A könyörtelen logika vastövényei alaptyán érthetetlen, hogy ÉLi dorgálja Annát vélt mámorosodás mián, ha állítólag izrailita szentélyen kívül-belül, keserűségben-vidámságban, hétköznap-innepnap, örömben-bánatban, bőségben-nyomorban legálisan mámorosodhatott volna. Még érthetetlenebb Anna reakcziója, ki a rossz asszonyhoz méltónak ítéli a mámorosodást, ha mámorosodni legális volna...
Ezt e kifejezést egy olyan emberre használta, akiről nem tudhattuk, hogy iszik-e bort, bármennyit (Raj Tamás). Tehát nem az ivás mennyisége a szempont, az is elég neki, hogy nem utasítja el mereven a borfogyasztást.
>>Cider, wine jelentése is lehet egyaránt alkoholos és alkoholmentes...
Ja, a "cider" Európában alkoholos ital jelent, Amerikában meg akoholmentest. Európában ha nem alkoholos almaléről van szó, akkor odaírják, hogy non-alcoholic cider (vagy eleve másképp hívják, pl. cidona), Amerikában ha alkoholosról van szó, akkor az hard cider vagy apple wine. Hasonlóan a "wine" önmagában alkholos italt jelent - ézért is "apple wine" a cider amerikában,
Szóval minden angol nyelvterületen egyértelmű nyelvi különbséget tudnak tenni, nem úgy mint a Bibliád.
A reform judaizmus – akiket sok helyen Haladó- (Progresszív), Angliában pedig Liberális Zsidóság néven ismernek – a 18. századi felvilágosodás hatására jelent meg, elsőként Németországban, majd fokozatosan teret hódított világszerte. Racionális, humanista jellegű irányzat, mely a zsidó identitást megőrizve kíván modern, felvilágosult életet élni. A vallás szokásait a modern világhoz kívánja igazítani, mely sok esetben az eredeti szabályoktól való elfordulást eredményezi.
A zsidó felvilágosodás egyik legnagyobb alakja Moses Mendelson, német filozófus volt. Az ő halálát követően a 19. század elején indult útjára a reform mozgalom, melynek első szószólója Ábrahám Geiger frankfurti rabbi volt. Eredetileg egy vallási-teológiai mozgalom volt faji- és kulturális elemek nélkül és lényege a Tóra előírásainak és tiltásainak a próféták erkölcsi elhivatottságának hangsúlyozása érdekében való elutasítása volt. Ennek keretében megreformálták a szertartásokat és a zsinagógai istentiszteletet, lerövidítették a liturgiát, a héber helyett nemzeti nyelven imádkoztak és megszüntették a nemek elkülönítését. Enyhítettek a vallási előírásokon, sok helyütt végül teljesen el is vetették néhányukat: például a táplálkozási előírásokat, a kásrutot.
A reform judaizmus lehetővé teszi hívei számára, hogy válasszanak, mit szeretnének megtartani a zsidó hagyományból. Nem annyira a rítusokra, sokkal inkább az etikai törvényekre helyezi a hangsúlyt. A kinyilatkoztatást be nem fejezett folyamatnak tekinti. Úgy véli, a folyamatosan megújuló világban a zsidóságnak is mindig meg kell újulnia, állandó fejlődésben kell lennie, és mindig az értelemre alapozva kell az adott korban meghatároznia önmagát. Az erkölcsi előírások fontosságát tartja szem előtt és egyenrangú félként tekint minden emberre.
Ezt már egyszer én is lefutottam vele. Valami olyasmit válaszolt, hogy nem érdekli, hogy egy borissza zsidó miket mond. Én a Raj Tamást kérdeztem meg. Ő volt a Tafkónak borissza zsidó.
" Noha sem itt, sem a receptek között nem foglalkozunk a kóser (sajátosan zsidó) italok fajtáival, vagy elkészítésük módjával, tudnunk kell, hogy a vallásos zsidó nem fogyaszthat akármilyen szeszes italt. Az ókori zsidó hagyomány szerint az úgynevezett nészech (pogány áldozati célra szánt) bor fogyasztása, vagy akár hasznosítása is szigorúan tilos. A Talmud azonban ezt az elõírást kiterjesztette a nem zsidók által használt minden borra, amely nem feltétlenül ezt a célt szolgálta. (Az ilyen bor neve héberül sztám, vagyis általános borféle.) Ennek hátterében azt a feltételezést találjuk, hogy a bor esetleg bizonytalan, netán idegen, kultikus célra beszentelt szõlõtábláról származott. Így azután a kóser bor csakis folyamatos ellenõrzés mellett készülhet. Az ortodox zsidók mindmáig arra törekednek, hogy lehetõleg még a szõlõt is maguk mûveljék meg, s hogy a mustot és a bort maguk készítsék el. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a kóser bor egészen biztosan szõlõbõl készül... A legismertebb pálinka (snapsz) nálunk a kóser szilva (a szilvórium vagy slivovitz), amely az utóbbi idõben nem zsidó körökben is igen kedveltté vált. Egyes régi zsidó italkedvelõk, a maguk igazolására, külön hagyományt teremtettek, így a kóser bort (a Biblia alapján) Noéig, a kóser szilva eredetét pedig Salamon királyig vezetik vissza. Könyvünk a kóser elõírásoknak megfelelõ étkezési rendre épül "
Esztendőről esztendőre tizedet végy a te magodnak minden terméséből, a mely a te meződön terem. És egyed az Úrnak, a te Istenednek színe előtt azon a helyen, a melyet kiválaszt, hogy ott lakozzék az ő neve, gabonádnak, mustodnak, olajodnak tizedét, a te barmaidnak és juhaidnak első fajzását; hogy tanuljad félni az Urat, a te Istenedet minden időben. Ha pedig hosszabb néked az út, hogysem oda vihetnéd azokat, mivelhogy távol esik tőled az a hely, a melyet az Úr, a te Istened választ, hogy oda helyezze az ő nevét, téged pedig megáldott az Úr, a te Istened: Akkor add el pénzen, és kösd a kezedbe a pénzt, és menj el arra a helyre, a melyet kiválaszt az Úr, a te Istened; És adjad a pénzt mind azért, a mit kíván a te lelked: ökrökért, juhokért, yayinért és shekarért és mindenért, a mit megáhít néked a te lelked, és egyél ott az Úrnak, a te Istenednek színe előtt, és örvendezzél te és a te házadnak népe.
Ha a yayin és a shekar csakis részegítőt jelölhet, akkor igazságtalan lenne az Úrtól eme kettős mércze: ugyan, miért csak a szentélytől távol lakó izrailitának engedné meg a mámorosodást, a szentélyhöz közel lakónak penig miért mustot rendelne? MIért különböztetné meg az Úr a mámorosodás engedését csopán azon az alapon, hogy ki hun lakik...?
"Éli sem azzal vádolta Annát, hogy megivott egy pohár bort."
Hanem hogy mámoros. Mánpenig részegítőtől mámorosodni, nem józanodni szoktak. HA penig legális volt részegítőt élvezni pláne innepkor, pláne keseredett szívvel, akkor nem dorgálta volna Annát a főpap mámorosodásért, és Anna sem tartotta volna rossz asszonyhoz (KJV szerint Béliál lányához) méltónak mámorosodást...
