A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Itt most azt a problémát kellene megvizsgálni, hogy térben és időben véges kiterjedésű hullámszakaszok miként mutathatók ki az interferencia képen. Ez lenne a célkitűzés."
Sehogy. Az interferenciakép ugyanaz, mint folyamatos hullám esetében.
Azért, mert a hullámdarabok hossza jóval nagyobb (néhány méter), mint a koherenciatávolság, ami jó esetben max néhány centiméter.
Azért a fényhullám szakaszossága nem befolyásolja a z interferenciaképet.
Mintha ezek az ingadozások lassan kisimulnának. De még mindig nem tudom, hogy ez jelenség vagy számolási pontatlanság. Viszont a szimuláció célkitűzését a probléma meghiusítja. :(
Azon versenyzünk, hogy melyikünk ad új irányt a fizika fejlődésének.
Száz évvel ezelőtt a fizikusok nem tanultak mátrixokat, Heisenberg módszerét nem értették.
Itt most azt a problémát kellene megvizsgálni, hogy térben és időben véges kiterjedésű hullámszakaszok miként mutathatók ki az interferencia képen. Ez lenne a célkitűzés.
38Rocky szerint, az elemi részecskék tömegét az adja, hogy nem csak egytengelyű, hanem kéttengelyű forgást is végeznek. Az egytengelyű forgás adja spínt, ami még fénysebességű, a kéttengelyű forgás már nem az, kevesebb sebességű. A kiralitás, a jobb, bal forgás adja a pozitív vagy negatív töltést.
Gyula bácsi szerint az elektron és pozitron nem semmisíti meg egymást, mert nem tudnak olyan közel kerülni egymáshoz. A lehető legközelebbi távolságon viszont neutrínókat, semlegeseket képeznek.;-)