üdv.Bombaba" Teraszon vannak kint,mondhatni fél árnyékos helyen,de volt hogy a délutáni nap sugarai kicsit odapírittott neki,ezért árnyékolot tettem eléjük.Még esetleg arra is gondolok hogy ahonnan jöttek nem-e fóli alatt voltak,és miután kivettem a csomagból a mostani meleg és száraság,pára hiány miatt sinylődnek.Te szerinted át rakjam egy kis fóliasátorba,raschel háló takarásában?(Igazából a szél sem piszkálja,védett helyen van)
A talajt telepítés előtt szokás kicserélni/feljavítani.
"Az első évben nem volt semmilyen problémám, akkor jó volt a talaj?" - a kivi gyökerei is fejlődnek, terjednek, általában a felszin alatt nem sokkal, és érzékenyek a gyökérsérülésekre. Épp ezért nem szabad talajművelési munkákat, mint pl. kapálást, végezni a kivik közt. Olyan közegbe értek a gyökerek feltehetően, ami nem alkalmas számára. Ezek ismeretében próbálkozz megoldást keresni, nem lesz egyszerű.
Mit tehetnék, ha nem jó a talajom? Az első évben nem volt semmilyen problémám, akkor jó volt a talaj? A meglévőknél már nem tudom kicserélni a talajt. Hogy lehetne akkor feljavitani?
Üdvözlet mindenkinek""Szeretnék segítséget kérni,kivi ügyben,Nos a felmerülő gondok a következők:Rendeltem még tavaszal (d.m) 3 tő kivit,és már a megérkezésük pillanatától hanyatlottak(levélsárgulás,barnulás ,majd teljes levélszáradások,mindkét női egyeden,az 1 fiú még kihajtás elött volt/de késöbbiekben ő is kihajtott majd lassan a hozott levelei és a rügye is hervadásnak indult.a lányok is ujra kezdtek hajtani,de a hajtáskezdemények rajtuk kezdenek ismételten elfonyadni ill a kis levelek száradni.Eső vízel locsolom,párszor kaptak ferticare tápoldatot.Keserűsóval még nem próbálkoztam,de kiprobálásán gondolkodtam.szeretném kikérni a tanácsotokat,ötletetek hogy mi okozhatja a problémát.Elöre is köszi a válaszokat.
Nem tudom, ez honnan ered, de sok helyen találkoztam vele, pl. szobanövényeknél virágföld tetején, stb. A következő kérdés az szokott lenni, miért penészes a virágföld.
Ha gondolod, használd. Nálam a kávézacc max a komposztba kerülhet, de alapvetően a szemétbe.
Hétvégén megnéztem a helyi kiviket. Kb. 20 évesek, 3 Hayward és 1 Tomuri egy sorban egy nekik épitett lakosztály egyik oldalán, másik oldalán egy fiú és egy lány Jumbó. A Hayward tövek kb. 15-20 cm vastagok voltak, és kifagytak! Hozzák az új hajtásokat, egyenként kb. 4-5 db vastag, 3-4 cm átmérőjű hajtást, amik egyenesen az égre törnek. Idén azokon sem lesz termés, csak jövőre, ha nem fagy ki újra. Az enyémek kb. 1 cm vastagok, a nálam töltött második év alatt:-((( De ilyet még nem tapasztalt a tulajdonos! A Jumbók is kifagytak, új hajtásokat hoztak. A húsvét körüli egy éjszakai minusz 7 fok tette mindezt.
Azért van remény, hogy újra éled, túlélő, mint a füge, az is hozza az új hajtásokat, csak azon termés is várható talán idén.
Milyen talajt tegyek az érkező kivik alá? Sima virágföldet, vagy tőzeget?
Elnézést, hogy csak most válaszolok, a belépéssel gondjaim voltak, de már megoldódtak, mint a mellékelt ábra mutatja:-)
Hogy lehet a megfelelő pH-t biztositani a talajnak? Illetve a kivinek a megfelelő talajt? Megköszönném, ha ebben még tudnál tanácsot adni. Különös tekintettel arra, hogy a fiamtól is vissza fognak érkezni egy páran, amit ujonnan kell ültetnem, és van, ami már második éve el van ültetve.
Én azt hittem, ez sokkal egyszerűbb lesz. Csak elültetem, locsolom, és teremni fog:-)
Még nem voltam az ültetvényen, de feltétlenül beszámolók róla! Valami fagyokat emlegetett, de majd arra is rákérdezek és szemrevételezem a helyzetet.
Nagyüzemben (Olaszországban, Görögországban) az árnyékolása jéghálóval van megoldva, ami árnyékol is, véd is a jégesőtől. A locsolást az ültetvényen kiépített öntözőrendszer biztosítja. A csavarodás, gondolom, azért nem probléma, mert kedvező körülmények közt nekifutásból 2-4 méteres egyenes hajtásokat hoz.
"Nálam árnyékban/félárnyékban fejlődik csak." - természetes, mivel a kivi nem egy napfénykedvelő növény.
"Nagyüzemileg ez hogy oldható meg egy kietlen területen? + a locsolás?" - öntözőrendszerrel. Ha ez nem biztosítható, nem célszerű nagy ültetvényt létesíteni.
A fiadtól nyugodtan visszakérheted a kiviket, nomád körülmények közt nem sok esélye van a túlélésre.
Nálad a sárgulás oka: nem megfelelő a talajod a kivinek. Küzdhetsz vele folyamatosan, hogy a talaj megfelelő PH-ját biztosítsd.
Rezisztencia? Minden, nálunk még nem termesztett növény leírásában benne van: jelenleg nincs ismert kártevője. Értsd: amíg nincs telepítve, utána meg majd kiderül. Célszerű a korábbi termelőhelyein keletkezett tapasztalatoknak utána járni, kisebb csalódások fognak érni.
Kíváncsian várom a beszámolódat az ismerős kiviültetvényéről.
Azon tűnődtem hogy a minikivire rá lehetne e oltani a Haywardot?
A locsolás nálam is gond. Ezért csak akkor locsolok ha ott vagyok a kertben. Kb. 1-2 hetente egyszer. Ezt nemigen tolerálják a szőrös kivik. Van amelyik már beedződött és nem érdekli de 3 ki is pusztult idén a nagy szárazságban. A minikivi viszont kiválóan bírja a víztelenséget. Sokkal igénytelenebb. Egyébként arra számítok hogy amelyik kihúzza víz nélkül az előbb utóbb jó mélyre engedi a gyökereit és erőre kap, majd később sem kell locsolni.
Kb. 1 hónapja elhajlitottam a tavaly óta nevelt - nem tudni milyen - kivit, és sorra hozza a hajtásait - alias termőkarokat -.
Nekem is sárgultak a levelei egy időben, próbáltam keserűsót adni - magnázium szulfátot - de még jobban sárgult, nem szerette a sót a nagy szárazságban - locsolás mellett sem.
Érdeklődni szeretnék, hogy nagyüzemileg hogy van megoldva a locsolása, az árnyékolása és a futtatása /csavarodás-mentesen/ a kivinek? Nálam árnyékban/félárnyékban fejlődik csak. Nagyüzemileg ez hogy oldható meg egy kietlen területen? + a locsolás?
Ajándékoztam a fiamnak Balaton-felvidékre pár tövet, de azt hiszem, vissza fogom kapni még cserepesen, mert megoldhatatlan a locsolása. Pedig nagyon kiváncsi lettem volna, hogy ottani viszonyok között högy terem.
A rezisztensségéről pár szót...
Tavasszal igenis megtámadta a gomba és a tetű is.
Életemben nem volt itthon vegyszer, soha, - pedig nem vagyok egy mai csirke - most viszont permeteznem kellett.
Azóta folyamatosan permeteznem kell.
Újdonságról is be tudok számolni:-)))
Állitólag kb. 5-6 éve érkezett amerikából a lepke-kabóca nevű lény.
Életemben nem láttam, nem hallottam róla.
MOST MÁR NEKEM IS VAN:-)))
Sajnos, a sarki szomszédasszony mondta, hogy már ő is találkozott vele a kertjében:-(((
U.i.: Ma találkoztam valakivel, aki itt helyben kb. 15 éve nevel kivit, és megengedi, hogy megnézzem az ültetvényét:-)))
A héten sikerült beszereznem kivi töveket. Egy Hayward ( kb 30 cm)+Tomuri (kb 15 cm) valamint egy Weiki+Purpurna Sadowa (piros mini kiwi) (kb 30 cm)párost.
Sajnos a szállítás következtében a Tomuri tetejéből letört a hajtásvég, kb 4-5 cm. Helyre fog ez jönni?
Ki lehet ezeket ültetni a kertbe most? Tudom, hogy hőség van, de a kivik árnyékos, inkább félárnyékos helyre kerülnek (mogyorófa mellé).
Vagy inkább várjak? Ha várok, mikor ültessem ki a töveket? Megnőnek annyira, hogy túléljék a telet?
Már jópár napja láttam, hogy kornyadoztak egyes levelei. A biztonság kedvéért kapott bőséges vízutánpótlást, ami persze semmin sem segített. Tegnapra néhány vázkaron teljesen elszáradtak a friss hajtások.
Ezek mind olyan idősebb részek voltak, amik legalább részben átvészelték a téli-tavaszi fagyot, és ha megkésve is, de kihajtottak, de mostanra végük. Ahogy unokaöcsém szokta mondani, "vashiányosak" lettek (azaz már csak a fűrész hiányzik nekik). Azt feltételezem, hogy hiába élte túl ezeken a rügyek egy része a fagyot, és hajtott ki, a vázkarok osztódó szövete is súlyosan károsodott, az ág nem tudott rendesen vastagodni és új szállítószövetet (évggyűrűt, meg friss háncsot) produkálni és mostanra lett elégtelen a kapcsolatuk a gyökérrel.
Ugyanis a tő többi része él és virul, földközelből, a törzsről erős, egészséges új hajtásokat hoz, próbálja helyrehozni az elfagyást, és ezeken a levelek nagyok, feszesek, nyoma sincs vízhiánynak.
Ha időben hazaérek ma, csinálok fotót is róla, tanulságnak.
Már ha a nagy, szőrös kiviről (Actinidia deliciosa) van szó.
Vízben valszeg azért rohad majd el, mert befullad, nem jut levegőhöz a szár, a földben meg azért, mert egy föld tele van korhasztó, komposztáló gombákkal, baktériumokkal, amik megtámadják.
Levegős, jó nedvességtartó, rothadást gátló közegbe (vermikulit, perlit, tőzeg, fűrészpor, durva homok és keverékeik) érdemes dugványozni, gyökereztető hormonnal (Incit-K vagy Incit-8).
Most nincs időm visszakeresni, de ide a fórumra kerültek már leírások arról, hogyan érdemes félfásan dugványozni a kivit.
Tegnap szert tettem egy kivi hajtásra. Igyekeztem félfás állapotú idei vesszőt szedni. A kérdés: hogyan gyökeresedik könnyebben? Vízben, vagy földbe dugványozva?
A nemrég kivineveléssel, teleltetéssel kapcsolatban kaptam kérdéseket privát levélben, talán másnak is hasznos, ha a válaszaimmal együtt felteszem ide:
„Kezdő kivi hobby kertészként kérem tanácsát a következő kérdésekre.
3 fajta kb. 20 cm-es kivit vásároltam virágcserépben.
Hayward (Tomuri porzóm maradt meg az előző évi ültetésből, a fagyások után)
Golden Delight (porzóval)
Jenny Zwitter (azt mondták a Tomuri porozza)
A Jenny levelei eléggé sárga színűek. A fórumon ilyen esetre keserű sóval öntözést javasoltak valakinek.
Kérdéseim:
Mi a véleménye róluk?
Ezzel a fajta összeállítással a porzásuk megoldható? (Természetesen a méhek segítségével)
Ha nem ültetem ki őket az idén, meleg, vagy hideg helyen célszerű átteleltetni őket? Hogyan viselkednének szobahőmérsékleten a szobanövények között? Kifutnának a világból tavaszra?”
A "Jenny Zwitter"-nél az eladó valószínűleg nem volt elég tájékozott, ugyanis a Jenny egyike a kevés, de tényleg önporzó szőrös kivi fajtáknak. Erre utal a Zwitter jelző is, ami (csekély német tudás okán fordítóprogrammal keresve) hermafroditát, azaz hímnőset jelent, ami az önporzóságához kell. Azaz csak annak jelzésére tették a Jenny után, hogy a vevő tudja, hogy ehhez nem szükséges porzó. Ettől függetlenül lehet, hogy Tomuri porzó társaságában jobban termékenyül, és így többet terem, ezt nem tudom.
A megporzással bizonyára nem lesz gond, hiszen a Hayward-nak is, Golden delight-nak meglesz a saját porzója, a Jenny pedig azok nélkül is teremne magában is.
A keserűsóval (magnézium-szulfát) való öntözést magam is rendszeresen alkalmazom, mivel nálam sem savanyú a talaj. Valóban meghálálják, ha tényleg a magnézium hiányzik egy sárguló kivinek, már akár néhány nap, egy hét után látszik, ahogy visszazöldül. Én 1%-os oldattal szoktam belocsolni a földet a tövek körül (0,5-2% közötti töménységet ajánlanak), évente 2-3 alkalommal. Ehhez 100 g keserűsót feloldok 10 liter vízben, és abból öntök pár liter a tövek fél-egy méteres körzetébe. A keserűsó akár konyhai mérlegen is kimérhető, hisz nem mérgező vegyület, de én úgy szoktam megoldani, hogy valami műanyag pohárba egyszer kimérem a szükséges mennyiséget, bejelölöm az oldalán (pl. alkoholos filctollal), és onnantól kezdve a keserűsó zsákjában tartom mércés pohárnak, és azzal borítok 1-1 adagot a tízliteres locsolókannába.
Ha a sárgulást a magnézium nem szünteti meg, akkor megpróbálhat vasat is adni műtrágyában, ugyanis a vashiány is okoz levélsárgaságot, csak kicsit más a mintázata.
Ahogy írja, még cserépben vannak a csemeték, akkor elképzelhető az is, hogy már általában kevés a tápanyagjuk a földben, meggondolandó a nagyobb cserépbe ültetésük, minél hamarabb, különösen, ha télre még nem akarja a végleges helyükre telepíteni őket. Mivel a kivik nem szeretik a meszes talajt, savanyú tőzeggel felesben kevert földbe, vagy savanyú virágföldbe (azáleáknak, rododendronoknak való) érdemes őket átültetni. És természetesen kiemelt fontosságú az esővizes (lágy vizes) locsolás. A csapvizeink, kútvizeink általában meszes (kemény) vizek, és ha rendszeresen ilyennel locsolja az ember a cserepes növényt, a mész még fel is halmozódik a földben, gyakran látszik a kiült vízkő a cserepek peremén, a föld tetején. A kivik, a mészkerülő növények ezt nem bírják sokáig.
Ha még a következő télen védett helyen akarja teleltetni a kiviket, azt feltétlenül hideg helyen tegye, amennyire csak lehet 0 fok körül, még pár fokos fagy sem baj. Elég akkor bevinni a kiviket, amikor az első fagyos hajnalok miatt eldobják a levelüket. Levél híján fény sem igazán kell nekik, csak legyen elég hideg ahhoz, hogy ne induljanak meg, hanem pihenjenek, ahogy kell. Egy fűtetlen garázs sarkában kiválóan átvészelik az igazán hideg időszakot, ha csak nem lesz olyan őrült február, mint az idei volt, én már februárban visszatenném őket a szabadba, valami védettebb fal tövébe. Locsolni azért kell őket, legyen enyhén nedves a földjük, ne száradjanak ki csörgősre, de ne is csicsogjanak a vízben.
A meleg, szobanövények közötti teleltetés annál nagyobb baj lenne szerintem. Nem a világból, hanem az élő növények sorából futnának ki nagy valószínűséggel. A meleg, (és a meleghez szükséges fényhez képest) még az ablaknál is fényszegény lakásban a kivik csak nyurgulnának, próbálnának fényhez jutni, elmaradna a szükséges hideg nyugalmi időszakuk, legyengülnének, és ha nem pusztulnának el maguktól tavaszig, elvihetné őket a tavaszi kitelepítés, amikor a fénytől, széltől, hőingadozástól elszokott növények kikerülnének a szabadba. Szóval ne kockáztassa meg, hogy úgy próbálja tartani, mint a futó pletykát meg a filodendront. Csábító a gondolat, hogy így télen is nőhetnének, és időt nyerne a lelkes hobbikertész, de ehelyett megvonná azt a nyugalmat a növénytől, amire minden évszakokhoz szokott növénynek szüksége van.
Köszönöm a tanácsokat. Lehet amúgy hogy a gyökérzet elért egy mészben gazdag réteget mert anno a kertben ástak be építési törmeléket. De megpróbálom a magnéziumot és a vasat és ha nem segít akkor át kell telepítenem majd.
