Mintegy 100-150 ember részvételével tüntetést szervezett több civil szervezet a terhességmegszakítások és az abortusztabletta esetleges bevezetése ellen csütörtökön, Budapesten.
Hallottál már arról, hogy a legfelelősebb védekezés melltt is létrejöhet terhesség? Egyetlen biztos módszer van. Az önmegtartóztatás. De egy egész életre? Ilyent csak egy papféle mondhat!
Amúgy eddig nem értettem, mi ez a szoftverezés, amit itt említettek. Aztán utánakérdeztem, és nagyjából értem. És valóban: a kisebb finomságokra, apró fogalmazásbeli különbségekre egyáltalán nem reagálsz. Mész, törtetsz vadul egy nyomvonalon, figyelembe sem véve az ezzel kapcsolatos esetleges támogató, megértő hozzászólásokat, vagy szarvashibákat sem. Nyilvánvalóan keresed az - akár értelmetlen - ellenkezés lehetőségét. Ezek alapján akár nem is tartom olyan elképzelhetetlennek, hogy szoftver vagy. (Ezekre a hozzászólásokra sem reagáltál soha semmit.) Akkor érdekelne: a "gazdád" véleményét fújod, vagy csak e mentén a hozzáállás mentén kell haladnod, mert így vagy beállítva? És figyelik, javítják a programot? Mert sokszor egetverő a hiba.
Amennyiben ember vagy, akkor az egyik legbetokosodottabb, legszemellenzősebb, legkorlátoltabb, legcsselekvésképtelenebb fajtából való vagy. (Avagy csak egy megkeseredett öregember?)
(Én nem tudok saját példával szolgálni, csak rokoni körből. Amikor a nagyim édesanyám húgával volt várandós, a nagypapám eltűnt a fronton. Sokáig semmi hír. Otthon a gazdaság - 19 éves volt akkor a nagyim két gyermekkel - egyedül csak kis segítséggel. Utána szerencsére minden rendbejött, nagypapa haza a frontról, és gyorsan még két gyermek. De közben lesöpörték a padlásokat, elvették a birtokot - eufemisztikusan felajánlották az államnak, és erőteljes kolhozosítás ment. Szerinten nekik akkor - a feltételrendszerek ismeretében - egyetlen gyermeket sem lett volna szabad vállalniuk. "Buta" módon négyet vállaltak.)
A 15 éves terven felüli tudja, hogy egykoron csupán kivágható sejtcsomónak titulálták mások? Biztos jó érzés lehet.
Én pedig mondom, hogyha látom annak a propagálását, a mellette történő kiállást, akkor fontolóra veszem.
Ha teszek valamit, akkor támogatsz? Elvégre olcsóbb módszerről van szó, amelyik növeli a felelősségérzetet és ellene van a nyakra-főre módszernek. :)
Szerintem akinek drága a gyógyszer, az legyen óvatosabb, hogy elkerülje azt. Beleértve ebbe a partnernek szóló nemleges választ is. A kényeztetésnek nem csupán egy módja létezik, de gondolom, ezzel te is tisztában vagy. :)
Amennyiben tényleg ennyire hatalmas teher anyagilag egy műtét, akkor szinte hihetetlen, hogy éppen az anyagilag leginkább függőknél nem tapasztalható változás a méretekben (ld. források). Az ember azt gondolná, hogy a hatalmas kiadások láttán megfontolnák, mikor kinek engedik magukat kényeztetni. Vagy mégsem?
Egy idő után mindig az sül ki belőle, hogy a gyermekvállalás feltételeinek a biztosítása és a felettük érzett mély aggodalom inkább a saját életszínvonal csökkenése miatti aggodalommal esik egybe.
Amikor kiderült, hogy terven felül lesz egy harmadik gyerekünk, nem a saját életszínvonalunk miatti aggódás miatt döntöttünk úgy, hogy elég a kettő gyerek, hanem a meglevő két gyerek életszínvonala miatt.
Borzasztó nehéz döntés volt, megalázó volt végigcsinálni az adminisztrációt - bár álllítólag a védőnőkkel való beszélgetés semmi sem volt a bizottsághoz képest.
(Az már egyik mese, hogy az ab napján inkább otthon maradtam, és most van egy 15 éves terven felülink...)
Mint említetetm, ugyan úgy ott van a természetes módszer is a többi között. A többség meg nem azt választja. Szintén leírtam, hogy miért. Hol a kivételezés? A propagálást meg ne másoktól várd, ne úgy akard látni, hanem tegyél te is valamit.
Szerinted, akinek drága a gyógyszer, az inkább kockáztat egy abortuszt, mint hogy esetleg azért védekezzen az olcsó, természetes módszerrel? Ezzel éppen te zárod ki a szuper módszeredet (Meg aztán akkor nem is lehetne ellenkezni.)! (És az abortusz is sokba kerül, tehát azért a tények fontosak. Írták, hogy egy abortusz 20.000 Ft - ennyit be kell fizetni. Ez több is, mint egy évi fogamzásgátló ára - nem is az olcsóbbikból.) Tehát, hogy akinek nincs pénze, az élből abortuszra megy - a természetes módszer kihagyásával -, az nem jött be.
Ja. Az. Tájékoztatás. Majd ha látom azt - és erre egyelőre semmi ráutalás nincs -, hogy az összes módszerről egyformán és egyenlő mértékben tájékoztatnak, akkor talán elhiszem. Majd ha látom, hogy a felvilágosításban teret kap az a nézet is, hogy az utókezelés mellett vannak más metódusok is, akkor figyelembe veszem. Majd ha látom azt, hogy az anyagi okokra hivatkozóknak (ld. drága ez meg az a szer) említik, hogy létezik olcsóbb, de nagyobb odafigyelést igénylő módszer is (előny-hátrány együtt), akkor megfontolandónak tartom.
Mint említettem: Mindent együtt és nem kivételezünk egyik-másik rovására.
"csak az utókezelő módszereket népszerűsítjük, mivelhogy vannak megelőzésre használatosak is."
Én SOHA, SEHOL nem láttam, hogy népszerűsítették volna az abortuszt. (A tabletta híre sem népszerűsítés volt, hanem tájékoztatás egy meglévő módszer kíméletesebb véghezviteléről.) Ugyananúgy elmondják a hátrányait, mint a NFP-nek. Azzal a különbséggel, hogy a NFP-ben vannak előnyök is, abortuszben pedig nincs.
A "bizonyos feltételek megléte" esetén is érhet meglepetés - ahogy írtam. Mert a szervezet néha kiszámíthatatlan. És te megtehetsz mindent, mégis, jön egy kóbor pete...
Egy idő után mindig az sül ki belőle, hogy a gyermekvállalás feltételeinek a biztosítása és a felettük érzett mély aggodalom inkább a saját életszínvonal csökkenése miatti aggodalommal esik egybe.
Az általam favorizált módszer nem a legnagyobb kockázattal járó, hiszen bizonyos feltételek megléte mellett alkalmazható csak, amivel rákényszeríti az érintetteket arra, hogy megfontoltabban csinálják. A többi módszer - technikai biztonságosságuk mellett is - kockázatnövelőbbnek számít. Mint említettem, ezt is és azt is egyaránt népszerűsíteni kell(ene), de nem tartom hasznosnak, hogy mindig csak az utókezelő módszereket népszerűsítjük, mivelhogy vannak megelőzésre használatosak is. A kettő együtt: igen. Naná!
Ez főképpen a férfiakra vonatkozik, mivel én - sokakkal ellentétben - főleg az ő felelősségüknek tartom, hogy bekövetkezik-e probléma, vagy sem. Nem vagyunk annyira eltérő véleményen ám :)
Kérdezd a mai fiatalokat. Én legfeljebb csak közvetítő lehetek már sajnos. Mellesleg Nekem 3 gyerekem van! De kétségtelen, h ma már /de már 30 évvel ezelőtt is/ egy bizonyos színvonal alá senki nem akar kerülni /anyagiakra gondolok/. A gyerek szégyenli, ha szülei nem tudják azt adni neki, mint társainak általában és az általam ismert szülő-jelöltek sem akarják magukat olyan helyzetbe hozni, h "nélkülözzenek" leendő gyermekeik. Azon lehet vitatkozni, h ez az elv helyes-e, de nagyon sokan inkább a saját karrierjüket igyekeznek éptgetni és azt mondják: ha majd egyenesben leszünk, akkor jöhet a gyerek.
Látom, nagyon kiművelt vagy ezen a téren. Meglepve olvasom, hogy mi minden létezik már a betegeknek. Ha kérdésem lesz, csakis hozzád fogok fordulni. :)