Itt van minden, amit a gyúrásról tudok, én írtam, fotóztam.
Viszonylag könnyű a dolgom, mert van egy konyhai ezermestergépem, az kidagasztja, nyújtógépem nincs, az az egyetlen, ami cefet meló, főleg, ha át kell, hogy látszódjon a tészta alatt a gyúródeszka. Tésztagyártó megint csak van, azzal szélesmetéltet és cérnametéltet szoktam csinálni. Ezenkívül lasagne-hoz és túróscsuszához alkotok még tésztát. A többit, amit látsz a fotókon, egyszer csináltam, hogy le tudjam fotózni, de nagyon macerás, így aztán a cvekedli, krumplis tészta nálam széles metéltből van:) Garantálom, hogy ízérzésben nem oszt, nem szoroz a tészta alakja...
Száradnak a tésztáim, most fűtök rájuk a vendégszobában is. Holnapra beszáradnak, szerintem csinálok egy jó kis piskótát is, ha már ennyire zsugorgattam a tojásokat:))) Meg holnap újra begyúrok egy másik tészta adagot, abból cérnametélt lesz... Tegnap kimentem a mozgóbolthoz, ott beszélgettünk a szomszéddal. Mondja, hog mind kibújtak a hagymásai és most mi lesz velük. Mi lenne, néztem rá, semmi, márciusra szépen meglódulnak és ennyi. Minden évben január vége körül látszani kezdenek a hagymások hajtáscsúcsai, minden évben esik rá eső, hó, nyaldossa fagy, mégis virágpompával üdvözlik a tavaszt. Azért mindenben nem kell katasztrófát látni. Ő volt az, aki ősszel teljesen kétségbeesett, amikor egy vaddarázs, vagy ilyesmi a pulóveremre szállt. Ott sápítozott, hogy te jó isten, és most mi lesz, majd pedig fel kellett mosnom, amikor a mutatóujjamra vettem a darazsat, majd magasra emelve szépen elröptettem onnan. Én nem értem meg, minek van az ilyen falun, ha a tyúkszar neki büdös...
Nagyon jól leírtad a teendőket és az erőbefektetés feltételeit. Bizony be kell azt állítani! Úgy megy könnyen.
Két kapálógépem van, az őszi mélyszántást a 10 lóerőssel /MPM 10/, a nyári gyomirtást a 2 lóerőssel végzem. A nagyot arrébb tolni még a kerekén is nehéz /manapság, - mikor vettem 1979-ben még könnyű volt/, de annyira kiegyensúlyozott, hogy beindítva én is sétálok mellette. A kicsi meg annyira fürge, hogy jól ki kell lépni mellette, ha csak éppen a gyomot nyesem le a fold tetejéről.
Hehe.. itten tök egyszerű a rotakapa, olyan, amiért geregerkergegerge egy fillért sem adna:)))) De azért majd megmutatja, hogyan bánjak vele, remélem....
Elég erős ez a gép, elvileg 5.5Le. Az MTD motor viszont alsó kategóriás de ez sem jelent semmit, én egy más alsó kategóriással 10 évig gyűrtem a földet. A hajtás és a váz az legtöbbször 3-4 fajta váltakozik különféle motorokkal így a motorból nehéz lenne megmondani a váz tipusát. A lényeg hogy a szarva állítható és at se felejtsd el hogy a gép üzem közben legalább 20 centivel mélyebben van, a szarva meg mégtöbbel, attól függ hova van állítva a csoroszja. Én azt szoktam mondani hogy az a jó ha a gép vízszintes mikor bele van eresztve a földbe. Ha előre billen akor acsoroszja nagyon lent van ha meg hátra akkor nagyon fönt. Na ez után kell beállítani a szarvakat ami akkor a legjobb ha nyújtott kézzel álhatsz mellette, enyhén rogyasztott könyékkel. Igy nem kényelmetlen tartani, emelni, lenyomni. Ha minden tuti akkorr sokkal könnyebb dolgozni. Satuban fűrészelni,reszelni is úgy a legjobb ha a satu magasság a függőleges helyzetben tartott kar könyék magasságánál van. Nem is gondolnád mennyi erőt lehet megtakarítani. A kaszanél hosszáról és a kocs elhelyezkedéséről már nem is beszéek. Egy a lényeg, azért van rajta állítási lehetőség hogy beállítsd. Ettől függetlenül a rota kapa nem női szerszám!És igen veszélyes is tud lenni!
Az enyém most 6,5Le, az Ali-bá-é azt hiszem 8 Le. Ezekhez képest a 3,5Le ami ráadásul még nem is kuplungos, gyerekjáték. A kapatagok átmérője is jóval kisebb. Volt ilyen a kezemben, pénzt nem adnék érte. A rotakapa szerintem valahol az enyémnél kezdődik és onnantól a határ a csillagos ég. 130-140 környékén lehet már kapni kétkuplungos gépeket, én kiskertbe is inkább olyat vennék.Ja és olyan agyagos-meszes kötött talajom van.
Nagyon tetszik neki, de csak az udvarban hagytam hogy fogja egy kicsit. Mikor a kertben megyek vele mindig integet.:-) Egyébként a Szentkirály KFT direkt amatőröknek úgy csinálta meg ezeket a vázakat hogy oldalra is ki lehet fordítani a szarvakat de én úgy nem szeretem. Inkább sétálok mellette. Jókat szoktam mosolyogni mikor látom hogy valaki kétkézzel kapaszkodik, a gép meg ugrál mint a bakkecske. Persze letapossa amit fölkapált.:-)
Nem bántom őket, pisis kislányok még. Majd rájuk szólok húsz év múlva.
Gergő, ez a kapálógépezés nagyon tetszik. Volt már aki tőlem is megkérdezte, hogy csinálom, hogy nincs lépésnyom? A kicsit szoktatod? Gondolom élvezi, hogy ő fogja a gép szarvát.
Nekem a zátkertbe hoztak egyet 3.5 Le 2x2 kapatag. Meg volt élezve szépen. De nem nagyon akarta az igazságot. Lehet rutintalan voltam. De mikor fel lett szántva és csak a tavaszi egyengetéshez, lazításhoz használtam pompás volt. De általában maradnak a kézi szerszámok. Egy kicsi mozgás. Legmodernebb eszközöm a tolikapa. De azért a kicsiért ahova használni tudnám nem veszem elő.
Némi rutin a legfontosabb ami egy tavasz alatt megszerezhető. Emlékszem mikor először használtam úgy szorítottam hogy meg kellett itatni mert annyira remegett utánna a kezem hogy a félliteres bögréből is kilötyköltem a vizet.:-) Nem olyan sekély művelés ez, tavasszal 3x megyek át rajta és a harmadik kapálás már igen csak mély. Még nem volt gondom a krumpli fészek vágásánál. Traktort nem igen engedek többet a kertbe mert több kárt csinál mint hasznot. több mint 10 éve csak a rotát használom és szépen megterem minden és nem is függök semmitől. Amit kell azt kikerülök. A málnásba és a diófa alatt nyáron is sokat használom. Így mindig tiszta és laza. Mellesleg gyors is.
Amikor először felfedeztem, hogy valahol kijár a kutya, akkor Lajos bával együtt ügetett haza: ő éppen este tartott hazafelé, amikor a kutya az utcánkban kóricálva megismerte a kocsit, Lajos lassított, mert neki ismerős volt a kutya - bár úgy tudta addig, hogy nem tud kimenni az utcára... ez a fundi meg farokcsóválva, világító szemekkel barátian rátappancsolt a vezetői oldalra, hogy akkor én nem gyalogolnék tovább... Lali közölte az ebbel, hogy ilyen sáros tappancsokkal kizárt, hogy beressze a kocsiba.. így aztán a következő jelenetnek voltam tanúja: én nyitom a kaput (10 perccel előtte telefonált, hogy jövök, anyukám, nyissál), a sötétből kibontakozik egy boldog, lendületes faroklengetéssel kocogó újfuondlandi, mögötte Lajos bá a kocsival...
Napokig figyeltem, mire rájöttem, hol ment ki. Na, azt becsináltam, akkor hosszú ideig csend volt. Most nem jutott ki az utcára, "csak" a szomszéd udvarára:)
A kutyával nekem is bajok vannak. Pár napja kénytelen vagyok láncon tartani ha nem vagyok otthon. Ő is mászós típus. UGrani annyira nem, de ha van egy sarok akkorúgy közlekedik ahogy te is írtab. És a szomszéd nem látja szívesen. Meg én sem mikor bógáncsal teli hazajön.
Én meg úgy vagyok a ojással, hogy fogyjon, mert lesz friss. Persze aztán meg kéne, de én odaadtam az utolsót is.
:)
Akkor várok egy kicsit és lesz. És ebben ez a jó. Hogy mindig van. (csak akkor nem ha kérnek eladásra)
Belülről mennyi fogom értékelni tehetetlen kiszolgáltatottságot, arra majd akkor felelek, ha netán olyan helyzetbe kerülök - megegyeztünk:)
Ma gyúró napot tartok: egyrészt a derekamat ki kell mozgatnom, ezért estefelé szokásosnál több lesz a nyújtás, másrészt annyi tojásom van, hogy el kell használnom őket. Fura szerzet vagyok: ha nincs 20 tojás a tartóban gyúrás után, inkább nem gyúrok, mert a cirka 20 nálam a kritikus határ, annyinak MARADNIA kell minden felhasználás után.
Jaj, decemberben volt itt az öcsém, jól felpakolva engedtem haza, odaadtam szinte az összes tojásomat is neki. Hát a víz vert le 10 napig, amíg össze nem tojtak a tyúkot megint annyit, hogy rántottát reggeliztem... Mondjuk, Lajos bát nem érintette meg a téma, mert a 10 meglévő tojásból simán fellegelt ötöt, én meg szívtam a fogam, hogy nahát, de a világért sem szóltam, hiszen ha nem regéltem el neki a "fóbiámat", mit ugráljak, hogy egyélmámást'...:))
Felfedeztem, hol mászik át a 70 kilás kutyám a szomszédba. Két fémoszlop között cirka 25 cm-es résen préseli át magát a szomszéd háza hátulján lévő részre, majd átmászik az 1.70 magas kerítésen, ami mindenféle rossz ajtók maradékából van összetákolva és beszorítva a kerítés és a ház fala közé (a lába fogást talál az összeillesztéseknél lévő 2-4 centis peremeken). Aszittem', nem jól látok, amikor felfedeztem - pont akkor néztem oda, amikor kapaszkodott vissza. Wazze, anyád zergével hált? - pillogtam morcosan kifelé, ahogy éppen átlendült a tőlem magasabb tákolmányon... beszélgettünk néhány hete a szomszéddal erről, hogy látta a kutyám nyomait az udvarukon a hóban. Akkor égnek emeltem a szemem, hogy elhiszem, Mónika, de hol az anyjába megy át???? Na, ma lesz a napja, hogy becsinálom azt a rést...
