Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
Azt szeretném megkérdezni, hogy miért kell nálad külön kazánköri és puffertöltő szivattyú. Ez az atmos rajzain egy és ugyanaz a szivattyú egy kicsit más bekötésben.
A Te rendszeredet ki tervezte ?
Nem a működőképességét vonom kétségbe, hiszen ahogy írod tökéletesen muzsikál csak az a furcsa, hogy ilyen összeállítást a gyártó atmos nem ajánl.
Ha jól végig nézed akkor itt is 3 szivattyú van: balról jobbra: 1) fűtőköri szivattyú 2) kazánköri szivattyú (ha ESBE van, mert a Laddomatnak van sajátja) 3) puffertöltő szivattyú
A kazánköri szivattyú iránya nem megfelelő a töltésre. (írtam is, hogy ott kimaradt egy visszacsapó szelep) A fűtés vissza sem tud visszamenni, mert be van határolva visszacsapó szeleppel. A HMV körhöz semmi köze a Laddomatnak, az a felette lévő ESBE szelep helyett beépíthető, de akkor a kazánköri szivattyú szükségtelen.
Igen, de ott csak akkor lesz meleg víz, ha a szobatermosztát kapcsolja a szivattyút. Akkor is szeretnék HMV-t csinálni, ha a lakás éppen nem kérné a meleget. Lehet, hogy hátul egy szivattyút el kellene indítani 5 percre, amint már jöhetne meleg az Atmosból. És akkor már lehetne különbséget mérni a csonkokon.
Akkor a leghitelesebben úgy tudod megoldani, ha a HMV csonkja elé teszel egy mérési pontot, hisz az lesz az előremenő mindenképp. Nem kell kivinni a kazán közelébe, mert az ott mért érték, még nem biztos, hogy meg is jelenik Neked bent...
Nálam nem volt lehetőség egy helyiségbe telepíteni mindent, mert a fás kazán a pufferrel jóval később lett kiépítve. Hely se volt neki, meg kémény se. A két ház között a földben két cső van lefektetve. A hátsó épületben az Atmos dolgozik. megy a puffer tetejébe, és onnan jön a lakás felé a fűtés előremenő. Erre tudnám rákötni az első épületben a HMV bojlert. A mostani gázkazán mellett a HMV bojler elfér, ezért azt oda tervezem. A két paramétered közül a 2. jelét kellene valahogy átvinni a hátsó épületből. Ezen agyalok.
Az én olvasatomban a HMV előnyt élvez, és nem a puffer után jön, hanem ha a kazán eléri a hőmérsékletet, vagyis legalább 70 fok C-t. A rajzon is úgy kötöttem be.
A nakollektorral meg nem kell külön foglalkozni, mert ha differenciál üzemmódban használod, akkor csak akkor fog dolgozni, ha kell... a kettő egymástól függetlenül fog működni, mert alapvetően a tartály (HMV) hőmérséklete a mérvadó.
A fűtésből nyert hőt két paraméter alapján kell indítani: 1, van-e igény rá (vagyis kisebb-e a hőmérséklete a víznek, mint amit szeretnél ez általában 60 fok C) 2, van-e megfelelő hő teljesítményed a kazánod felöl Ha mindkettő teljesül, akkor indul a keringetés és ezzel a meleg víz gyártás is.
Én minden hőt termelő egységet, mint bojler, meg kazán meg ilyesmi egyetlen helységre koncentráltam, mert így bármi lehetséges, és nem kell távolságokat áthidalnom, de ezt nekem a pincém tette lehetővé.
Azt kellene elérnem, hogy a puffer kilépő ágán lévő megfelelő hőmérséklet hatására induljon a HMV-termelés. Úgy értelmezem, hogy ha a HMV-tartályra teszek egy napkollektor szabályozó egységet aminek ha a két érzékelőjének hőmérsékletének különbsége meghaladja a beállított értéket, akkor indul a szivattyú a HMV hőcserélőn át. Vagyis ha meleget lehetne kivenni a belépő ágból, akkor indul. Erre javaslod a TER-9-et? Nekem az a problémám, hogy az egyik érzékelőt a pufferhez kellene tenni, ami egy másik épületben van, és nem tudom elektromosan összekötni a két épületet.
Akkor felrakok egy TER-9 kapcsolást amivel egyszerűen meg tudod oldani, automatikusan az egészet, és mindösszesen egy érzékelőt kell majd úgy elhelyezned, hogy a bemeneti oldalon levő hőmérsékletet rendesen tudja kezelni...
Egy 300 l HMV-ről, meg esetleg mellé napkoliról én is álmodozok. Csak még a HMV-tartály és az Atmos összekötésén, pontosabban a vezérlésén agyalok. Az a gondom, hogy az Atmos meg a puffer kb 25 m-re van a leendő bojler helyétől, és újabb elektromos vezetékek behúzására meg nincs lehetőség.
Nagyon köszönöm a válaszod. A beruházás ( ha az anyagiak engedik ) mindenképp nyáron lenne. Most hétvégén jön a fűtésszerelő, és akkor beszélünk meg alaposan mindnet. A Totya 4-es kazánom nem tudom milyn teljesítményű, de megkérdezem ezt is majd tőle.
Igazából az lenne a kérdésem, hogy a beruházás mennyibe kerül, ami alapnak tekinthető. Napkollektor és HMV nélkül egyenlőre. Még nagyon gyerekcipőben járunk ez ügyben. Több milliót nem szeretnénk és nem is tudunk erre miből áldozni, de valamiféle megoldásra szükségünk van, mert nagyon sok tüzelő fogy és napi 6 órát fűtűnk ténylegesen.
Ha van rá módod, írd meg privi mailben részletesen a pályázat feltételeit is.
Az a kátrányosodás semmi olyan nekem is van meg szerintem mindenkinek. Nálam úgy szokott működni amikor egy kicsit megvastagodik a kárány akkor az megbarnúl és leég a faláról levélszerűen le esik róla. A kátrányosodás a könyvebn is benne van ,hogy természtes csak nem a 2 centis kátrány.
