Használj normális stabilizált (akár kapcsolóüzemű) tápot, kb. kétszer akkora névleges teljesítménnyel, mint ami az egész hóbelevancnak kell. Nem olcsó (5-8 ezer forint), de jobban jársz, mintha ilyenolyan tápokkal szenvednél.
Vettem most ilyen 3.6" touch TFT-t, egész jó, csak sok pin-t elvisz. Na meg rezisztív, nyomni kell, az nem baj. Doksi elég kevés van hozzá az AliExpress-en.
Még ezt írtam hozzá: "Works well, must remember to set Analog 0 to HIGH level (pinMode(14, OUTPUT); digitalWrite(14, HIGH)) and the UTFT library will work then with UTFT myGLCD(ILI9327_8, 16, 15, 17, 18);"
A tápellátáson még dolgozom, egy Nokia töltő az egyik Vin-re, meglehetősen eltérő vele a hőmérők pontossága, középső kép, USB-t is csatlakoztatva, első kép, javul a pontosság
Jó kérdés - talán megfejthető lenne, de túl hosszú a leírás... Azért pár dolog okozhat meglepetést:
- a hűtőborda akkor hatékony, ha jó termikus csatolásban van az eszközzel, és nincs bezárva egy pici dobozba;
- induktív terhelés okozhat meglepetéseket a nem kimondottan erre készített SSR-nek (itt valószínűleg nem volt ilyen gond);
- a szöveg közben valahol elmélkedett a párhuzamosan kötött SSR-ekről, ha megcsinálta, akkor ez rém hülye ötlet volt, mert ilyenkor garantált, hogy az egyik (majd pár pillanat múlva a másik is) látványosan meg fog halni.
Hirtelen ezek jutottak eszembe. De lehet rém egyszerű hiba is, például a teljesítmény tirisztor egyik lábánál megrepedt a forrasztás (a most divatos RoHS forraszanyagoknál cseppet sem ritka), és az ott fellépő lokális túlhevülés kergette halálba az egészet.
Az SSR-ben tipikusan egy triak kapcsol. Egy 100-150 forintos triak maradékfeszültsége 10-20 amperes áram mellett kábé 1,2-1,3 volt (nagyobb áramok irányában picurkát növekszik, kisebbek felé enyhén csökken). Ez a példaként felhozott 5 amperes áram esetén annyit jelent, hogy a triak 5A * 1,2V = 6 wattot fog disszipálni, amit egy átlagos SSR tokozása még szépen elvezet, a triak nem fog túlhevülni. A kérdésben szereplő lámpák esetére: a lámpa legyen például 110 wattos, ami annyit jelent, hogy az áramkörben ~110W/220V = 0,5 amper fog folyni. Ekkor a triak disszipációja: 0,5A * 1,2V = 0,6 watt -> alapjárat, alig fog langyosodni.
a lényeg hogy a cucc úgy indul, hogy a lábak bemenetek! ilyenkor a külső cucctól függ hogy mi lesz vele. ha kívül rendesen felhúzod, akkor indulás után tuti fent lesz.
a másik, hogy előbb írj bele 1-et, és utánna állítsd át kimenetre.
LOW-ra kapcsolja a reléket, és gondoltam, ha a setup-ban HIGH-ra állítom a D kimeneteket megoldódik, de mintha lenne egy fél másodpercnyi bizonytalan állapot bekapcsolás után.
Ezek szerint kell a felhúzó ellenállás mindenképpen....köszi még1x
(keringetőket vezérel és nem egészséges pillnatokra beindítgatni ezeket)
Ebben amatőr vagyok, de elvileg bőven belefér, azt írja, hogy 5 amperig (kb. 1000 W?) nem gond (de ez lehet modellfüggő). Azért jó tudni róla, mert valamelyik fórumon beraktak már leégett SSR képet :-)
Van. Sosem szabad lebegniük a vezérlő lábaknak. Húzd földre vagy tápfeszre (kb 20 kOhm) a lábat, pont ellentétesen, mint amire a vezérelt eszköz kapcsol.
Apropó, SSR relé: villany (lámpa) kapcsoláshoz tökéletes, de amúgy érdemes arra figyelni, hogy az SSR relék nagyobb terhelésnél melegszenek, akkor már hűtőborda is kell rá!
Az Arduino kategória nem megy bele a mélységekbe, ugyan gyorsan haladós de ugyanakkor mélyebb ismereteket nem igényelve is el lehet jutni valamilyen szintig. Így nem tárgyalják, hogy pl hogyan is néz ki egy ilyen kivezetésnek/lábnak a belső felépítése (akik ezt használják nem is biztos hogy kell vagy akarják tudni). De ha valaki ezeket átnézi, ismeri - nem feltétlen ennél a rendszernél, hanem úgy általában - proci, mikrovezérlő felépítés témában, akkor valószínűleg nem fogja az alsó ágba tenni az ellenállást, mert ezek többségében open collektoros jellegű kivezetések, amikre akár belül is kapcsolhat ez az. Persze vannak kivételek, mert pl csak plusz táp van az adott helyen, stb, de ezek a kényszermegoldások.
Hát azért mindegyikben szerencsére nem. De ha az ember megnézi a procinak a kimenő fokozatát, akkor látja. sokkal korrektebb lehúzni, ráadásul érdemes már most rászokni mert később jellemzően minden lefelé húzogatja a bemenetét (pl buszrendszerek, stb).
Fog úgy is működni persze, csak kicsit mást kap az adott láb, mások a bemeneti viszonyok, és lehet pl zavarvédelmi szempontból ez bekavarhat.
A gyári ajánlások egyébként mind úgy vannak 99%-ban, hogy használ egy 2-10k körüli felhúzó ellenállást (pull-up resistor), és lerántja a lábat. Ha fontos a zavarvédettség, a 10k-t csökkenteni kell, láttam már 1k alatt is ilyet. Viszont ezzel arányosan nő a fogyasztás is - a tokon belül is nő a disszipáció - ami nem biztos hogy mindig jó.....
Egy apróság: célszerű az ellenállást felhúzásra tenni, azaz az adott láb és a+ táp közé, a kapcsolót meg a 0V és adott lábra - azaz a kapcsoló/gomb lehúzza 0-ra az adott bemenet logikai szintjét, alapból meg magas. Ez több szempontból célszerű, de eleve a bemeneten van egy felhúzó ellenállás bent a tokban. Pontosabban amikor definiálod bemenetnek, akkor ezt rákapcsolja.
