Köszönhetően a Körmendnek, nem történt különösebb katasztrófa azzal, hogy kikaptunk Somogyban.
Sőt az 1., a 3., és a 4. negyed akár biztatónak is nevezhető.
Nem olyan jó csapat ez a Kaposvár, hogy ne lehetne őket otthon megverni.
Sanyi még nem találta meg a legjobb ötöst, ami szerintem a Boros, Moseley, Lukjanec (Hart), Lapov, Bencze.
A Magyar Kupában tovább fárad a Paks is, és a Kaposvár is, elképzelhetőek sérülések is (nem kívánom senkinek), és a Kaposvár is megküzd még az Olajjal (ok, mi is a Pakssal).
Most viszont van 10 napunk csapatot építeni.
Cél a bajnokság megnyerése!
ui.: Nem a Paksnek kell örülni, hanem a pályaelőnynek.
Sterbenz lassan egy éve keresi a csapatot, cserélgetett össze-vissza. Ő favorizálta Theiszet, remélem Sanyi észreveszi, hogy Boros még mindig százszor jobb nála.
Lukjanecről csak annyit, hogy a kispadról Jordan se dob 20 pontot.
Ja és tényleg köszi Körmend! Az Alba-Körmend meccset is nekünk akarták adni, csak Sterbi nem fogadta el az ajándékot. :-)))
Ezek szeretnek minket! :-D
Legjobban keresők:
1. Férfi Hivatásos Liga (heti 500.000-1.000.000 Ft büntetésekből)
2. Czigl-Air Lacika (havi 4 miller)
3. Váradi György (Ford Transit, táppénzcsalás, kártérítési perek és miegyéb)
Legjobb nyilatkozók:
1. Zsebe Ferenc (félelmetes szakmai munka, hátradőlös meccs, pizzatészta és társai)
2. Fodor Péter (erős hazai pálya, nem csak rajtunk múlott, stb.)
3. Némó (KaposSport, TeleSport, ...?)
4. Polgár Jenő(né) Úr (versenyen kívül. csak úgy szocpolitikailag)
Leggyengébb légiós:
1. Brian Stewart
2. Rylan Hainje
3. Andrej Lukjanec
Legnagyobb meccsnyerők:
1. Panta Pityu (Körmend-Dombóvár, és még sorolhatnám)
2. Mészáros Zacsi (Körmend-Paks, és még sorolhatnám)
3. Rylan Hainje (Körmend-Dombóvár, 3 pont, ebből kettő a meccsnyerő kosárért)
Legnagyobb alibik:
1. Bacsa Péter (0.7 IBM-pont, 2 homály/meccs)
2. Mészáros Zalán (állandó válogatott forma)
3. Andrej Lukjanec (biztató mozgás, 100% mezőnyből az edzéseken)
Komolyan mondom meg6ódtam...
Bazzeg asszem idén nem lesznek ilyen gondjaink...
Talán a jövő 7végén...
Jelen állapotunkban nagy bravúr lenne...
Reménykedjünk,hogy lesz valami...
HAJRÁ ASE!!!
Azon 1ébként gondolkodtatok már,hogy a döntő egyik résztvevője a Kaposvár,Alba,ASE,Szolnok,míg a másik résztvevője a Debrecen,ZTE,Körmend,Falco qvartettből kerül ki?
Ha szívünkre tesszük a kezünket,akkor azt mondhatjuk,hogy ez nem igazságos!Az az ág,amelyiken a Debrecen van szvsz jóval könnyebb.
Azonban az is igaz,hogy ez az erő sorrend 132 meccs után alakult ki.No,de azért mégis.Én kicsit igazságtalannak érzem.Persze elismerem mind a Zete,mind a Debrecen eredményeit,azonban csak-csak van bennem egy tüske.
Mondhatnám,hogy így fáklyás menet lesz a Debrecen döntőbe jutása.
Szvsz tehát,aki a másik ágról jut be meg is nyeri a bajnokságot.Tehát ezek alapján mi jó helyen vagyunk :-)))
Persze ott fog kiderülni,hogy mekkora kibic vagyok,ha a Falco kisöpri a Debrecent,majd a ZTE jut be döntőbe,és megnyeri a bajnokságot :-)
ui.:Az ASE szombati teljesítménye ellenére ott leszek Debrecenbe /sőt 2 napra megyek.../.
Hiába na,kegyetlen dolog szurkolónak lenni :-)
Ilyenkor érezheti át csak igazán az ember a Nick Hornby féle Fociláz című könyvben leírtakat ...
Ezek alapján idén csak a Kupára látok "reális" esélyt.Persze a papírforma,és az eredmények alapján ehhez hatalmas elfogultság is társul.
Attól tartok még,hogy mi,a szurkolók még egyszer nem bírjuk ki,hogy a csapat így átverjen(?),megcsaljon(?),mint tette azt a Körmend elleni meccsen.
Ezért szeretném ,hogy ha a következő/hátralévő meccseken MINDENT BELE adnának!!!
Ugyanakkor nem szabad még elfeledkezni,arról sem,hogy GRATULÁljunk A KÖRMENDNEK!Valódi,sportszerű hozzáállással vertek meg minket,és igenis jobbak voltak,mint mi./Persze nem képességekben,hanem fejben-és ez az ami becsülendő!!!/
ui.:BUBIC!
Tőled meg bocs,hogy nem voltam nagyon beszédes kedvemben szombaton /asszem megérted/.
Nos a meccset feleslges azt hiszem tovább boncolgatni...
Ellenben érdemes lesz elgondolkodni az egész éves teljesítményünkről...
Ez ISZONYTATÓAN KEVÉS!!!Nem is emléxem mikor játszott elfogadthatóan a csapat!Értem ez alatt azt,hogy úgy megy fel a csapat a pályára,hogy AKAR!
Talán a Kecskemét elleni volt az utolsó olyan meccsünk,amelyiken a csapatból mindenki elfogadhatót nyújtott,és nem akadozott a csapatjáték.
Szombaton eccerűen még nézni is rossz volt,amit a srácok a pályán műveletek :-(((
Ez ELFOGADHATATLAN.Profi sportolóhoz méltatlan.És itt igazából nem tanácsos senki nyakába akasztani a vereséget.
Az azonban elvitathatlan,hogy az edző "keze" a pályán az irányító.Az az irányító,akinek ebben a /naptári/évben még nem akadt olyan mérkőzése,amelyiken komoly,értékelhető teljesítményt nyújtott volna...
És nélküle a továbbiakban is ESÉLYTELENEK leszünk!Azonban most MÉG NEM KÉSŐ!
Bár esélyeink lassanként konvergálnak a nullához!!!
Miért is?
Nézzük csak!
Jövő hétvégén Qpa Debrecenben.Az elődöntőben az ellen a Körmend ellen kezdünk,amelyik idén oda-vissza (!) vert minket.Még ha tovább is jutunk a döntőben feltehetőleg (!) azzal a Debrecennel fogunk találkozni,aki szintén oda-vissza vert minket!
Tehát ha csak ezt veszem figyelmbe,akkor felesleges is elutaznunk a cívis városba.Annál is inkább,mivel a hétvégi teljesítmény fényében az fog bravúrnak számítani,ha egyáltalán eljutunk a döntőig.
A bajnokság meg,ha lehet még rosszabb :-(
Először is kezdünk az Alba ellen idegenben.Szvsz az ő játékoskeretük a legerősebb /még ha a tabella ezt nem is tükrözi/.Ráadásul idegenbeli bravúrra lesz szükség.
A következő körben papírforma alapján az a K.vár jön szembe a fenti párharc győztesével,aki idén otthon még nem veszített bajnokit.
Ehhez hozzájön az a piciny tény,hogy 1998 nov.14-én nyertünk utoljára K.vár-on bajnokit.Na már most,ha döntőt akarunk játszani /a Körmend elleni után nekem ez nagyon úgy tűnik,hogy csak a szurkerek szeretnék ezt.../,akkor meg kell törnünk ezt az átkot is...
Meg az a legfőbb oka, hogy én is látom az utóbbi időben ezt az ahogy esik, úgy puffan stílust, és ezek miatt nem húzom fel magam
Mesélj, ki jön Mészáros helyére? Csak nem az akire gondolok?
:)))
:))
Farkasra, meg a Klímára voltam kíváncsi, bár ha tudtam volna, hogy Isti mégis játszik, meggondolom a dolgot...
Egyébként nagyon örülök, hogy elmentem, jó játékot láttam.
( S nem kellett bosszankodnom se...)
Na akkor most én is elmondanám a magánvéleményemet..
Szándékosan nem tegnap este írtam le a dolgokat,inkább aludtam egyet a dolgokra,mert erre kellett bizony.
Nos akkor vágjunk is bele...
Rettenetes...elkeserítő... szégyen.
Még mindig ezek jutnak elsőként eszembe erről a meccsről.
1.Rettenetes volt az egész meccs magában is,mint meccs, és rettentes volt a csapatunk teljesítménye is.
2.Elkeserítő,hogy két meccsből egyet kellett volna nyerni a nyamvadt 3. helyhez( idegenben a finoman szólva sem acélos Falco és idehaza a toyátlanított Körmend ellen)és mi erre képtelenek voltunk.Így sikerült elbaszni (nincs per pillanat jobb szó erre)az egész éves teljesítményünket.
3.Szégyen volt az amit műveltünk a pályán(mondjuk a 2.negyed üdítő kivétel),és szégyenteljes volt amit egy-két válogatottunk produkált...én biza megbüntetném rendesen az alibi játékért őket.
Bár mellényzsebből kifizetnék,ez nem kérdéses...
És akkor most a meccsről egy-két keresetlen szót:
Álmosan kezdtünk(enyhe kifejezés) és a vendégek már ekkor jelezték,hogy el lehet felejteni a tétnélküliséget meg a motíválatalan csapat kifejezést(nekik sem volt mindegy,hogy ki ellen kell játszani a rájátszásban,ráadásul presztizs az elvesztett bajnoki döntő miatt)...2-8
Fodor Péter időkéréssel rendezné a sorokat,de igen-igen dadogott a labda,Sitku és Mészáros már ekkor nagyon gyengén játszott...jött Gery és Vaido,aki csípkedték magukat,de mindezek ellenére 16-12 oda 10 perc után.
A folytatásban aztán megrázta magát az addig enerváltan játszó Atom és 16-22-ről 35-22-re fordítottunk.Ekkor úgy tűnt,hogy minden oké,sima az ügy,hiszen 25-6-ra hoztuk a 2.negyedet.
Aztán kezdődött a horror-show a 2.negyedben összesetünk,mint egy zsák krumpli,a körmendi triplavetők beindultak és 51-51-el zárult a 3. periódus,úgy,hogy már a vendégek is vezettek a negyed végén.
A záró 10 percet is viszonylag jól kezdtük a 34.percben ismét megúsztunk 7 egységgel,és ekkor a publikum úgy gondolhatta,hogy copyzzuk a legutóbbi hazait(Olaj) és nyögvenyelősen,de hozzuk a kötelezőt.
De a piros-feketék nem így gondolták:triplagyárosaik(Toro-Mujke-Trummer) révén 66-63-ra már ők vezettek,és kedvenceink még ekkor sem érezték át a növekvő gondokat.Úgy játszottak,mint ha legalább is vezetnék vagy 15 ponttal.Az elhúzó körmendiek kedvükre szövögethették akcióikat,hiszen nem nagyon zavartuk őket.Mikor már mindenmindegy alapon faultokkal kellett volna próbálkozni,akkor sem volt elképzelésünk...A végén már megalázó 10közte volt,és döbbent csönd a csarnokban...
Smith triplája már csak kozmetikázni volt jó...
Összegezve a körmendiek kirándulása jól sikerült,teljesen megérdemelten nyertek és pöcköltek ki minket az első négyből.Ezen a napon nem érdemeltük meg a győzelmet,mert néhány játékosban az akarás szikrája sem volt felfedezhető,és bizony nagyon úgy tűnt a lelátóról,hogy a lovak nem egyirányba húzzák a csapat szekerét...
Íróniával azt is mondhatnám,hogy átérezték játékosaink a mérkőzés tétjét,és úgy gondolták,hogy jobb lesz ha egy kicsit izgalémassá tesszük a rájátszást,mert a 3.helyről indulva a "gyenge" Körmend nem ellenfél,aztán meg Debrecenben is simán nyerünk és már ott is vagyunk a döntőben.
Így viszont: idegenben kezdve a mumus Albát oktatjuk a kosárlabda szépségeire,aztán meg a szintén mumus(sőt übermumus) Kaposvárt alázhatjuk..Szóval nem gond.Játszva hozzuk így is...:)))
Értékelés egyénenként:
ASE
-Zalán: értékelhetetlen. És nem csak most volt ilyen ...4 pont-3 assziszt 31 perc alatt,irányítóként.Nézőtéri pletykák szerint nem véletlenül ilyen gyenge...
-Bácsi: 15 pontjával az egyik legjobb volt.Bár mennyire másként hangozna ez győzelem esetén.
Igaz az első negyedben használhatatlan volt aztán megtalálta a motort,remek zsákolásai és megoldásai voltak(mint régen),aztán a végén ő is kipukkadt.
-Smith:vegyes a kép.Mint légiós sokkal többet,kellene vállalnia és mutatnia.Sajnos sokszor feláldozza magát a csapatjáték oltárán...most inkább több egyéni játék kellett volna.Védekezése ismét jó volt.
-Sitku: bűngyenge.Óriási csalódás volt a játéka,mindent elmond,hogy helyettese Jurgilas 10 perccel kevesebb játékidő alatt is túlteljesítette.Mondjuk 6 pontját nem volt nehéz...o produkció.
-Czigler: 18 pont-12 lepattanó-5 assziszt...nem rossz,ennek ellenére,azt mondom,hogy 25 pont-20 lepattanó+ assz. lett volna a kábé remek teljesítmény.Hibázott sokat az elején és a végjátékban,és időnként "elfelejtett" felugrani a lepattanókért...
+
-Gery:mikor bent volt a pályán frissebbnek tűnt a csapat,de a végén ő sem tudott mit kezdeni.Azért ő is eredményesebb szokott lenni...
-Jurgilas: akár nyerőember is lehetett volna,ha a buta faultjaival nem fújatja ki magát idő előtt.Mert Sitkunál ezen a napon feltétlenül többet tett...
Körmend
-Isti:9 pont nem sok,de jól mozgatta csapatát...
-Toro: remek volt,szórta a triplákat,és ha kellett egyéni betöréseket is kieszközölt.Az egyik nyerőemeber.
-Trummer: nem sokat mutatott,szerintem örök ígéret marad...igaz a vélén megnyerte a meccset a vendégeknek.
-Mujke: szép csendben megszórta magát,és ha még a büntetőszázaléka is jobb...
-Greb:9-9 pont/Lepatt....
+
-Hainje: nálam az a szint,mint az Olajnál Sztyuárt.Nem hiszem,hogy ilyen szintű légiósok kellenek ide...talán a BÉ csoportba,ha van rá zsé.
+Játékvezetés:
Katasztrófa.A Faidt/Földházi páros irgalmatalan gyenge produkciót nyújtott...de nem miattuk kaptunk ki,ezt hozzá kell tenni a tényszerűségek miatt.
A legnagyobb az volt,mikor Földházi fütyült,csak azt nem tudta hogy miért...így a Faidtnak kellett döntést(persze rosszul) hoznia...
+Közönség:
A Körmendről átruccant" cirka 50 néző+10 szurkoló igen-igen jó érezhette magát.Időnként(és főleg a végén) hangosabbak voltak 1100 paksinál...
Mondhatnám ismét malíciával: a csapat nem hozta tűzbe a nézőket játékával és a közönség sem tudta felspannolni kedvenceit.(ez olyan tyúk és a tojás esete...)
Ennyi...
Most légy okos domonkos...innen szép nyerni,mondhatnánk.Én bízom a cspatunkban,csak a tegnapi után valahogy keserű a szánk íze...
Remélem egy hét alatt megjárjuk a pokol legmélyebb bugyrai után a mennyország mezsgyéit is,azaz a fiúk egy MK győzelemmel kárpótolhatnak minket...
Akkor elnézzük ezt a kis botlást...
Ellenkező esetben nagyon nehéz rájátszás(amúgy is) elé nézünk,amiben benne van a bukta lehetősége.
MOST MÁR BRAVÚROK KELLENEK,IDEJE FELÉBREDNI URAK!!!
HAJRÁ ASE!!!!!
Szombaton Kaposváron jártam, leírom a tapasztalataimat!
100 kilométeres autózas után, kiderül jegy nincs. Aztán mégis valahogy kinyitják a pénztárat, be a csarnokba. Dugig a terem, hely: a palánk alatt...
Ez jó, mert erre támad a Kaposvar. Első negyed játék itt is ott is, aztán a második negyedben meg csak itt.:))) 36-9, vagy valami ilyesmi. Csak szopatunk, meg ilyenek a nézőtérről, és igazuk van, bár ebben a formában egy kicsit sarkos megfogalmazás. Ekkor Simi kivételével szárnyal a Klíma, Ivko harcos, mint szokott; Dzunics pontos, De Grey a levegő ura, Archibald meg beilleszkedett. Ezen kívűl lerohanás, és pontzápor, mikor kitől. Nézők: álljatok föl, álljatok föl, EU-fória:))
Alba: kintről 0, betörés 0. Huszonpontokkal vezet a Klíma, mikor egy Alba-kosarral feljönnek 20-ra, a fehérvári táborból pedig skandálják 20, 20, 20! :)))
A második félidő kűzdelem, izgalom nélkül. A negyedikben jön megen' Balázs(bárcsak idény végén hozzánk...), gyors, asszisztok, utolsó másodpercben dobott tripla, szóval Isti után a kedvencem a csákó! :))
Végén 6(!!!) perccel a vége előtt a nézőtéren már indult a busz, 5. hely meg bajnokcsapat, halkan közbeszóltam, hogy éppen az máshol játszik, igaz szarul, mint utóbb kiderült, senkit nem érdekelt...:))
Összegezve és nem elkiabálva, annyira jól összerakott csapat ez a Klíma, hogy ma őt tartom a bajnokság elsőszámú esélyesének. Ja és motíváltak, ami az ASE kapcsán is, ugye, nem egy elhanyagolható dolog.
Azért hajrá Ase, nem lehetünk mindig bajnokok, még mi sem...
:)
Azért nem semmit vittünk végbe itt az utolsó három idegenbeli meccsen...
Győztünk Fehérváron, aztán csak megmutattuk hogy nyerhetnénk Szolnokon (ha nyerünk 5. lettünk volna!), majd Toya nélkül(!!!) vertük a Paksot!!
Azért a Hainje megint dobott 2 pontot, talán most már átlagban is megvan neki :)))
Ez a csapat jővőre a Hainje helyett csak egy átlag kosarassal is bármire képes lehet!
Nem hallom a hálálkodásokat Fehérvárról!!!!
Pedig nagyon várom....
Egy számunkra tétnélküli meccset nyertünk meg...
Egyébként nem tudom miért akartak a Babáék mindenáron a ZTE ellen játszani. Hazai pályán csak ők voltak igazán jobbak nálunk, ami pedig Zegen történt velünk...
De hát ők az okosabbak, remélem nyerünk ellenük!
Debrecenbe megyünk, kupát nyerünk!!!
Istit kiváncsi vagyok melyik meccsre tiltják el...
Biztos, 96:84-es győzelmet aratott a Szolnok felett, így a negyeddöntőben a kívánt Debrecennel játszhat a Falco KC Szombathely együttese.
Nem a megszokott Falco-meccsek koreográfiája szerint alakult az eleje, ezúttal nem hullott triplaeső, volt viszont jó védekezés mindkét oldalon. 5:2-ről még fordított a Szolnok, a negyed hajrájában viszont már nem volt apelláta: Heinle által lendületbe jöttek a sárga-feketék, odaát hiába ügyködött Trepák, társai négy büntetőt is kihagytak. Falco-előny állt az eredményjelzőn még a kilencedik perc végén is, egészen addig, míg Anzulovic hármasával le nem zárult az első negyed. A folytatásban az ellenállhatatlan Brian Heinle percei következtek. Egyrészt 5:0-val kezdett az FKC, másrészt a hazaiak amerikai négyesével nem tudtak mit kezdeni a Tisza-partiak. Három triplát is bevágott, honfitársa Grant a lepattanókban, Kálmán pedig a pontokban volt segítségére. 32:25-re lépett el a házigazda, a félidő vége előtt nem sokkal Heinle kisebb gerincsérülése okozott gondot a szombathelyi kispadnak.
Térfélcserét követően gyorsan elrendezte a meccset Zsoldos András együttese. Az addig passzív Alexe és Dénes varázsütésre 8-8 pontot termelt, s akkor még nem szóltunk a vasi irányítóról, Kálmánról, aki válogatott formában kosarazott. A Szolnok az egyéni játékot erőltette, kevés sikerrel. Volt már 18 pont is a fór, idővel azonban csökkentette hátrányát az Olaj. A Falco vezetést azért így sem fenyegette különösebb veszély, Kálmánék jó teljesítményt nyújtva tíznél közelebb nem engedték az ellenfelet, s végül biztosan hozták a kötelezőt.
Sikerével a Falco az alapszakasz hetedik helyén zárt, s így a második helyen végző Debrecennel játszhatja majd a negyeddöntőt.
Zsoldos András: – Nagyon akartuk ezt a sikert és rá is szolgáltunk. Reméljük a rájátszásban hasonló jó folytatás következik.
Zoran Martic: – Nem játszottunk jól, védekezésünkben hiányzott a kellő agresszivitás, támadásban pedig csapatjáték helyett egyénileg próbáltunk meg mindent megoldani.
A-csoport
Atomerőmű SE–Marc-Körmend 70–77
(12–16, 25–6, 14–29, 19–26)
Paks, 1100 néző. V: Faidt, Földházi
ATOMERÔMŰ: Mészáros Z. (4), DAVIS (15), Smith (10/6), Sitku (6), CZIGLER (18). Cs: FODOR G. (9/3), Jurgilas (8). Edző: Fodor Péter
KÖRMEND: Németh (9/3), TOROMAN (27/12), TRUMMER (10/6), MUJANOVICS (20/9), Grebenár (9). Cs: Hainje (2). Edző: Zsebe Ferenc
Az eredmény alakulása. 3. p.: 2–8. 9. p.: 12–15. 13. p.: 16–22. 19. p.: 35–22. 24. p.: 49–36. 29. p.: 49–50. 34. p.: 62–53. 38. p.: 63–69
Kipontozódott: Jurgilas (36. p.)
Mészáros juttatta vezetéshez a házigazdát, ám Toroman és Mujanovics révén a vasiak röpke két perc alatt 2–8-ra megléptek. Az időkérést követően is sok volt a hiba a Paks játékában, míg Toromanék különösen távolról céloztak pontosan, így maradt a vendégelőny. Az első negyed vége előtt hazai oldalon játékra jelentkezett Fodor Gergely és Jurgilas, s előbbi rögtön két ponttal be is mutatkozott. Hiába cserélt gyakran Fodor Péter, a bajnokcsapat a folytatásban nem talált rá igazi játékára, valahogy nem volt elég tűz a játékosokban. Ha kicsit fásultan is, de a negyed közepére sikerült az Atomnak utolérnie a Körmendet: 22–22 lett az állás. Sőt Jurgilas a vezetést is megszerezte, miközben Némethék kezdeti pontossága a múlté lett, főként a távoli dobásokra volt ez igaz. Mindezzel párhuzamosan egyre inkább játékba lendült a hazai együttes, most már Zsebe Ferenc forgatta csapatát, annál is inkább, hiszen hat percen át nem találtak játékosai a gyűrűbe, így aztán a negyedet magabiztosan nyerte a házigazda. Szünet után is megmaradt az atomos lendület és fölény, egyre inkább érvényesült Czigler magassági fölénye is a palánkok alatt. A másik oldalon Toroman vezényelte a támadásokat, eredménnyel. Ismét megtorpant az Atomerőmű, ezúttal ők nem találtak be hat percen keresztül. Az utolsó tíz perc kezdetén Smith rázta meg magát, kettő plusz egy pontjával már ismét az ASE vezetett, s ettől az egész csapat magához tért. Davis szólói, Czigler pontjai kilencegységnyi előnyt teremtettek a paksiaknak. Mielőtt azonban kezdett volna megnyugodni a hazai tábor, ismét közbeszólt Mujanovics és Trummer, és pillanatok alatt hét ponttal elmentek a vasiak. Az utolsó négy perc kezdetén 63–66-ra vezettek a körmendiek. Egyre nagyobb lett a kapkodás a hazaiaknál, s az utolsó percekre a vendégek taktikusan játszva már nem engedték ki a kezükből a győzelmet.
Mestermérleg
Fodor Péter: – Rosszul kezdtünk, viszont egy nagyon jó második negyeddel megteremtettük a győzelem lehetőségét, amit viszont az utolsó negyedben elherdáltunk, de ez nem csak rajtunk múlott.
Zsebe Ferenc: – Az első jó negyed után összeestünk, mint a rétestészta, de hál' istennek, tizenöt pontos hátrányból is fel tudtunk állni, s a negyedik negyedben már finom pizzatésztát készítettünk.
Falco KC-Szombathely–Mol Szolnok 96–84
(18–20, 26–18, 28–23, 24–23)
Szombathely, 700 néző. V: Bodnár, Pálla
FALCO: KÁLMÁN (32/12), Alexe (11/3), DÉNES (12), HEINLE (23/9), GRANT (8). Cs: Gráczer (6/6), Pankár (–), Borszéki (4). Edző: Zsoldos András
SZOLNOK: ANZULOVIC (19/12), PAVLOVICS (24/9), Vaisvila (7/3), Orosz (9), TREPÁK (19). Cs: Stewart (6), Szarvas (–), Mérész Cs. (–). Edző: Zoran Martic
Az eredmény alakulása. 3. p.: 5–4. 7. p.: 7–10. 14. p.: 32–25. 18. p.: 40–36. 23. p.: 53–43. 26. p.: 65–48. 33. p.: 75–65. 37. p.: 82–72
Minden valószínűség szerint alaposan tanulmányozták Szolnokon a szerdai Falco–Atomerőmű derbi videofelvételét, mert a Tisza-partiak még véletlenül sem estek a paksiak hibájába, vagyis nem hagyták rohanni Kálmánékat, hanem a feldobástól kezdve okosan lassították a játékot. Taktikájuk egészen a hetedik perc végéig tökéletesen bevált, mivel ekkor – főként Trepák középtávoli dobásainak köszönthetően – 10–7-re vezettek. A folytatásban a szombathelyiek ideiglenesen átvették az irányítást, ám Anzulovic dudaszó pillanatában bevarrt triplájának köszönhetően így is Olaj-előnnyel zárult az első etap (18–20). A második negyed elején Heinle vette kezébe a történések irányítását: zsinórban hintett kilenc pontjával meglépni látszott a vasi gárda (29–22). Martic mester rögvest maga köré gyűjtötte tanítványait, az időkéréssel annyit elért a szolnokiak edzője, hogy nem szélesedett tovább a küzdő felek közti rés, így 44–38-as hazai vezetésnél vonulhattak nagyszünetre a csapatok. Térfélcsere után egyetlen perc leforgása alatt 7–0-s sorozatot repesztett a Falco, s így először nőtt tíz fölé a különbség (51–38). Sőt Kálmán harmadik triplája után a 26. percben már majd' húszszal mentek a vasiak (65–48). A felvonás vége azonban a Tisza-partiaké lett, sikerült is valamelyest felzárkózniuk (72–61). A záró etapban lényegi változás már nem történt, így a hazai gárda alaposan visszavágott a szolnoki kétpontos vereségért, s megszerezte az alapszakasz hetedik helyét.
Mestermérleg
Zsoldos András: – Nagyon akartuk ezt a győzelmet, és rá is szolgáltunk. Roppant fontos volt, hogy Kálmán tökéletesen semlegesítette Anzulovicot. Reméljük, hogy a rájátszásban hasonló folytatás következik, és akkor akár bravúrokra is képesek lehetünk.
Zoran Martic: – Nem játszottunk ma jól. Védekezésben nem voltunk elég agresszívek, s támadásban mindent egyénileg próbáltunk megoldani.
Debreceni Vadkakasok–Dombóvári VMSE 97–84
(24–29, 28–16, 22–19, 23–20)
Debrecen, 1800 néző. V: Szabó Gy., Király
DEBRECEN: Fodor M. (2), LEE (37/15), GREEN (22), Boldizsár (–), BUKVA (19). Cs: TÓTH G. (12/9), Gémes (5), Ádám (–). Edző: Ráthonyi Tamás
DOMBÓVÁR: SPIVEY (21/6), Mészáros R. (1), HALIMICS (27/18), SZMILJANICS (11/3), Csaplár-Nagy A. (–). Cs: Bódi (10/3), Vavra (2), Balogh L. (12/6). Edző: Dinnyés Attila
Az eredmény alakulása. 5. p.: 7–14. 12. p.: 26–30. 15. p.: 30–39. 18. p.: 43–42. 22. p.: 52–53. 25. p.: 65–55. 32. p.: 78–69. 38. p.: 91–80
Az esélytelenebb vendégek remekül kezdtek, nyílttá tették a mérkőzést, és végig jól játszottak, a nagyobb tudású csapat előtt azonban meg kellett hajolniuk.
Mestermérleg
Ráthonyi Tamás: – Tudtam, hogy nehéz mérkőzés lesz, gratulálok a játékosaimnak. Nagyon boldog lennék, ha a bajnokság végén is ezen a helyen végeznénk.
Dinnyés Attila: – Legnagyobb hibánk, hogy fegyelmezetlenül játszottunk. A következő mérkőzéseken ezen javítanunk kell.
Zalahús ZTE KK–Soproni Ászok KC 99–60
(29–18, 25–16, 26–13, 19–13)
Zalaegerszeg, 1200 néző. V: dr. Valovics, Bognár
ZALAEGERSZEG: Nisavics (9), Bencze T. (–), KÁMÁN (22/12), McClendon (13), CSERANICS (21). Cs: Gáspár (12/3), Csaplár-Nagy E. (6), Szájer (2), SIMON L. (12/6), Volf D. (2). Edző: Nikola Lazics
SOPRON: Bogdán (11/3), Horváth Á. (10/6), Walke (7), Sajni (4), Glisovics (15). Cs: Stan (10), Posch (3), Kolarics (–), Gombás (–), Zsirai (–). Edző: Szalai János
Az eredmény alakulása. 5. p.: 15–11. 15. p.: 41–32. 25. p.: 68–40. 35. p.: 90–56.
Bogdán zavartalanul osztogatott és ziccerezett, így meglepetésre 2–6-os vendégvezetéssel indult a találkozó. Lazics edző az oldalvonal mellől hangosan pörölt honfitársaival a védekezés miatt, ennek köszönhetően az első negyed végére helyreállt a papírforma. Kámán, Cseranics, majd McClendon zsákolt, és innentől kezdve közönségszórakoztató, kedélyes keretek között állandósult a nagy különbség. Simon László személyében újoncot is avatott Nikola Lazics, és a 17 éves hátvédet rögtön szívébe is zárta a közönség, mert labdalopások után pár perc alatt tíz pontig jutott.
Mestermérleg
Nikola Lazics: – Nem játszottunk jó meccset, de megtettük, amit kellett. Örülök, hogy minden játékosomnak lehetőséget tudtam adni, valószínűleg most jön a neheze…
Szalai János: – Gratulálok a ZTE-nek, a két csapat közti tudáskülönbség realizálódott.
A Szeged jobb rohanásban
NS, 2003-04-06
A-csoport
Sole-Szedeák–Univer KSE 94–84
(26–16, 28–23, 21–24, 19–21)
Szeged, 800 néző. V: dr. Vígh, Kóthay
Szedeák: MULICS (24/12), RAWLINS (12/3), Kiss Zs. (2), NYILAS (18/18), VILCINSKAS (17). Cs: Deák (9), Pávlicz (–), Drahos (6), Molnár A. (6), Kecskés (–). Edző: Földi Sándor
KECSKEMÉT: MCDANIEL (27/6), MADISON (30/3), Mérész T. (15/3), Tanács (6), Radenkovics (2). Cs: Hajdú (2), Bovánovics (–), Horváth Cs. (–), Takács (2). Edző: Molnár Csaba.
Az eredmény alakulása. 5. p.: 18–8. 8. p.: 22–14. 14. p.: 35–21. 17. p.: 41–31. 22. p.: 54–43. 26. p.: 70–48. 33. p: 79–68. 38. p.: 90–78.
Kipontozódott: Rawlins (36. p.)
A dél-alföldi rangadó első felvonásában Nyilas tripláival hamar tíz pontra hízott a Szedeák előnye.
Vilcinskas korlátlan úr volt a palánk alatt
A második negyedben a különbség tovább nőtt, mert Vilcinskas korlátlan úr volt a palánkok alatt, a kecskemétiek pedig pontatlanul dobtak. A nagyszünet előtti másodpercben Mulics félpályáról engedett el egy triplát, és be is állította a félidő eredményét. A harmadik felvonás második felében egy 15–0-ás rohammal hétpontnyira megközelítette ellenfelét az Univer (70–63). A folytatásban az ismét magas hőfokon izzó házigazda azonban bebiztosította magabiztos győzelmét.
Mestermérleg
Földi Sándor: – Két rohanó csapat küzdelméből azért kerültünk ki győztesen, mert jobban védekeztünk.
Molnár Csaba: – Az első félidőben sokat hibáztunk, ezért nagy hátrányba kerültünk. Gratulálok a Szegednek a megérdemelt győzelméhez.
Ezúttal némileg meglepô módon az amerikai De Gray volt a Klíma-Vill nyerôembere
Amikor a hangulatot már nemigen lehetett fokozni, amikor a csarnokban fellelhető valamennyi helyre legalább hárman pályáztak, akkor indult csatába az alapszakasz-elsőségért a somogyiak kék-fehér serege. Meg kell hagyni, az egyik legkeményebb, de mindenképpen a legmotiváltabb rivális érkezett Kaposvárra. "Itt a lét a tét!” – mondogatták a vendégek, és valóban, egyszerű, mégis rettenetesen nehezen megoldható képlet állt a fehérváriak előtt: a győzelem legalább harmadik helyezéssel kecsegtetett, a vereség szinte bizonyosan negyedikkel vagy ötödikkel. A gárdát a hét elején átvevő Farkas Sándor változtatást rendelt el a szerdán a Sopront verő kerethez képest, Hart helyett Lukjanec lett tagja az együttesnek.
Hazai oldalon ezzel szemben az állandóságra szavaztak, és a jól ismert kezdő ötös nem is tétlenkedett, Dzunics és De Gray találataival ugyanis a vendéglátó kapta el jobban a rajtot. Védekezésben ritkán tapasztalható szigor uralkodott, tiszta dobóhelyzetről nem is nagyon álmodhattak a felek. Persze klasszisokban nem volt hiány a pályán, így ha nem is rohamléptekkel, de azért haladtak előre a csapatok. Pontok tekintetében a házigazda egészen a nyolcadik perc végéig kizárólag a fentebb említett kettősre építhetett, talán éppen ez az oka annak, hogy a "sokrétűbb” Albacomp megfordította az eredményt. Bencze forgolódott rendkívüli hatékonysággal a hazai palánk közelében, és Boros sem töprengett, amikor dobóhelyzetbe került.
Hogy túlságosan ne élhessék bele magukat a vezetésbe a vendégek, arról Ivkovics gondoskodott a második felvonás elején. A Klíma-Villt a hátára vevő szerb centernek tökéletesen mindegy volt, hogy Bencze vagy a nála szintén magasabb Lapov igyekszik őt hatástalanítani, pillanatok alatt megötszörözte első negyedbeli két pontját. És ez még csak a nyitánya volt a somogyi káprázatnak. Archbold és Simon tripláival előbb lerázta üldözőjét, majd nemes egyszerűséggel padlóra küldte az Albacompot a Kaposvár. Minden, de tényleg minden sikerült ekkor a Miljkovics-csapatnak, miközben a túloldalon Farkas edző fejében bizonyára megfordult: megérte felszállni a hajóra?
Írhattunk volna süllyedő hajót is, tudniillik Ivkovicsék egyszerűen szétzúzták a fehérvári "bronzálmokat”. Tíz perc alatt húsz pontnál is többet vert az Albára a vendéglátó, amely 6/8-as tripla-, és 18/31-es mezőnybeli mutatóval büszkélkedhetett a nagyszünetben. Az Albacomp dicséretére legyen mondva, még húszpontos hátrányban sem adta fel a harcot. Példának okáért Moseley a második hármasát juttatta a gyűrűbe (ennél sokkal többre nem futotta az erejéből, Archbold ugyanis leradírozta a pályáról), mint ahogy serénykedett Bencze is. Úgy tetszett, a somogyiakat túlságosan is kényelmessé tette a tetemes előny, miközben Boroséknak nem volt töprengeni valójuk: hajtaniuk kellett amolyan "lesz, ami lesz” alapon.
És hogy mindez hová vezetett? Egészen odáig, hogy már csak 13 pontos hátránya volt a vendégcsapatnak. Hogy ekkor aztán megtorpant, az Simon "számlájára írható”, ugyanis a hazai karmester előbb maga talált be, majd Dzuniccsal dobatott kosarat. És minthogy mindeközben az idő enyhén szólva nem a fehérváriaknak dolgozott, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az alapszakasz megnyerése mellett hazai makulátlanságát is megőrzi a Klíma-Vill. Így is lett, a két évvel ezelőtti bajnok az első helyről vághat neki a rájátszásnak, miközben az Albacomp kénytelen lesz megbarátkozni a gondolattal, hogy a katasztrofálisra sikeredett március után lecsúszott a negyedik helyre (és még hálát adhat a paksiaknak, hogy nem lett ötödik).
Megkockáztatjuk, négy fordulóval korábban kevesen hitték volna mindezt…
Kaposvári Klíma-Vill KK - Albacomp-UPC 96-78 (18-19, 36-15, 21-23, 21-21)
Kaposvár, városi sportcsarnok, 1700 néző
vezette: Kékesi, Ádám.
Kaposvár: Simon (15/3), Dzunic (17/9), Archbold (16/9), De Gray (28/3), Ivkovic (14). Csere: Varga R. (1), Szőke (2), Filipovic (3), Fülöp (-). Vezetőedző: Goran Miljkovic
Albacomp: Boros (12/6), Theisz (6), Moseley (12/9), Bencze Z. (16), Lapov (22). Csere: Góbi (5), Matus (-), Lukjanec (2), Halm (3). Vezetőedző: Farkas Sándor
az eredmény alakulása: 4. perc: 10-6, 8. perc: 15-17, 12. perc: 20-21, 16.perc: 38-28, 23. perc: 57-36, 28. perc: 67-53, 33. perc: 75-59, 37. perc: 87-71
Mestermérleg
Goran Miljkovics: – Ilyen nyolc hónap után mit lehet mondani? Köszönöm a teljesítményt a játékosaimnak, a buzdítást a közönségnek. Ilyen kosarasok mellett jó edzőnek lenni. Kiharcoltuk a rájátszás legjobb helyét, igyekszünk élni vele.
Farkas Sándor: – Gratulálok a kaposváriaknak, és remélem, hogy az évad során még találkozunk velük
Az Albacomp együttese megpróbálta a lehetetlent, de a listavezető Klima-Vill KK megtartotta hazai veretlenségét a második negyedben rendkívül gyenge játékot nyújtó fehérváriakkal szemben.
Jól kezdtek az albások, az első negyedben ,és megbízható játékkal nyerték ezt a játékrészt. A Lapov, Bencze, Theisz, Boros, Moseley összeállításban kezdett. Némi meglepetésre nem Hartot nevezte Farkas Sándor harmadik légiósként, hanem Lukjanecet. Az Albacomp taktikája a masszív védekezésre épült, amelynek Boros volt a pillére-az ő feladata volt a hazai játékmester Simon semlegesítése. Theiszre sem hárult kis feladat, hiszen Dzuniccsal kellett lépést tartania. Értehetően idegesen játszott a csapat, mivel a tét az alapszakasz második-harmadik helye volt.
A második játékrész elején sajnos Lukjanec
többször is döntő szituációban hibázott. Igaz ez a megállapítás a negyed végére a többiekre is jellemző lett. Elemi hibákat vétettek a játékosok, eladott labdák, pontatan passzok követték egymást. Ennek eredményeként a hazaiak remek szériát produkáltak. Szétesett a kék-
fehérek védekezése, a hazaiak szinte állva hagyták Borosékat. A lefújás előtt fél perccel már 22 ponttal is vezetett a Kaposvár. Sajnos
támadásban sem sikerült semmi, mert a kőkeményen védekező Simonék jól szűrték meg az amúgy meddő próbálkozásokat. Az albásoknál csupán a centerek tudtak eredményesek lenni. Lapov 10,
Bencze 9 pontig jutott, a többiek ettől messze elmaradtak. Moseleyt a szintén amerikai Archbold leradírozta a pályáról, a fehérvári játékos a
nagyszünetig mindössze három pontig jutott…
A csapatot elkisérő fehérvári szurkolók kisebb fajta csodában bíztak ezután. De, mint tudjuk csodák csak a mesében vannak, a pályán a
realítás és a Klima-Vill akarata érvényesült.
A harmadik negyedben sem sikerült felzárkóznia az Albacompnak. Igaz voltak a csapatnak felvillanásai, de ezek kevésnek bizonyultak. Húsz
pont előnyt nem lehet egy otthonában jól dobó Kaposvár ellen ledolgozni. Még akkor sem, amikor Farkas Sándor visszaküldte az első
negyedben jól teljesítő ötöst.
Az záró negyedben megpróbáltak mindent Lapovval és Benczével az élen a kék-fehérek, de a tetemes hazai előnyből már nem sikerült lefaragniuk. A fiúk becsületére legyen mondva, hogy még 16-18 pontos hátrányban sem adták fel, oroszlánként kűzdöttek.
A mérkőzés a második negyedben dőlt el a hazaiak javára ,akiknek szinte minden bejött ebben a tíz percben.. Tanulságos mérkőzés volt játékosnak, a visszatérő mesternek Farkas Sándornak egyaránt. A
csapat a negyedik helyről rajtol a rájátszásban, ellenfele a tavalyi bajnok Paksi Atomerőmű gárdája lesz. Most két hét szünet következik,
tehát lesz idő az igencsak keménynek ígérkező lay-offra való felkészülésre.
Gratulálok a csapatnak a győzelemhez, melynek értékét nagyban emeli, hogy Toya sérülés miatt pályára sem lépett.
(A Paks elég rendesen megszívatta magát az utolsó két meccse elszórakozásával/elvesztésével.)
Mindent bele a kupadöntőn, remélhetőleg Istivel!
Ezúton kérném a debreceni topiktársakat, hogy szervezzék meg a topiktalálkát valami korrekt helyre, ahol elférünk úgy harmincan-negyvenen-ötvenen, van hely bunyózni és olcsó a sörborpálinkaunikumstroh80. :-))
