek feltétlenül nyerniük kell,ha dobógón akarnak végezni)
ZTE - Soproni Ászok H48 (Pedig Lazics mester most még azokat is becseréli,akiket amúgy nem szokott...)
Debrecen - Dombóvár H22 (A kakasok minden gond nélkül behejózhatnak a második helyre)
Falco - OLAJ V7 (Kaposvár borzalmasan messze van - legalábbis Debrecenhez képest :-))) )
Szeged - Kecskemét V4 (A Dombóvár ellen ismeretlen okokból elmaradt Madison - show-t most pótolják)
Helló Belfera!
Nem akarlak idegesíteni, csak a tisztesség úgy kívánja, hogy ha legutóbb szóltam, hogy Ultra1-nek kevesebb pontja van, most azt is meg kell jegyeznem, hogy ezúttal több van neki kettővel. Ne hagyjuk má'!:-)))
ASE-Körmend H9
Szeged-Kecskemét H5
Falco-Szolnok H7
Debrecen-DVMSE H14
ZTE-Sopron H28
Végül az utolsó, nagyon nehéz döntés: itt van ugye a minden fehérvári által imádott Farkas Sándor a tudásával, profizmusával, múltjával együtt, az újból lehetőséghez jutott, és azzal minden bizonnyal élni akaró Michael Hart, a gyengécske Ászok elleni gála okozta lendület, no meg az is, hogy mindig otthon sem lehet nyerni. Ez mind az Alba mellett szól(hat(na)). És mégis. Egy jóval felkészültebb csapat ellen már nyoma sem lesz a hétközi parádénak, Theisz és Boros nem mostanában fog újból egyszerre 10 pont fölé jutni, az 52 pontos győzelem nem vetett végleg véget a rossz sorozatnak, Simon Balázs mindenképpen alapszakaszgyőztes akar lenni és a Kaposvár, igaz csak kupameccsen, de kikapott már otthon a Körmendtől. Most nyerni fog.
Kaposvár-Albacomp H6
Ahogy itt is írta valaki, Ivkovics verekedni fog Lapovval és/vagy Góbival (Kioto& rik-027 vs. sporttárs & rostas ?:-))), Simonnal pedig Theisz, Boros és Matus nem fog kesztyűs kézzel bánni, ott lesz Farkas is, és Miljkovics sem lesz szelíd bárány, míg a játékvezetők...nos nekik lesz a legrosszabb, mert ők kapnak majd a Klíma-tábortól, a fehérvári “öltönyösöktől”, a játékosoktól, edzőktől, gyúróktól, szakosztály igazgatóktól (városi)televíziós kommentátoroktól, és a nagy tétre való tekintettel gondolom itt ezen az oldalon, ti (akik látni fogjátok) sem kímélitek majd őket, ha tévesztenek. Nehéz a BTOM-ok (később BUBIC-ok, esetleg saabee-ik) sorsa, de jobb is ha hozzászoknak, mert jön a rájátszás!
Ja! Ez az egész csak tipp volt. Nem kell komolyan venni, sem megvalósítnai, de ha véletlenül bejön, akkor természetesen “én előre megmondtam”!:-))
