Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
Üdv. Alfato! Majd készitek fényképet, hogy pontosan hogyan néz ki ez a dolog, kazánon kivül és belül is. Csak annyi a baj vele, hogy nagyon száraz az apriték és nagyon megy, már fél kazánnyi is 20 perc után forró radiátorokat csinál.
Ama elgondolásodat, hogy : "A korábban említett leállítási problémák miatt gondoltam, hogy sorba kötöm a 60C-os csőtermót a füstgázzal, de azt javasolták, hogy ne tegyem.";
Ezt miért utasították el, nem teljesen értem. No mindegy, én meghagyom az összes variáció lehetőségét, sőt egy kézi kapcsolót is beteszek, biztos ami biztos. Majd kiderül a sajátomnál. /Az viszont biztos, hogy merülőhüvelyes temóim lesznek, nem csőtermók/
"bekötöttem direktbe, a kazánba a szivattyút" ; és "kazánba kötött direkt szivattyú a nyerő," mondataid alatt pontosan mit értesz? Mit értesz "direkt" alatt. Mi volt a nem "direkt" változat?
"Tudom, hogy ilyenkor már a hideg vizet is forhgatjuk és jóval lassabban melegszik fel a kazánvíz hőfoka, de hát állítólag ez a jó variáció."
Akkor viszont mitől fog LEÁLLNI a szivattyú, ha már kihűlt a kazán?
Tudom, hogy több variáció is létezik, de már fogalmam sincs, hogy melyik a legjobb.
Kezdetben 70-80C-ra állított csőtermóval vezéreltem volna a kazánköri szivattyút.
Ezt a Szakszer beüzemeléskor vissza vette 60C-ra, azzal, hogy már megdőlt a 80C folyamatos üzem teória, mivel az sem jó a kazánnak, ha 70-80 fokig a szivattyú indulásáig csak a kis körben kering a víz.
A korábban említett leállítási problémák miatt gondoltam, hogy sorba kötöm a 60C-os csőtermót a füstgázzal, de azt javasolták, hogy ne tegyem.
Az Ő álláspontjuk, hogy a kazánba kötött direkt szivattyú a nyerő, tehát, hogy minél előbb forgassuk a vizet.
Tudom, hogy ilyenkor már a hideg vizet is forhgatjuk és jóval lassabban melegszik fel a kazánvíz hőfoka, de hát állítólag ez a jó variáció.
Nem vagyok szakember Ők viszont profik, ezért az Ő javaslatukra nálam így működik.
Ha valaki meggyőz az ellenkezőjéről, akkor kb 5 perc átalakítani.
Az én véleményem erről,hogy kell egy külön termosztátot beiktatni a kazánköri szivattyunak,mert a füstgáztermosztátra való bekötésnél a szivattyú folyamatosan megy a begyujtástól kezdve a kazán teljes leállásáig,de ha a kilépő vizre van kötve egy termosztát akkor mindig csak akkor inditja a szivattyut amikor elérte a beállitot hőfokot igy nem tudja visszahüteni a kazánt a beállitot hőmérsékletnél nálam a jelen esetben 78c.
Tehát 78c-nál indul és 76c-nál leáll!
Azért tudom ilyen pontosan beállitani mert nem csőtemosztátot használok,hanem digit hőfokszabályzot,2c a kapcsolási pontossága.Igy hamár a kazánban nincs több energetika 78c-nél lekapcsolja a szivattyut és igy a pufibol sem tekeri ki a vizet amit vissza tudna hüteni a kazánon keresztül.Üzem közben pedig, amikor felfűtési szakasz van,78c-nél lekapcsol ,ezzel hagyja a kazánt hogy "utolérje"magát.Nekem tökéletesen működik.
Előre léptem, bekötöttem direktbe, a kazánba a szivattyút az adott pontokra és működik is.
Ezek szerint nem figyeli semmi a kazánból kilépő vízhőfokot csak begyújtasz,beállítod a megfelelő pontra a füstgázhőmérséklet kapcsolót és már indul is a szivattyú?
Előre léptem, bekötöttem direktbe, a kazánba a szivattyút az adott pontokra és működik is.Már csak a füstgáz termóját kell belőnöm, hogy , kialudt, ill. hülő kazán esetén rögtön vegye el a tápot a ventitől és a szivattyútól. Így a felfűtött pufim vizét nem fogja feleslegesen keringetni.
A szimpla csőtermós esetben leírt jelenség 65-75 C pufinál jelentkezik, tehát az ESBE nyitva, így jogosan volt melegvíz a csőtermónál. Ez a korábbi jelenség addig tartott, amíg a keringetéssel le nem hűlt a pufi alsó részén a víz 60 fokra, ilyenkor ESBE zárt így nem került annyi melegvíz a termóhoz, tehát kikapcsolt.
Ilyen formán a semmiért fűtöttem fel a pufit 70-80 C-ra, mivel addig keringett a víz amíg le nem hült 60 C-ra.
És ahol a csőtermo van, ott meleg is a víz? Van ott egy hőmérő? /Mert ha hideg, ugye, akkor rossz a kapcsoló./
Ha meleg, akkor az azt jelenti, hogy a puffer ALJÁBÓL is legalább 60 fokos víz jön ki, és ezért nem záródik el az ESBE. Ez elvben előállhat, mindenesetre érdekes.
Végig kell először tapogatni, vagy hőmérőzni az egyes zónákat.
Az is lehet, hogy nem jó az ESBE-d. Hőmérés!
Az is megoldás lehet, hogy a csőtermót picikét magasabbra állítod.
Az is lehet, hogy segítene, ha nem csőtermosztátod lenne, hanem merülőhüvelyes kapilláris, az pontosabb, és kisebb a hiszterézise.
Sziasztok! Olyan problémám van a 22-es kazánomnál, hogy a befűtés során eléri a 80-82C fokot és utána lehűl 70C fokra,és utána nagyon nehezen megy 80C fokra mindaddig amíg a puffer fel nem melegszik.Lehetséges-e az,hogy a 22-es kazán nem tud 60C fokos (ESBE) visszatérőből 80C fokot csinálni?Azt mondják. hogy levegőszabályozóval lehet növelni a teljesítményt,csak azt nem tudom,hogyan.
Rajzoltam egy ábrát ahol láthatod ,hogy melyik pontokra kösd a szivattyút. Tehát 3.földelés 5. nulla 6. fázis(ez a jel jön a füsthőmérséklet kapcsolóról).A kazán 6. pontját vezesd be a csőtermosztátba,majd onnan a szivattyúba.
Kérdezném, hogy akinek csak faelgázosító kazánja van, az hogyan oldja meg télen a hosszabb otthoni távollét esetén a ház temperálását? Illetve egy ilyen kiruccanás után mennyi idő után lesz "otthon melege"? Elfagyás veszélye jelentkezhet?
Augusztusban költöztünk be az új házba és a héten lesz beüzemelve a rendszer (legalábbis nagyon remélem), egy Atmos D25S + 1000 L pufi, radiátor + padlófűtés. Az időjárással eddig szerencsénk volt, mással annyira nem. Eddig megjártuk - építkezés során is (elcseszett vízszigetelés) - a "hadak útját" ugyanis egy olyan szériából kaptunk pufit, amelyiken fordítva szerelték a csonkokat, így nem jó (máshol vannak a lyukak) rá a gyári szigetelés. Mivel már rá van kötve a csőrendszerre, ezért nem cseréltetjük a tartályt, hanem - pénz visszatérítés mellett - rádolgozzuk a gyári szigetelést. Közben a bekötés során kiderült, hogy lyukas tágulási tartályt kaptunk, azt cserélték. Hát, nem egyszerű az élet.
Összeállt az Atmos (DC-32S) rendszerem, de kisebb problémákhoz kérnék tanácsokat.
A kazánköri szivattyút csőtermó vezérli 60C-ra állítva. Sajnos így felfűtött pufi esetén akkor is keringeti a szivattyú a vizet, amikor már nincs is tűz.
Olvastam tűzhelytermós, sorbakötéses füstcsőrekötözős variációt, ill. kazánról való vezérlést.
A kazános korrektebbnek tűnik, viszont nem tudom, hogy melyi csoki csatikba kell kötni a szivattyút ill., hogy milyen kazánhőfoknál kapcsolja a kazán a szivattyút.
Az sem világos, hogy a kazán a csatikon rövidzárat kapcsol, vagy fázist, 220-at kapcsolgat, direkt a szivattyúnak.
Másik kérdésem pedig, hogy az új pufim belseje az állásában pára stb. miatt, gondolom felületen rozsdásodott, ezért az új rendszeremben így kissé rozsdás víz kering. Érdemes-e lecserélnem az 1000L pufi + fűtési rész vizét, vagy felesleges,mert úgyis ilyen lesz.
No meg a meleg valami fránya ok miatt nem indul el lefelé....ritka a thermoszifon rendszerű kialakítás, mert a puffer ritkán van magasabban, mint a kollektor...a csőellenállás egy másik tényező, ami már szempont a hűtésnél...
Egyébként szivattyú ígyis úgyis kell, mert a napkollektorok belsejében lévő vékony rézcsöveknek túl nagy az ellenállásuk ahoz h. gravitációsan mennyen.
Gondolom nem vagy tervező? Mert ha esetleg mégis értesz hozzá valamicskét akk. ajánlani tudom a Laing nevű tervező programot, az adattárába sztem még ugyanaz a lemezes hőcserélő is benne lesz mint amilyen neked is van.
Igen! így is megoldható külső hőcserélőről, de egyébként pont ma tudtam meg, h. kell faelgázosítóhoz puffert méretezni, egy igen elismert tervező azt mondta nekem h. egy napi fűtési energiát kell letárolni úgy h. a kazán azt egyszeri napi begyujtással leadja.
Mi van ha a van egy pufferom de nincs benne hőcserélő de mégis rászeretném kötni a napkolit de viszont van egy lemezes hőcserélőm .Én úgy gondoltam egy külső hőcserélővel oldanám meg igaz ez egy plusz szivattyú.
Helló mindenkinek! Nemrég regisztráltam, am. épületgépész vagyok ezért is érdekel a fórum. Sokmindent tudok ezekről a kazánokról és a hozzájuk tartozó rendszerekről, ezért sokat segíthetek sztem. Egy választ mondok is egyből valakinek: ha a puffertartályba nincs legalább egy hőcserélő akk. pl. napkollektorral nem lehet rádolgozni mert abba glikol kell, vagyis az egész rendszert azzal kéne feltölteni ami azért nem jó mert méretezéskor a rendszeredet vízre tervezték aminek más a fajhője, a glikolnak kevesebb, használati melegvizet meg indirekt tárolóval lehet kivitelezni, de azt is ellehet látni pufferről is, meg közvetlenül is.
