Ilyen alacsony szintről nem lehet szemlélni a költségvetést. Beszélünk ugye egy durván 14 000 milliárdos kiadásról, meg egy 13 000 milliárdos bevételről országos szinten és statisztikailag is csak 27 000 milliárdos GDP-t tudunk kimutatni, amiben már benne van még a kábítószer kereskedelem, meg prostitúció is már. Kiragadhatunk 1-2 milliárdos tételeket, vagy akár pár milliósakat is, de látni kell, hogy a fő számok nem stimmelnek.
"Vanak olyan joléti juttatások amik ha megszünnek haszon, jelentős haszon nem lesz belőle."
A jóléti kiadások csökennek és ez a lényeg. Persze valójában nem is értem a mondatodat. Ha megszüntetünk egy jóléti juttatást, abból nyilván nem lesz haszon. Ha csökkentjügy az ingyenes utazásra szánt keretet 30 milliárddal, akkor az 30 milliárdal csökkenni fog, persze ezt felfoghatjuk haszonnak is.
Elég ránézni a költségvetés fő számaira, meg az adóterhelésre. Egyszerűen a GDP arányaiban túl sokat osztunk vissza, ezt jelzik a magas adók. Másrészt ha megnézed az idei költségvetési tervezetet (amit azóta időközben alaposan átírtak http://www.parlament.hu/irom39/04365/adatok/fejezetek/fejezetek.htm)láthatod, hogy a költségvetés 60%-a jóléti funkciókat valósít meg. Amíg ilyen magas adók vannak és a GDP stagnálást és visszaesést a kutyaharapást szőrével próbáljuk kezelni, azaz adót emelünk (ne az emberek fizessék meg jelszóval a cégekre, azaz a gazdaságra terheljük az elvárt növekedést) addig itt nem lesz prosperálás. Kb. az a felállás, hogy mivel nem nőtt a gazdaság, de mi szeretnénk többet költeni, ezért kiveszünk pénzt a gazdaságból adók formájában, persze ettől még kevésbé fog nőni a gazdaság, netán csökken is, ekkor újabb adókat találun ki. Nemzetközi tapasztalotok és a józan ész szerint ez sok jóra nem vezet.
Visszatérve a konkrétumokra, attól, hogy kiragadsz néhány elemet, ahol szigorítottak, a fő számok alig módosulnak. Nem a szociális kiadásokhoz kellene igazítani az adóbevételeket, hanem a kiadásoknak kellene együtt mozognia a gzadaság teljesítményével. Vagy fűnyíróelv szerűen visszavágjuk a költségeket, vagy prioritások szerint szüntetünk meg jóléti juttatásokat, mint pl. ingyenes vagy kedvezményes utazás vagy ezek kombinációi. Ezek az intézkedések népszerűtlenek lesznek az érintettek körében, ezért nem lépik meg.
Én a költségvetési számokból indulok ki, meg az adórendszerből, szóval a tényekből. Ez a kormány másodlagosnak tekinti a hosszútávú gazdasági kérdéseket, a rövidtávú népszerűségre optimizál. A gazdaság fejlődését nem szolgálják a magas adók, a havonta változtatgatott szabályozók, a jogbizonytlanság, a fenyegetések, meg az olyan magyarázatok, hogy "ne az emberekkel fizettessük meg". Az EU, látván Görögországés más államok csődjét, nyilván szeretné elkerülni az adósságcsapdát, ezért határoz meg szigorú költségvetési deficit korlátot. Az IMF meg a pénzét szeretné visszakapni, de az már csak egy csőd gondnok kb. Szóval az alapfelállás az, hogy rövid távú népszerűségi érdekekért nem hagyják bedőlni ezt az országot. Persze bele nem szólhatnak, el lehetett zavarni az IMF-et. Az EU-t csak azért nem, mert fejlesztési támogatást ad, azaz közvetlen euró milliárdokat, hogy felzárkózzunk.
Szerintem az elmúlt nyolc évben túl sok hitelt vettünk föl szociális kiadásokra. Ezen kiadások sajnos azóta sem csökkentek, pedig a gazdaság nem nőtt azóta. Amíg ehhez nem nyúlunk hozzá, lényegében az elkúrás folytatódik.
Mi a bajod az IMF-el? Az egy finanszírozási szervezet, aminek tagjai vagyunk. A költségvetési hiányt meg mi hozzuk össze magunknak. Valóban magasak a szociális kiadások, csökkenteni kellene. A cégekre kivetett adók meg csökkentik a gazdaság növekedési lehetőségeit. Nem véletlen, hogy szinte az összes hazai közgazdász is Orbánék ellen fordult. Már nem támogatja őket senki. Szerintem összeesküvést látsz ott is, ahol nincs.
és mi a fenének kell a kormánynak hazudoznia? ha nincs megállapodás, mert a pávatánc nem tetszik nekik, magyarán a kettős beszéd, mást mondunk, meg mást csinálunk, akkor legyen kire fogni?
A kormány szeretné, hogy legyen megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, illetve az Európai Unióval – jelentette ki Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a Hír TV Rájátszás című műsorában hétfőn. A nemzetközi szervezetek most a kormány által októberben bejelentett költségvetési egyenlegjavító csomagokat értékelik, és várhatóan november 7-e után – amikor az Európai Bizottság közzéteszi friss makrogazdasági értékelését – mondják meg, hogy mely pontok azok, amelyekről tárgyalni kell, és melyek módosítására lesz szükség
Sorozatosan elszámította magát bukaresti elemzők szerint a Nemzetközi Valutaalap a román gazdaság alakulásáról szóló előrejelzésekkel, tévedéseit pedig hurráoptimista forgatókönyvekkel igyekszik leplezni – manipulálva, sőt tudatosan szembehazudva a nyilvánosságot.
Pontosan, nem kell nekünk IMF!
Hogy ilyenek történjenek, nekünk elég egy eltolcsi.
Sorozatosan elszámította magát bukaresti elemzők szerint a Nemzetközi Valutaalap a román gazdaság alakulásáról szóló előrejelzésekkel, tévedéseit pedig hurráoptimista forgatókönyvekkel igyekszik leplezni – manipulálva, sőt tudatosan szembehazudva a nyilvánosságot.
Mi a magyarázat arra, hogy az országot sújtó válság után egy-két évvel a Nemzetközi Valutaalap erős gazdasági növekedést jósol Romániának? – tette fel a kérdést a napokban személyes blogján Florin Citu bukaresti elemző. Az ING Bank volt vezető közgazdásza annak kapcsán vette górcső alá a nemzetközi pénzintézet Romániáról szóló jelentéseit, hogy az IMF az elmúlt időszakban rendszerint „hurráoptimista” prognózisokat tett közzé az országról, amiket később mindannyiszor módosítania kellett. Florin Citu szerint az IMF kalkulációiba becsúszott súlyos tévedések egyetlen magyarázata az, hogy a valutaalap hibásan tételezte fel, miszerint a potenciális román GDP-t nem befolyásolta a válság.
Ennél is nagyobb gond az elemző szerint, hogy az IMF manipulál a román gazdaság várható alakulására vonatkozó adatokkal, miközben megoldási javaslatot nem kínál a bukaresti hatóságoknak.
