A különböző felvetésekre reagálva így összességében:
A T_R vázas TAR--TÁR--TÉR--TER--- TOR- TUR szavak rokonsága számomra nem is lehet kérdéses. Az hogy ezt melyik szóval tudnánk leginkább közösíteni, én nekem a TÉR szó tetszik leginkább terület/földterület/térbeli tárgy értelmezéssel, hiszen minden ige valamely módon ezt a TERet változtatja meg, módosítja azt, illetve ezzel a TERülettel történik meg valami esemény. A melléknevek a TÉR egy jellegzetességei lesznek, például a TAR szó mögött kiemelkedésről biztosan szó sem lehet, sőt ez a szó ellentétes azzal, hiszen a lecsupaszított TERet jeleníti meg. Egy borotvált fej is lehet TAR, de földrajzi nevekben is gyakori, és itt meg a kopár TERületet fogja a szó megnevezni, ahol mondjuk még fűből is kevés nő.
A TÚR szót már egy finomhangoltabb szónak tartom, ez is a TERületbe avatkozik bele, azt változtatja meg. A TÚRás ÜReget (itt úR) TERemt . A TÚR folyó utat TÚR (üreget képezve), másképp mondva utat TÖR magának, ezáltal TÉRül és TERjeszkedik tovább.
A TÜR-emkedésben az EM (emel) jelenti a kiemelkedést, és nem a TÜR ! A TÜR itt is TÉR. Hosszabban így is írhatnánk a szót hogy TÜR-EM(el)kedés, azaz TÉR-EMELKEDÉS. Igen, a TÜRemkedés másképp lefordítva TÉRemelkedés ! De a szó már tömörödött, nincs benne már az EL forma.
Azaz nem a TÜR szó fejez ki emelkedést, hanem az azt követő EMKEDÉS, ami az EMELKEDÉST takarja. A TÜR szó itt is a TÉR, az még 3 hangalakban még nem döntötte el, hogy mi lesz vele, az még csak simán van mint TÉR.
A TER-EM szóban is a TÉR(forma) akkor kezd kiemelkedni, mikor rákerül a szóra az EM , az emelés gyökszava. Addig nem teszi. A növény is egy TÉRforma, ha növésnek indul akkor TER-EM, az EM fogja kiemelni a TERet.
DERÍT szó lehet ez a TERÍT (térít) megfelelője vajon?... Nézzük meg különböző szövegkörnyezetekben, és mindjárt kiTERÍTJÜK a kártyákat.)) A felfedett kártyáknál működik, kiterítjük és kiderül kinél mi van. TERÜL-DERÜL. Az ég is ki tud DERÜLni, ilyenkor TERÜL elénk, azaz elénk TÁRUL az égbolt. Itt is működni látszik a rokonság.
Derít, mint jó kedvre DERÍT, jó kedvre TÉRÍT?... Így sem épp hülyeség bár ezt már nem érzem olyan jónak mint a fentieket. De nézzük még meg a DERÍTŐ szót mint főnevet: Ez a szennyvízülepítő, ahol ugye nincsen csatornázás. A szennyvíz DERÍTŐ --- szennyvíz TERÍTŐ. Hát épp ez a célja, itt épp azt TERíti széjjel. Azt hiszem ez megadható, annyi mindenre mondjuk már hogy TERÜL/TERÍT, hogy lehet ezért csinálták meg a D variánst. Van ilyen még a TÉR kapcsán hogy van kivétel például TEL-re is, ha azt mondom hogy TELEK, építési TELEK, 800 négyzetméterű TEREK-ről beszélünk.
A GYÚR-GYŰR erősen rokonszavak, köze lehet a GYARapításhoz/gyarapodáshoz. GYERmek is ezt teszi, GYÁR is is épp emiatt van építve... És ebbe a körbe tartozik a GYÉR szó is, csak furcsa mód ez épp ellentétes a GYARapítással, jó kérdés ez épp miért ellentétes. Lehet időközben módosult meg a jelentése...
Ugyan hol? Amióta belefolytál a torony szó eredete körüli vitába, azóta az összeszámolt érveid száma 0! Azaz nulla! Kiírtam betűvel is, hogy biztosan értsed. :-b
"Sajnos az a baj, hogy nem vagy tisztában a gyök jelentőségével.
A szóelemzés nem az erősséged."
Ha az emberfiának nincsenek érvei, a következőket teheti:
a.) Belátja a vitapartner álláspontját.
b.) Ugyan nem fogadja el, hogy alulmaradt, de elhallgat.
c.) Személyeskedni kezd, minősíti vitapartnerét.
d.) Üt.
Te most a c.) módozatot választottad. Nem nyertes stratégia (Egyik sem az, de az első kettő árulkodik legalább némi jellembéli erőről, emberi tartásról.). Vitát csak érvényes érvekkel lehet nyerni.
"Ki-túr (feltár) > dúr-ít > derít. (És származékaik.)"
Ez is teljes félreértés. A "feltár" a felnyit (tárul-nyílik), a "derít" pedig a világossá, láthatóvá, (átvitt értelemben jókedvűvé) tesz értelemben használódik. A túráshoz kapcsolni ezeket "csikorgóan" erőltetett.
"A TÚR gyökből egyrészt kiemelkedést jelentő szavakat alkotott az ős ..."
Egyrészt? Vártam, hogy majd jön a másrészt, de semmi.
A TÚR-TŰR, GYÚR-GYŰR és származékaik nem kiemelkedést jelentő szavak. Inkább a szabálytalan, véletlenszerű átrendezést, megkavarást, felforgatást (Teljesen FELTÚRTA a fiókot, hogy meglelje azt a fél pár kesztyűt.), vagy az ezek nyomán létrejött rendezettlen állapotot (GYŰRÖTT nadrágját porolgatta.)
Értem én, hogy például gyűrődés közben képződnek kiemelkedések, az adott felület egy része KITÜREMKEDIK, de ezzel egyidejűleg létrejönnek bemélyedések, BETÜREMKEDÉSEK is.
"és nem veszed észre, h a torony meg a torlasz tökéletes pár"
Tökéletes pár?
Akkor "ízlelgessük" kicsit!
őrtorony - őrtorlasz
világítótorony - világítótorlasz
templomtorony - templomtorlasz
fiatorony - fiatorlasz
adótorony - adótorlasz
Valahogy nem tűnik tökéletesnek,
"igyekeztél volna az iskolában, te!"
Tényleg igyekezhettem volna jobban. Annyi azért még megmaradt, hogy a mondatokat nagy kezdőbetűvel írjuk, és megfelelően használjuk az írásjeleket. :-b
Ez a lényeg ! De a TÉR szóból van származtatva. A sok TÉR értelmű szavainkat egész egyszerűen meg kell különböztetni egymástól, és ez igényel némi változatosságot. A TERRITÓRIUM szó már duplán is tartalmazza a TER(ület) fogalmát. Az egyik forma TER, a másik épp TOR. Mindez egy szóban. De a TOR is a TÉRhez kötődő elem. A TÉR egy formája ez is.
Amúgy teljesen más hangalakú rokon gyökök is léteznek, mint például a SZAK és a RESZ (rÉSZ) Időszak =időrész. Ugyanazt mondom, pedig a SZAK és a RÉSZ még csak közös hangot sem tartalmaz, egyet sem ! Aztán mégis ki tudom mondani ugyanazt kétféleképpen...
2: Egymással szorosan összefüggő szavak. Egymás által születtek meg. Azaz teszem azt 10 szóból 9 nem lett az elejétől összeépítve, hanem egymásból született némi szójátékkal meg. Ez ad magyarázatot a hangvázakra. Itt minden a TÉR körül folyik, minden ige valahogyan ezt változtatja meg.
3: A gyök lényege hogy összefoglal, és ad egy KÖZÖS FŐ jelentést a ráépült szavaknak. A TÖRÖL szó már egy finomhangoltabb szó, TÉR-szó ez is, hiszen az ige a TERet/TERületet módosítja/változtatja meg.
Nyilván ilyen esetekben a KÖZÖS FŐ jelentés az lesz, ami a szóbokor MINDEN tagjára ráillik, és ez nem más esetünkben mint a TÉR.
4: Ne beszéljünk mellé ! Bemutattam a TORONY szónak néhány változatát, ezen nincs mit kidumálni. Többféleképpen is megvolt ez nevezve. Ez így volt és kész. És még közel sem írtam meg az összes variációt, de majd összesítem egyszer hányféle is volt mindez. TORONY--TORNA-TORMA--TORMOS--TERENYE és a többi mind TORONY. De TERnye is van, ez is az. Ezek mind a TORNYA, TORONYA, tORONY, TORNYOS megfelelői lesznek MÁSKÉPP KIFEJEZVE. Amúgy eredetileg a TORNÁC is TORONY, a henger formájú kőoszlop van így megnevezve, ami az eredeti tornácok alapeleme volt, és ezáltal később a TERASZ szó szinonimájává vált. A toronyszerű oszlopai végett.
A sportérték TORNA szó valószínűleg nem a torony megalkotása miatt van így, hanem annak megmászása okán alakulhatott ki. Azaz a népnyelv már simán használhatta a TORNÁZÁS szót a TORNYOZÁSra. Elég sportos tevékenység tud az lenni. TORNA vármegye meg szintén a TORONY okán az ami. Azaz a település közvetett módon a TORNYOT hordozza magában. Egy biztos : A TORNA hangalak sokkal előbb használatban volt, mint bármiféle nyelvújításbeli szó. Persze eredetileg a TORNA = TORNYA , azaz TORONY.
és ez a TORONY eléggé nemzetközi szó lett, hasonló hangalakok világszerte. Viszont igen, én is gondolkodtam azon, hogy bizonyos nyelvekben miért van gyakorlatilag összepárosítva ez a forgás fogalmával. Ugyanis a tornyok nem forognak azért annyira, akkor meg mi ez?.)) Mert ezek a TORN és TURN dolgok márpedig bizonyosan a TORONY által születtek meg. Arra tudok gondolni, hogy ha éppen a TORnyok épp nem is forognak, de az oda felTORNÁZÓ ember bizony igen ! Elég felcaplatni egy kilátótoronyba, és megtapasztalhatjuk hogy fordulunk majd jó néhányat mire feljutunk a tetejére...
"Nem is a légüres teret nevezték meg először, bár érdekes elképzelés.)) Alapból TERület, földterület."
Nem a légüres, hanem egyszerűen az üres területet nevezhették térnek. A légüres térről még halvány fogalma sem lehetett az őseinknek. A terület nyilván földterületre vonatkozott.
A TÉR egy elvont fogalom, ami már nem területet jelent, noha a gyökeik csaknem megegyeznek. És pont azért nem egyeznek, mert más a jelentésük.
Egy másik (más hangalakú) gyöknek nem lehet ugyan azt a jelentést adni, mint annak, amitől eltér. Ennek nincs semmi értelme, hiszen ha ugyan az a jelentése, akkor nincs semmilyen indok amiért az új szót létrehozzák. Márpedig a szavak létrehozásában a szükségszerűség játssza a főszerepet.
"De van TÚR folyónk is, és nem fogjuk kitalálni de utat TÚR magának, TERet hódít ! Utat TÚR, és utat TÖR, nem hiszem el hogy nem lehet a szavak közt az egyértelmű kapcsolatot észrevenni. "
A legalább egy hangban egyező gyökök rokonságát soha nem vitattam, nem is tudom, ezt miért veted a szememre. Ellenben tényleg vitatom, ha valaki (nem csak TE) azonos jelentéssel ruházza föl a különböző gyököket.
Ezzel az erővel (a Te logikád szerint) bármelyik gyök jelentését ráhúzhatnánk az összes többire... Pl. az összes gyök TÖRÖL értelmű.
Csak a TÉRnek van TÉR értelme... Max. annyit lehet mondani, hogy egymással rokon gyökök, amit az azonos hangok jelentése kölcsönöz nekik.
"De a TOR is térforma."
Meg a fa is, a ház is, és minden más tereptárgy is...
"Amúgy diszkréten figyelmen kívül hagytad a TORONY szóra korábban leírt többféle hangalakot, amelyeket földrajzi neveink és településeink megnevezései mai napig őriznek..."
Ezek a helységnevek csupán arra bizonyítékok, hogy volt valamilyen torony, - akár erődített, akár templom, akár más céllal - amiről kapták a nevüket a helységek. Úgy, mint Gédervár, Mosonmagyaróvár, Várgesztes, Várpalota...
Amennyiben a kör alaprajz lenne a TORony megnevezés alapja, akkor valószínűleg KER- vagy KÖR- lenne a TOR- helyett. Mondjuk KÖRöny...
Lehet a TORna szóban TORnyot keresni, de akkor bizonyítani kell, hogy valóban a toronyalkotás (egymás vállára állás) volt az első tornamutatvány. Egyébként minden bizonnyal lehet a kettőnek köze egymáshoz.
Ami viszont ennél figyelemreméltóbb, hogy számos nyelvben megtalálható a TOR gyök, de legalább T hanggal kezdődik a torony ottani megfelelője: Izland: turn, angol=tower, ír=túr, horvát, szerb=toranj latin=turrim, holland=toren, dán, norvég=tårn, észt, finn=torni, lett=tornis, nepál=Ṭāvara Japán=Tawā, korea=tab
Úgy tűnik, csak a kínaiban egyezik meg a torony és a torna első hangja: Tǎ és tǐcāo. Más, itt felsoroltakban sehol nincs effajta egyezés.
A kis ördög nem hagyott nyugodnim íg utána nem néztem ennek a torony históriának és nem ki meglepetésemre a következőket találtam:
"A ~ nyelvújítási szólelemény, Dugonics András alkotta a középkori latin tornamentum (‘lovagi torna’) első két szótagjának elvonásával. Ez a szó az ófrancia tornoiement latinosított formája, a tornoier (‘forgolódik, öklel, összecsap’) ige nyomán, amely a latin tornare (‘esztergályoz, forgat, forog’) folytatója." (M.etim. szótár)
Ha ez igaz, akkor Simontornya neve nem lehet 200- max. 250 évnél idősebb, a gond az, hogy ennek a többszöröse.
"Simontornya nevét attól a lakótoronytól kapta, amelyet a Tolna vármegyei Döröcske nemzetségből származó Salamon fia Simon itt épített 1272 körül, és amely később erősséggé, végvárrá fejlődött." (Wiki)
Tornanádaska a nyelvújítás után kapta mai nevét... Ez eddig OK.
Viszont - amely megyében ez a település található - "Torna vármegye névadója a meredek hegyen álló tornai vár, mely a tatárjárás után épült." (Wiki)
A cikkből kiderül, eredetileg egy torony volt, ma öregtorony névre hallgat, amit később várrá erősítettek.
Tehát a falu a megye nevét örökölte.
A fenti latin jelentése további kérdéseket vet föl a TOR gyök jelentésével kapcsolatban:
Amennyiben forgat, forog a jelentése, úgy a TORz szó jelentése is elfordult, elferdült, mint a torziós inga...
És itt jön képbe az OR "gyökváz", hiszen a T-OR gyök közvetlen rokona a F-OR, ami valóban forgásról szól. De hogyan lett a FOR-ból TOR? Vagy TOR-ból FOR?
Akkor ez meg is magyarázza a nevét, szerintem ez a VARJÚ dolog most már így akkor megoldva, ki is pipálhatjuk...
A TOL szó kapcsán jut eszembe :
TOJÁS : A tyúk ezt TOLJA, a TOJÓtyúk TOLÓtyúk lesz, hiszen KITOJJA/KITOLJA ezt. A TOL ige közvetlen kapcsolatából születhetett.
TORMA: Azt hiszem megvan mi ez. Bár lesz minimum 1 valaki, aki mindenképp bele fog kötni, de nem érdekel, mert minden szál el lesz varrva.(nagyjából) Amúgy eredendően a TÚR igéből származtatása logikus lehetne, mert lévén hogy a gyökér lesz amit főleg használunk a növényből, azt valóban ki kell a földből szedni, másképp mondva TÚRni, azaz ennek is van értelme, viszont a földrajzi neveink által arra következtetek, hogy a TORONY szóhoz lehet ennek köze.
A TORMA a növény TORNYA. A tormagyökér emlékeztethet egy toronyra, ne csak 1 fotót nézzünk róla, jó sokat mert nem mind egyforma. Ha víziló lehet LÓ(nem éppen emlékeztet lóra ugye), akkor a TORMA is lehet TORONY hasonlatú. De ez még kevés, hát jöjjenek a földrajzi nevek:
A Kárpát-medence(is) tele van TORONYhoz köthető földrajzi nevekkel, településekkel vagy épp település részekkel, amelyek valamikor önállóak voltak. És ennek a bizonyos toronynak elég sok megnyilvánulási formája is létezik. Konkrétan több hangalak is ezt fejezi ki. SimonTORNYA az Simoné, de BátonyTERENYE már Bátony-hoz tartozik.
Az is TORONY lesz, és TORNAnádaska nevében is a TORONY van. Pedig itt TORNA, és nem azon okból nyilván hogy itt régi tornaóráknak a lebonyolítása folytatódott le.)) Az építmény okán. És akkor még néha "TORMA" is volt a templomnak. Na de többek közt van a mai Nyitra település egykor még különálló településrésze, ez TORMOS névre hallgat, ezen belül is létezik Kistormos meg Nagytormos is, ezek tornyos helyek, püspökségek részei,(bizonyos Istvánnak köze hozzá) és ezt a TORMOS helyett volt idő mikor TORNYOS néven nevezték meg a lejegyzésekben. Ergo a TORMOS az TORNYOSt jelentett...
törtet – ‘akadályokon keresztültörve halad előre’; ‘kíméletlenül igyekszik pályáján előrejutni’. Származékai: törtető, törtetés.A tör ige származéka gyakorító és műveltető szerepű -tet képzővel (mint nyomtat); itt a műveltető értelem hiányzik, ami gyakori a mozgást kifejező igék ilyen képzésénél: csörtet, léptet, vágtat.
torlasz – ‘mesterségesen emelt útakadály, barikád’. Származékai: torlaszol, torlaszt.Nyelvújítási eredetű szócsalád a torlódik torl- tövéből.
