Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
Új vagyok, de karácsony óta foglalkozom a faelgázosító kazán gondolatával. Azóta olvasom a fórumot, már házastársi vita is volt a sok netezés miatt, de úgy érzem megérte. Idén a gázt be sem gyújtottuk hanem a nappaliban lévő vizes kandallóval fűtöttünk (tulajdonképpen kazán) a radiátorok segítségével. Jól működik, de igen macerás a fát felhordani a szuterinból, eredetileg csak kiegészítő fűtésnek készült 13 éve de akkor 30 Ft volt a gáz. A Construmán fenn voltam és van amiben megerősítettek, de van amiben elbizonytalanítottak. Kb 200 nm. a ház, de Ytongból és jól szigetelve. A fórumon talált link segítségével kiszámoltam a ház hőszükségletét 17,9kw erre egy Dc32-es faelgázosítót gondoltam 2000 literes pufferrel. az egyik sima üres a másik két hőcserélős. Az egyik hőcserélőre logikusan az alsóra kötném a napkollektorokat(jövő évi beruházás) a fölső hőcserélőre a HMV-t. A napkollektorosok szerint 3000 liter puffer kell, egy ismerősöm szerint aki használ napkollektort és földfűtést viszont csak 1000 liter. A HMV- hez nem jobb a belső tartályos puffer mint a spirálcsöves? A spirálcsövesnél egy külön keringtető adja át a hőt a meglévő tartályos bojlernak?, mert az külön bonyodalom. A napkollektorosok külső hőcserélőt javasoltak a jobb teljesítmény miatt és csak üres puffert. A fűtésesek belső hőcserélős puffert. Mit tegyek? Félek a túlzottan bonyolult rendszertől a meghibásodás veszélye miatt. Aki tud építő jellegű ötlettel kérem segítsen. Csütörtökig el kéne döntenem. Köszönöm előre is. Gábor
Egy picit vizes még a cucc. De elkapta, először hatalmas füsttel de ment.
A baj vele az hogy lepotyog alaulra a salak helyére és egy picit eltömiti a kijáratot a füstnek. Na itt jött a meglepetés amikor meg akartam nézni h mi folyik ott bent. Ajtó fönt kinyit, levegőt kapott........(utána kemény anyázás). Aztán végülis szépen elfogyasztotta és adott meleget. Kell csinálnom valami rostélyfélét ami felfogja egy picit az apritékot és akkor talán szuperál.
A másik: Szoktátok nézni a kémény tisztitóajtaját? Nálam Leier 20-as átm. 5 hónap fütés után alul kb. 50-60 cm magas finom salak meg hamu összeülve. Belegondoltam mi van ha eléri a füstcsöbekötést. Venti kiszivja/fujja és potyogtat alulra gondolom.
Megéri néha kikotorni, persze ha máshol is van ilyen.
van egy viszonylag jó ajánltom buderus faelgázosítóra, az egyszerűbb változatra. s121 ha jól olvasom ennek nincs a füstelvezetésnél ventije. jól ondolom-e, hogy ez nagyban befojásolja a hatásfokot?
köszi a válasz
hopp: construmán az atmosokra holnapig 10% kedvezményt adnak. csak úgy mondom.
Hát, én erősen gondolkodóba esnék, hogy legalább a 22-est válasszam. Nézd meg a mérettáblázatot, itt ugranak a méretek, így a behelyezhető hasáb hossz is, ez utóbbi ugyanaz egészen a 40kw- ig.. Ebből következik az egy megrakással elérhető égési idő is..... És vigyázz: a 18-as nak létezik (létezett) egy ventillátor nélküli változata is, ha igaz!
Fagázosítóknál abból sosincs baj, ha nagyobb a teljesítmény, persze, ha van elegendő puffer.
Pufferméret: Azt mondják, 1 m3 -g nem is puffer a puffer, hanem csak kiegyenlítő tartály. Nézd át a Puffer index fórum 470-es, és akörnyéki hozzászólását, a számítást alakítsd saját igényeidre. Azt javaslom, először indulj el 1 m3-el, de hagyj helyet mégegy tartálynak, egy szezon alatt összehangolhatod a fűtési rendszert saját életritmusoddal.
Melegvizet gondolom tudod, nemcsak belső tartállyal lehet csinálni, hanem indirekt boilerrel is. Ezt közelebb viheted a vízfogyasztóhoz, és egyből választhatsz olyat, amiben két spirál van, napkollektorra gondolva. / és lehet olyat is venni, amiben az elektromos fűtőbetét helye is megvan/
A Ladomatra egyre több a panasz, azt hallom, az Atmos gyár is inkább az Esbe mellett tör lándzsát.
A faelgázosító kazánoknál az a cél, hogy a kazánkör mihamarabb elérje a kívánt hőfokot, /80-90 fok /és ez a gyakorlatban csak úgy érhető el, ha a hőfogyasztói tömegáram alacsonyabb mint a kazánköri, és most a kazánkörhöz számítom a puffer töltést is. Ennek EGYIK eszköze a nagyobb kazánköri szivattyú. Ha nem így van, veszélybe kerülhet a kívánt kazánhőfok.
Feltételezem, a fűtésköri "by pass" - ról írsz. Ez akkor jár az általad leírt módon saját magában körbe -körbe, ha egyáltalán van fűtésköri keverőszelep, /általában van /és úgy van beállítva, hogy ezt tegye. Ha ez a helyzet, akkor valóban lehet ez a szivattyú bármekkora, alig van hatása a primerkörre, tulajdonképp azt a helyzetet írod le, hogy majdnem nincs is hőfogyasztás.
De ha felfűtési szakaszban vagy, már nem ez a helyzet, a lakás lezabálja a hőt, és a víz sokáig nem lesz kellően meleg, rossz esetben sose. Ezt eleve ki kell zárni megfelelő szivattyú választással.(is)
"a kazánköri szivattyú teljesítménye nagyobb legyen, mint a fűtésköri-é"
Ennek mi az oka? Ha az ideálisnál nagyobb a fűtésköri szivattyú teljesítménye, akkor a felesleg a bypasson keresztül csak körbe jár, nem ér el sem a pufferhez, sem a kazánhoz. Vagy nem jól gondolom, van valami más kedvezőtlen hatás is a nagyobb áramköltségen kívül?
Az általad mellékelt kapcsolás teljesen megegyezik az At...os gyári ajánlásával. Ezrével próbáltak ilyet.
Leírásoddal egyetértek, amelyik tömegáram erősebb, az érvényesül. A "különbség" kiemelése azért fontos, mert a rendszert valóban úgy kell méretezni, hogy a kazánköri szivattyú teljesítménye nagyobb legyen, mint a fűtésköri-é.
Mi a véleményetek egy ilyen puffer bekötésről: a tartályba csak a kazán- és radiátorkör különbsége kapcsolódik egy meleg és egy hideg csonkon keresztül. Próbált már valaki ilyet?
A gépész tervezőm kiszámitotta hogy Dc 18 S Atmost válasszak,mert ugye nekem is tetszikez a faelgázosító téma.
NADO 750/140 V2 tartály a tartályban csinálja a meleg vizet ill. ez a puffer.
Ez elég nagy nem kéne nagyobb puffer hogy tovább tartsa a meleget??Sok problémát olvasgattam a beállításokról ill. a nem tökéletes működésekről.Én nem szeretnék igy járni.Mi a jobb a laddomat 21 automata vagy az ESBE TV 32-5/4" 60 fokos szelep+ szivattyú
A 65 fok azt jelenti, hogy a kazánból kijövő víz ennél nem lehet kevesebb. De több igen, faelgázosítóknál jellemzően 80-90 fok, mint írtad is.
Ha a fűtéskör felé beraksz egy / célszerűen motoros/ fűtésköri keverőszelepet, azt beállíthatod akár 30-40 fokra is. Az más kérdés, hogy a felesleges hőt el kell nyelnie a puffernek, és ilyenkor illik abból mégnagyobb térfogatút tervezni.
Én annyit tudnok mondani,hogy ESBE szeleppel 60 fokos vizet lehet küldeni be.
Nálam is csak nemrég (tavaly nov eleje) üzemel a cucc és nem is teljes a rendszer, én is még vizsgálgatom a lehetöségeket, de azt hiszem igy megoldható.
Meg itt sok profi gázosito van biztos segit majd még más is.
Hamarosan épülni fog a házunk, egy kis segítséget szeretnék kérni. Hosszas fórumozgatás után elvetettük a pellet kandalló ötletet, mivel úgy vettem észere a pellet beszerzése eléggé macerás (minőség, hiány stb.) A telek most áll közművesítés alatt a gázt nem vezetjük be, 75m kellene csövezni, nem éri meg. A házban fal illetve mennyezet fűtést gondoltunk. A hmv-t is a kazán látná el + szolár, itt gondolkodunk a fűtésrásegítésen is. Tetszik a faelgázosító kazán működése, de egy dolog nem hagy nyugodni. Sajnos nem igen értek a gépészethez, de azt tudom, hogy a fal ill. mennyezet fűtés hasonlóan a padló fűtéshez alacsony hőmérsékletű vízzel működik. Itt azt olvastam, hogy a faelgázosító kazán akkor működik jól, ha 80-90 C van beállítva a víz és 65 C körüli a visszatérő víz hőmérséklete. Nem tudom, hogy így a pufferekben milyen meleg víz lesz, gyanítom, hogy melegebb, mint amit a falfűtés elvisel. Az a kérdésem, hogy megoldható-e ez a rendszer, vagy felejtsem el a falfűtést? A ház egyébként egy Wolf lesz ultra-mega fallal U=0,138 W/m²K és 3 rétegű ablakkal. Köszön szépen a segítséget!
Nekem sose kellene a gáz. Nem is köttetném be, volt, hogy felmérték az igényt rá de sokan elutasitották. Szerintem drága, igaz a kényelmet meg kell fizetni. No begyujtás no hasogatás no fabehordás, salak meg a többi.........
Mi már a kezdetektől fával fűtünk és már valahogy részévé vált az itteni embernek a hasogatás, fürészelés (szokatlan is lenne a cirkulahang mentes év) :-)
Ha db-tartályba belógó cső felső végén van egy lyuk, akkor leálláskor a víz simán vissza tud folyni, mert a vízoszlop ezen a lyukon keresztül a db-tartály felső feléből levegőt szív. Megemelkedik egy picit a db-tartályban a vízszint, és minden OK, mert a kollektor gyűjtője kiürült. Ha nincs lyuk, akkor a db-tartályból a vizet akarja maga után szívni, így megmarad a folyamatos vízoszlop. A pech ekkor az, hogy a kollektor gyűjtőjében víz marad, ami klasszul lefagyhat...
Nem egészen értem ezt a kicuppantja a vizet dolgot. Lényegében ez egy zárt rendszer egy biztonsági szeleppel. Ott meg cuppogjon amerre akar, leálláskor ugyis lefolyik
