Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Permetezés: lemosónak sajnos csak Vegesol van itthon, arról viszont nagyon megoszlak a "Növényvédelem" topicban a vélemények. Nektek mi vele a tapasztalatotok? Az utóbbi években nagyon meggyült a bajom a lisztharmattal, és egészen tavaly se sikerült kiküszöbölnöm. A metszésnél azt láttam, hogy foltosak a vesszök, amiröl azt hallottam, hogy szintén lisztharmat tünet. Igényelnek ezek valami különleges kezelést?
Csonkot én nem szoktam hagyni. Viszont csak ilyen felemás módon sikerült átállnom a rövidcsaposról (ez az egyedüli, amit az évek során valamennyire megtanultam) a szálvesszös metszésre; nemigen értem, hogy ha csak 2-3 szálvesszöt hagyok meg, mi lesz a többi vesszövel? Azokat töböl kivágom? És akkor ilyen hosszú csupasz ágdarabok maradnak a helyükön?
És mi történik akkor, ha már évek óta rövidcsaposan metszettem, de a csapok egyre inkább eltávolodnak a karoktól? Minden évben egy "emelettel" följebb kerül.
Kedves szölötermesztök, egy másik topicon azt a tanácsot kaptam, hogy szölödugványt "T" alakú vesszökböl készítsek, ahol a T feje a régebbi, többéves vesszörész, a szára pedig tavalyi vesszö. Van ilyennel valakinek tapasztalata? Én nem szeretném a dugványokat mindjárt végleges helyükre tenni, hanem inkább egy vödörben gyökereztetném, mert ha egyik-másik nem marad meg, hiába dolgoztam az óriási gödörrel, meg minden jóval, amit beletettem.
Amit én olvastam kutatásokat, azt írák, amit leírtam - azt a csonkot beszáradás után természetesen eltávolítom a következő évben, halott farész nem marad fent hosszú távon. Ez is erről szól:
Pont azzal az elszáradó csonkkal volt gondja, hogy ott mennek be a betegségek, ezért mondta, hogy -ha csak lehetséges- ne csináljunk csonkot, hanem minél közelebb a maradó részhez vágjuk el.
Amire én utaltam, az, hogy ha egy vesszőt/régi kart levágsz, annak a maradéka elhal, nagyjából az átmérő másfélszerese. Ha tőben vágsz valamit, az befele fogja ezt tenni, tehát tkp-en abban a részben, ahol a keringés történik, ez által a fás betegségek könnyebben bejuthatnak, fertőzhetik a tőkét. Nálam sok régi tőke van (volt), amit átvettem, szörnyen néztek ki a visszaszáradásai, alig volt keringésre alkalmas rész. Aztán visszavágáskor kiderültek, hogy sok beteg. Szóval én úgy vagyok vele, hogy akármennyire nem csak 15-20 éves felsimerés/kutatás, elég hihetőnek tűnik. A guyot egyébként ebből a szempontból egy elég jó metszési mód.
Én holnap vagy holnapután fejezem be (a szálvesszök lekötözése még odébb van, de a levágott vesszöket metszéskor szedem ki).
A csonkhoz: lehet, hogy rosszul értettem, de én úgy értelmeztem a dr. Kocsis tanár úr által elmondottakat (metszési bemutatón), hogy ne hagyjunk beszáradó csonkot a régi kar/szálvesszö/termöcsap leváltásakor. Viszont gyak. egyböl kenem be sebkezelövel (asszem Biocera a neve, piros színü, kesztyüvel, az ujjamat használva "szerszámként" kenem gyak. az összes sebet)
Nyugodtan, nyugalmi időszaka van. Csak a nagy sebzéseket zárd le sebkezelővel. És javaslom, hogy hagyj csonkot a levágott vesszők után, hogy legyen mi visszaszáradjon, szerintem (és mások szerint sem) nem szerencsés tőben eltávolítani.
Nekem főleg borszőlőm van, közte, sorok végén csemege, a térállás így nekem 2x0,8-1m a csemegéknek is. Tökéletesen elegendő, amit te olvastál, azt egy intenzív termelésnél csinálják, ha jól sejtem - az nem a minőségi pálinka alapja lenne. Szóval 2x1-et javaslom neked, itt a soroknak még nincs számottevő egymásra árnyékolása 2m magasság esetén. A szálvesszők hossza se lesz akkora, hogy nem fog kifakadni/ablakosan fakad. Szálvesszőzve Néró jól terem, csaposan kevéssé - kettős hasznosítású fajta. Hosszú csapos szerintem sok zöldmunkát kíván, akkor inkább már szálvessző. De hamburgi és pölöskei rövid csapon is elvan, kisebb fürtökkel, ami bornál előny.
Arra figyelj, hogy csemegeszölö esetében -hiába csak magadnak ülteted- 1000 m2 felett árutermelö területnek számít és különféle engedélyek kellhetnek a telepítéshez. Ha olyan a hegybíród, akkor simán számíthatsz büntetésre. ja és mühöldról lekövetik az éves változásokat, a szölö fentröl jellegzetes mintázatod ad...
Elsősorban olyan fajtákat próbálok keresni, amiknek a gyümölcse nehezebben szerezhető be (legalábbis ezeket a fajtákat nemigen találtam a környéken), vagy meglehetősen drága.
Alettából sikerült idén szereznem, nagyon olcsón, és egész szép pálinka lett belőle (ongai arany).
A Jázmin is egy nagyon jó pálinkaalapanyag, volt szerencsém aranyérmeset kóstolni belőle, jó ötletnek tűnik a telepítése :)
Amit mindenféleképpen ki szeretnék még próbálni az a Tramini és a Hárslevelű.
Tudtok esetleg javasolni helyeket, ahol csemetéket tudnék ilyen fajtákból vásárolni?
Pálinkáját nem kóstoltam, bora mindenképpen igen érdekes illatvilágú, de a tutti-frutti íz tipikusan bizonyos fajélesztő miatt szokott megjelenni borban, lehet, hogy inkább ebben az esetben is az lehet. Az általad ajánlott Jázmin nagyon jó választás lehet, még csak egy kevés bort csináltam belőle, de fantasztikus illatú, ha azt át tudják vinni párlatba világbajnok lehet.
És rezisztens volta miatt a kollégának nem lesz vele sok dolga. mrkux-nak még: Hamburgi muskotály késői, kissé érzékeny, inkább egy Pölöskei muskotály jobb lenne, rezisztens - vagy akkor már a kolléga által ajánlott Aletta is jó lehet. Szerintem neked sem mindegy, hogy nem kell állandóan permetezgetni, lerohadástól tartani.... 2,5 x 1,5m helyett 2x1-el (0,9) is jó leszel, hacsak nem a traktorod miatt kell a 2,5. Néró szálvesszőn annyi fürtöt ad, hogy megszakadna, úgyis le kell dobni a felét - mert ugyan beérleli, de aromája 1,5-2kg terhelésig koncentráltabb, utána már kevéssé - ezért is jobb a kisebb térállás, ugyanazon területen több tőke, kevéssé terhelve, magasabb minőség. Öntözés csemete korában manapság lehet, hogy hasznos, de szerintem nem szerencsés: ha érésben önzözöd megszívja magát, híg lesz. Ha akkor nem öntözöd, csak előtte, akkor a gyökerei fent lesznek, éréskori szárazság miatt lesz gondod. Jobb ha a tőkék jó mélyre lemennek, megoldják maguknak a vízellátást.
A Néró pálinkájának kissé tutti-frutti íze van, de potenciálisan jó pálinkaalap. A csemegék helyett én inkább az illatos borszőlőket ajánlanám. Kipróbáltan jó az Aletta, Cserszegi, Tramini. Az Irsai nagyon népszerű, de nekem "sok". Jó még a Zenit, jázmin, Generosa...
Pálinka részére szerintem nem ajálatos locsolni . Ugyan úgy kel mint a borszőlőt tőkén ként ne legyen 3-5 kg per tőke. Ekor van aroma és magas cukor fok.
Furcsa kérdéssel kezdek itt nálatok, kérlek ne kövezzetek meg érte :)
Szőlőt szeretnék ültetni, elsősorban pálinkakészítéshez (visszaolvasva a topicot több ismerős nicket is látok a pálinkás topicból :) ). Mivel nem ismerem túlságosan ezeket a fajtákat, így azt sem tudom megítélni, hogy 1-1 fajtából hány tőkét érdemes ültetni, hogy termőre fordulás után stabilan meglegyen a kb. 100-120 kg fajtánként.
Amivel szereténk próbálkozni: Hamburgi muskotály, Izabella, Néró, Kozma Pálné muskotály és hasonló fajták.
A "termesztés" homokon történne, csepegtető öntözés, vagy bármilyen öntözés megoldható. Kordonon, szálvesszős metszést tervezek, 2,5 x 1,5m sor x tőtávolság mellett.
Kíváncsi lennék a tapasztalaitokra, ki mit javasolna?
A közleménykutatás célja nem az volt hogy mit visznek el a standról :) Csupán kíváncsi voltam hogy kinek mi jön be. Ízről azért nem volt szó mert az már egy régebbi posztban megkérdeztem.
Az ottani admin csak pár éve foglalkozik ezekkel a fajtákkal kb-4év. Több éves tapasztalata nincs én úgy tudom. ha tényleg érdekelnek ezek az Ukrán-,Orosz-,Moldáv-,USA fajták akkor érdemesebb körülnézni más nyelvű oldalakon is. Több helyen olvastam hogy ezeket a fajtákat nem vizsgálták filoxéra fertőzésre, ezért javasolják kötött talajon az oltást. Ha esetleg Szoktad nézni Borisz videóit, érdemes megnézni az utolsó konferenciájában felszólaló urat. 1:28 fercnél. Aki elmondja hogy több éve termelnek ilyen fajtákat.
Abban a pillantban amikor a filoxéra komolyan veszélyezteti a szőlőket, éppen úgy lépni fognak mint Covid esetében tették. Csak annyi kell, hogy a piacon árúsítóktól nevényvédelmi igazolást kérjenek.
AZ FB én is ismerem a csoportot vannak páran akik meggazdagodnak a naiv emberekből. De az ő döntésük. Ha valaki úgy kezd ültetvényt telepíteni hogy nem informálódik annak ugy kell Én is vettem vesszőket meg hozattam ukrajnábol is jó pár fajtát saját gyökéren fogom nevelni én is őket, de vannak alanyaim is amire majd az évek alatt oltom majd az állományt én a filxériától nem tartok mert homokom van. Úgy gondolom mindenkinek ki kell derítenie hogy az ő környezetében milyen szőlőket lehet piacra vinni és ennek megfelelően termelni és a piacot kiszolgálni, de ehez sok fajtát ki kell próbálni mire megtapasztalja az ember hogy a területére melyik a legideálisabb fajta.Titkon remélem hogy pár év mulva a szőlő és a gyümölcsösöm be fog hozni még egy havi fizetést a családi kasszába.
Jaj, hát a lényeg! Oltványt előállítani nem egyszerű, sokkal jobb, ha megveszed a vesszőt, nincs vele baj! Ez mozgatja a piacot. Ezért írtam le az előbbit.
A kulcsszó a szaporítóanyag kereskedelem. Minden arról szól hogy eladni a csapot, a dugványt, a vessződarabot kockázatmentesen (melléktermék) oszt ha ráfaragsz 4-5 év múlva hát bocs. A pénz addigra zsebben és még nagyon foglalkozni sem kellett vele. Nem keseregni akarok csak ezzel nem árt tisztában lenni. Venni lehet de a döntés az sajátunk.
