Mert? Nem inkab az alapjan kene eldonteni, hogy melyiket tartjuk meg, hogy mekkora rajtuk a forgalom?
Nem, mert a forgalom nagysága változik. Ilyen alapon 50 éve fel kellett volna szedni a Győr-Hegyeshalom vonalat, most pedig ujjáépíteni, a Nyíregyháza-Záhonyt pedig fordítva. A forgalom nagyságának a felújításokban lehet szerepe.
Ex 6-os vonalhoz:
Bicskéről indulva a Vértes turistatérképe alapján:
Felcsút vá: település déli végén (Alcsútdoboz 3 buszmegállóra, az az 2 km-re).
Vértesacsa: településen állhatott meg a vonat.
Lovasberény vá: innentől kezdve nincs a térképen!
Pátka vm: szerintem, ha a 811 számú úttól min. 2 km-re található.
Szfv vá: még lehet, hogy egy helyen még megállt Szfv szélén?
Kevés település és értelmetlen visszaépíteni a vasúti pályát.
Más.
Szabadbattyán-Börgönd szakasz:
44-es vonal befordították Szfv-ra (vasúti csomóponthoz).
A vonal mentén található tanyák kisforgalma miatt történhetett, ha egyátalán létezett megálló.
Dunaújváros-Pusztaszabolcs-Börgönd-Szabadbattyán útvonalon a menetidő csökkentés lehetne a Szfv kihagyásával a Balatonra.
(Volán-menetrend)
8033 Szfv-Seregélyes-Perkáta-Dunaújváros
10 perctől -1 óránként közlekedik, 53 km, átszállás nélkül. Vasút több mint 1,5 órát megy, és át kell szállni.
Gyakorlatilag vasúton nem lesz változtatás.
Más.
Veszprém-Balatonalmádi volt vasútvonal:
Köztes település: Szentkirályszabadja.
Kerülés vasúton Csajág 50 km és több mint egy óra.
(Volán-menetrend)
7335 Káptalanfüred-Balmádi-Veszprém
1-2 óránként közlekedik Veszprém vasútállomásig. Balatonalmádi és Veszprém aut áll között. 10 - 40 percenként.
Érdekes hasonlóság :)
Csak annyiban más a mellékvonal, hogy azok száma az idővel nem szaporodik.
De folytatva a hasonlatot, néha milyen jó érzés az, amikor szükséged lenne egy régi könyvre, és megtalálod? És milyen rossz, ha nem?
Azért kérdeztem a korodat, mert sokszor irtad azt, hogy miért kell kidobni, jó lehet az még valamikor valamire...
Nos, én ahogy távolodok a 30-tól (jelenleg 6-ra), egyre többször szembesülök fölösleges kacatokkal, amelyek csak gyűlnek, gyűlnek, mondván, hátha jó lesz még valamire.
Pl. olvasókönyvtől az egyetemi jegyzetekig irdatlan mennyiségű könyv, utazások emlékei (prospektusok, értéktelen gagyi-térképek, stb.), amióta önálló "háziúr" vagyok: szögek, csavarok, fadarabok, drótok, stb., egyszerűen nem lehet lassan lélegezni Tőlük.
A sellyei gyorsra pedig én is emlékszem, igaz csak a menetrendből. Feltűnő jelenség ott a függőleges vonal :)
Néhány éve lehetett, szerintem amikortól Szentlőrincen megáll az IC, ahhoz biztosított (volna) csatlakozást. Lehet, hogy ez volt az InterPici őse?
Magam részéről a "Sellye-expresszen" utaztam.
Megkérdezhetem, miért nem busszal mentél? Hiszen minden szempontból előnyösebb, mint hallhattad.
Komolyra fordítva a szót: lehet viccelődni, meg mosolyogni, de leginkább sajnálkozni ezeknek a vasutaknak az állapotán. Meg azon, hogy a Bakonyba, napi 3-5 vonat jár, abból kettő korán reggel, és késő este. Napközben meg semmi. Persze, hogy nem lehet mellette túrázni. Ilyen vasútra nincs szükség!!!!!!!
De normális, sínen járó, környezetbarát energiával hajtott járművekre igen. A kettő nagyon messze van egymástól, ne keverjük össze!
A mostani döcögények csak a lehetőségét hordozzák magukban annak, hogy egyszer lesz belőle olyan
(ugye emlékeztek, mit hoztam fel követendő példaként?)
Addig is: ha már építeni nem tudunk, legalább ne romboljunk.
Szerintem ez a véleményt teljesen korrekt, és elfogadható számomra is.
De: sok benne az adott helyzetre igaz sajátosság ("a vasutat csak használták, kihasználták", "a benzin is olcsó és kifogyhatatlannak tűnő volt", "a mellékvonalak is - gyakorlatilag - ugyanolyan létszámmal üzemeltek, mint a fővonalak", "szinte egyidőben "rohadtak le" a vonalak").
Valamint "a közút-fejlesztést igy is, úgy is meg kellett volna tenni" - ez tény.
Ma már a benzin nem olyan olcsó, és egyéb káros hatásai is kiderültek, a vasútnak van szabad kapacitása, bár vonala már kevesebb. A mellékvonalak szinte fillérekbe kerülnek (a fővonalakhoz képest). Emiatt árnyaltabb a kép.
Rövid távon persze ez nem sokat javulhat, de legalább ne romboljunk!!! Legalább adjuk meg az esélyt, hogy unokáinknak, ha - szükségesnek tartják - legyen mit feljavítaniuk. Mert szükség lehet rá, ha ez még most nem is látszik. Talán elég a szlovén határátmenetre utalnom. Vagy esetleg a nagy áldozatok árán újjáépülő kisvasutakra.
Szóval csak egyet kérek: "Ne romboljunk, azzal nem épül az ország!"
Én is ismerek egy hasonlót. Ezek szerint közkeletű (vagy annak látszik) a kifejezés. Magam részéről a "Sellye-expresszen" utaztam. Szentlőrinctől Sellyéig közlekedő Bz meríti ki a fogalmat.
Szentlőrincen lett volna még vagy két órám a személyvonatig, ami Sumonyban letesz. Megláttam egy másikat, ami Sellyére ment "gyorsvonatként" és Sumonyban nem állt meg menetrend szerint. Megkérdeztem a jegyvizsgálót, vajon megáll-e Sumonyban? "Ha megkéri a mozdonyvezetőt, biztos meg!" - jött a válasz.
És megállt...
A "falutol messze megallo, a varosok szelere tarto vasutvonal" egy rossz adottság, ami nyilván nem lehet a jövő, de alapot adhat ahhoz, hogy azon a jövőben valahonnan-valahová vezető (értsd városokat összekötő) vonalak jöjjenek létre. Aztán ha egy falu igényli, akkor megáll a vonat, ha nem, nem.
Rakerdezek: van adatod arrol, hogy egy adott ket varos kozott zajlo forgalombol mekkora az inter-city jellegu, es mekkora a falu-varos viszonylatu? Nekem van. Ezek alapjan mondhatom, hogy azzal a javaslatoddal, hogy a tavolsagi forgalmat a helykozivel szemben eloterbe helyezed, mar ki is nyirtad a mellekvonalak minimum felet, es pont azt a felet, aki hangosabban szokott az erdekeiert szolni.
Nem minden mellékvonalat kell megtartani, de ami összeköt vasútvonalakat, azt szerintem igen.
Mert? Nem inkab az alapjan kene eldonteni, hogy melyiket tartjuk meg, hogy mekkora rajtuk a forgalom?
Meg a jövőre nézve egy-egy esetben meghosszabbításban is lehetne gondolkodni (erre akartam utalni a miskolci buszos példával).
Mondd a vasuti peldat.
Még annyit, hogy a repülőterek is a város szélén vannak, mégis megélnek. Jajj, ezért kikapok majd :)
Ki bizony! :-) Ott ugye a repulo annyival gyorsabb a felszini eszkozoknel, hogy ennyi belefer. Ja, es a repulo egyeb okokbol sem viheto be a varoskozpontba.
"Győr-Veszprém. Erről a vonalról mi a szakvéleményetek?"
Az ország legszebb vasútvonala. Én is szivesen végigutaztam. Egyszer! Mint ilyen, megtartásra érdemes.
Közlekedési funkciója minimális. Párszor próbáltam Bakonyi túrát szervezni magamnak, úgy, hogy valahogy belepréseljem ezt a vasutat. Nem sikerült! Vagy túra, vagy vasutazás. (Jó, mondjuk nálam - az utóbbi időben - a túrázás 20-30 km-t jelent, amihez idő is kell.)
Van egy barátom, aki Pannonhalmán volt diák. Ők nevezték "Bakony-expressnek" a Pannonhalma alatt döcögő, 2 kocsis vicinálist. Mosolyogtak az elnevezésen és a vonaton. És busszal jártak.
Bocs, visszaolvastam, a "lé-ivást" tényleg nem Te, hanem Krisztián irta.
Ami 68-at illeti általánosan: állandó vita, két oldal, pro- és kontra.
Az egyik oldal - számomra leghitelesebb - képviselője Takács Laci, aki nemcsak kora, tapasztalata, és tanársága, de érvei hihetősége révén is - szerintem - meghallgatásra érdemes. Sokak ennek az ellenkezőjét vallják.
Laci egy nagyon régi Pályaőrben - csak a lényeget összefoglalva, és nem szó szerint - a következőt irta:
A 60-as évek elejére a vasút teljesen "bedugult", azaz nem birta a megnövekedett szállitási igényeket teljesiteni. Utak alig voltak, teherautók pedig - és ezt én sem tudtam - gyakorlatilag egyáltalán nem voltak. A szállitásokat még településen belül is vasúton kellett végezni. Ez eredményezte, hogy nyáron-ősszel a forgalom ellehetetlenült, állandó lett a kocsihiány, a termények tönkrementek, mert egyszerűen nem volt kocsi, ha végre volt, heteket utazott, stb. Valamit tenni kellett! Közben éledezett a motorizáció, az utak is lassan szaporodtak, a benzin is olcsó és kifogyhatatlannak tűnő volt. Ugyanakkor a szocialista gazdálkodás következtében a vasutat csak használták, kihasználták. Szinte egyidőben "rohadtak le" a vonalak. Egyszerre volt hiány, és pazarlás (ugye, ez is ismerős), mert mindezek mellett a vasút drága volt, mivel a mellékvonalak is - gyakorlatilag - ugyanolyan létszámmal üzemeltek, mint a fővonalak. Állomásfőnökök, bakterek, kereskedelmi szolgálat, stb. Nagy létszám, kis teljesitmény. (Ajánlom a Kihajolni veszélyes c. filmet, tipikus példa).
Szóval: vagy mindenhol nekiállnak beruházni (és igy igazi eredmény sehol sem várható), vagy azt mondják, hogy legyen fele/harmada annyi, és a lehetőségeket ezekre koncentráljuk. Hangsúlyozni kell, hogy nem MÁV-on belüli lehetőséget, hanem népgazdaság-szintű lehetőséget kellett keresni.
Utóbbi mellett döntöttek. Azért is, mert közben a közút-fejlesztést igy is, úgy is meg kellett volna tenni. Ha nem 68-ban, akkor 5 vagy 10 évvel később.
És mindennek "a leve, amit iszunk" az, hogy a mai vasút olyan állapotban van, amilyenben van, nem pedig olyanban, mint 40 évvel ezelőtt, illetve hogy egyáltalán van.
Ez Takács Laci verziója, ha valamit rosszul irtam, elnézést kérek Tőle.
Ezt sokan cáfolják, sőt, még személyes konfliktus is keletkezett a dologból.
Én magam részéről ezen a véleményen vagyok. Ettől én még vasútbarátnak tartom magam, ahogy Laci is, bár többen ezt is kétségbevonták. De ez nem tartozik ide...
Jajj ne. A "falutol messze megallo, a varosok szelere tarto vasutvonal" egy rossz adottság, ami nyilván nem lehet a jövő, de alapot adhat ahhoz, hogy azon a jövőben valahonnan-valahová vezető (értsd városokat összekötő) vonalak jöjjenek létre. Aztán ha egy falu igényli, akkor megáll a vonat, ha nem, nem. Nem minden mellékvonalat kell megtartani, de ami összeköt vasútvonalakat, azt szerintem igen. Meg a jövőre nézve egy-egy esetben meghosszabbításban is lehetne gondolkodni (erre akartam utalni a miskolci buszos példával). Már ha egyáltalán akarunk vasutat látni az országban, mert kétségkívül anélkül is meg lehet lenni.
Még annyit, hogy a repülőterek is a város szélén vannak, mégis megélnek. Jajj, ezért kikapok majd :)
Egy saját kedvenc: Győr-Veszprém. Bár Veszprém felőli végén még a gyalogos sétával se versenyképes menetidőben. Erről a vonalról mi a szakvéleményetek?
68-cal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az nem egy direkte koltsegcsokkento, mellekvonalfelszamoo koncepcio volt. Abba beletartozott az id, hogy a felszabadulo forrasokbol a fovonalakat fejlesztettek, meg ma is ebbol elunk! Tovabba sok uj ut is epult, tobbek kozott a 76-os, Zalaegerszeg-Zalacsany kozott, tehat az egykori vasurra merolegesen, ugyanis ez a fo aramlasi irany.
Ha egy zalacsanyit megkerdeznel, hogy hianyzik-e neki a vasut, lehet, hogy azt mondana, hogy persze, es hogy akarja vissza, de ha erre azt mondanad, hogy OK, semmi akadalya, de akkor a 76-os foutat is felszantjuk es soval hintjuk be, akkor mar biztos vagyok benne, hogy nem kellene neki a vasut. Szoval komplex kerdes ez a 68.
Fel kell fogni, hogy a mellekvonalak felett eljart az ido. Egy a falutol messze megallo, a varosok szelere tarto vasutvonal egyszeruen nem alternativa meg a buszhoz kepest sem, a szemelyautohoz kepest pedig vegkepp nem. Amig ezek nem voltak, addig nagyon jol elvolt a vasut, az emberek gyalogoltak, de most mar van nala jobb. Ne probaljuk meg pusztan vasutbaratsagbol visszaforgatni az ido kereket, mert nem lehet.
Újra javaslom, ne folytassuk ezt az elméleti vitát, inkább konkrét vonalakról beszéljünk, úgy könnyebb konkrét véleményeket, ötleteket megfogalmazni. Talán hasznosabb is lesz.
Szerintem Zeg esetén is lenne mobilitás, csak a több órás, buszban való nyomorgás (bocs, de nekem a vasúton való utazás sokkal kényelmesebb) miatt sokan nem is indulnak el, ha nem fontos.
Ugyan mar. Akinek mennie kell, az megy. Akirol Te beszelsz, az max napi 1-2 fo.
A buszban valo nymorgasrol annyit, hogy en jobban szeretek buszon utazni, mert ott nem ul velem szemben senki, van egy kis kuckom, mindig menetiranyba nezek, latok elore is, azt, amit a vezeto lat, a csomagomra sincs gondom, mert elvan alul. Szoval, hogy ki mit szeret, az szubjektiv. Az azonban objektiv, hogy a buszok gyakorlatilag mindig jobban fel tudnak tarni egy kozseget/varost, mint egy vasutallomas, es jobb idobeli lefedettseget is tudnak adni.
Valld be (mert tudod ezt Te is), hogy ez kétirányú kapcsolat: nem csak az igények miatt van jó közlekedés, hanem a jó közlekedés is generál új igényt.
Ezt ne felejtsük el, amikor a mellékvonalakról van szó!!!
Persze, hogy ne felejtsuk el, de ne is dimenzionaljuk tul. Ketsegtelenul letezik ez a hatas, de nagyon minimalis.
A kesett es korabban jovo busszal kapcsolatban: ez vasuton ugyanigy elo tud fordulni, nincs szignifikans kulonbseg.
Először is: nem vagyok szakíró, és nem is akarok lenni, mert a közlekedés csak pusztán hobbyként érdekel, tehát nem tartom magam a téma valódi ismerőjének.
Ennek ellenére vannak tapasztalataim, megfigyeléseim, kérdéseim, amikre szívesen meghallgatom mások véleményét, még ha az ellentétes is. Csak ne a "felsőbbrendűség", hanem a szakismeret domináljon benne.
68-ról azért nem akarok konkrét véleményt nyilvánítani, mert félek, az is a "gagyiság" irányába vinné el a topic-ot, hiszen igazából most (tőletek) ismerem meg, hogy mit szüntettek meg akkor és milyen valódi indokok alapján.
Álláspontomat eddigi hozzászólásaimból kiolvashattad (röviden megismétlem a lényege): egy megszüntetés visszafordíthatatlan folyamat, ezért nem szabad pillanatnyi, vagy rövidtávú, esetleg az adott helyzet által nagymértékben befolyásolt adatok alapján felszámolni vonalakat. Mivel mellékvonal fenntartása és üzemeltetése elhanyagolható költség a fővonalakhoz képest, szerintem érdemes még látszólag értelmetlenül is üzemben tartani, mert igenis lehet még szerepe, máskor, más körülmények között. Másrészt a megszüntetés egy olyan lavinát indít el, aminek a végén "a kétvágányos pécsi állomást", és a kizárólagos IC közlekedést látom. Nem hiszem, hogy a vasút a jövőben csak erre lenne hivatott. Szóval 68-ban is a racionalizálás más módszereit (előnyök kiaknázása, versenyképessé tétel, gazdasági talpraállítás) tartottam volna jónak, ehelyett a legegyszerűbb megoldást választották, filléreket megtakarítva, ezzel ugyanakkor a vasút helyzetét észrevehetően nem javítva (bár akkor még jelentős munkaerőt válthatott ki a mellékvonal felszámolása). Ettől megszabadulva rövid távon talán fellélegzett a vasút, de igazából nem oldott meg semmit, a "veszteséges" mellékvonalak újratermelődtek.
A "68 levét isszuk" kifejezést pedig nem én alkalmaztam, nem is értek vele egyet, nekem személy szerint nem fáj. Sok megszüntetett vonalat ma is életképesnek látnék, de ami nincs, azt már nem lehet feltámasztani. Ez tény. Legfeljebb az ott lakóknak hiányzik. Mert igaz, hogy kaptak helyett buszt, de amint lentebb olvashattuk, azok is egyre ritkulnak, egyre több falut érintenek, ami bizony kerülőket jelenthet.
Összefoglalva, én csak a további megszüntetések ellen érveltem, mert szerintem az is csak rövidtávú megkönnyebülést jelentene (MÁV-nak, adófizetőknek), hosszabb távon senkinek sem lenne jó (utalok ezzel Carpy fejtegetésére is).
Szóval, azt irod: "a szakírók megadták a választ, tehát minden más felvetés, vita, kérdés felesleges, a kérdés eldöntött"
Nem, nem, nem! Nem ezt mondtam! A felvetések és a viták mögött nem voltak olyan érvek, melyekre érdemben lehetett volna válaszolni! Kérdezni pedig nem felesleges, a kérdésekre szivesen válaszolok én is (ha tudok), és más is.
Az a gond, hogy például a mai napig nem irtad meg, hogy mit kellett volna tenni 68-ban (csak azt, hogy mit nem), és azt sem, hogy miben testesül meg 68 "leve", amit iszunk (csak azt, hogy ma isszuk a levét).
Ha például ezeket kifejtetted volna, arra lehetett volna - érvek felsorakoztatásával - válaszolni. A "szakirók" (aztán inkább hagyjuk őket!!!), általában érveket is fel szoktak sorakoztatni, nem csak kinyilatkoztatásokat. Ha Te is megtennéd ezt, Belőled is lehetne szakiró. (Komolyan!)
