" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nálam ugyan ez a helyzet ennyi gyümölcs még az elmúlt időben összesen nem hullott le róluk,pedig már 10. éve terem
Idén többet locsoltam mint más években és folyamatosan hullanak róla már egyre nagyobbak ,de minden nap van új hullás. Valószínűnek tartom,hogy a fagy miatt a bibéje nem lehetett elég fejlett., és talán nem fejlődnek ki benne magok. A gyümölcsök pedig nem azért fejlődnek a növényeken ,hogy minket jól lakasson,hanem azért hogy a szaporodásuk biztosítva legyen. Én még eddig nem vágtam fel egyet sem,de a tiédben pl. nem látok még mag kezdeményt sem. Vagy az még később lenne benne?
Az előző években akkor tájban szokott 1-2 gyümölcs lehullani amikor már lassan le kell szedni. Akkor azokat már egy kis ideig érlelem és megeszem . Olyan finom nincs mint a később szüretelt,de olyan van mint a bolti. Akkor viszont azokban van mag.
Simán elképzelhető! Nálam 3. évben volt a Haywardon 70-80 darab...most a fagy után egy azaz 1 darab, pedig kettő volt, de az egyiket eldobta! :) Kárpótlásul hozott most még egy virágot...június végén! :))) Bár a Ananasnaya is hozott most vagy 8-10 virágot...pedig azon tavaly volt 7 darab, most 500-600 saccra. Igaz nálam elég furák a növények...a júliusi érésű őszibarack is már 1 hete leérett. A jujuba tavaly másodtermést hozott ami be is érett... Az anyjuk se tudja szerintem mit miért tesznek ezekben a nem mindennapi klimatikus időkben. :)))
A szépen kötődött szőrös kivi (minden úgy ment mint tavaly) az utóbbi hetekben durván eldobálta a termést nekem is. Már alig van rajta. Először a kocsány elhal, aztán leesik az egész.
Van ötletetek hogy mitől lehet? A leveleken nem látom hogy vízhiányos vagy táphiányos lenne a növény.
kb 2-3 hete kezdődött, már nem sokkal virágzás után. Először meg volt kötődve, az biztos!
Hát, tavaly nem naponta locsoltam, csak amikor úgy láttam, hogy már kell, mert rég nem esett... de akkor szépen hajtott, virág mondjuk nem volt rajta, de nem is hiányoltam még. Idén viszont eleve csak május végén hajtott ki, nagy nehezen. Most tényleg naponta locsoltam, kivéve, ha esett.
Ezek a kivik sajnos nem akarnak bejönni nekem... pedig úgy szeretném! :(
Lenne egy kérdésem a kivimmel kapcsolatban. Sima Hayvard, és eddig látszólag jól érezte magát, de idén tavasszal azt vettem észre, hogy a tövénél egy jó 20 centi hosszan kirepedt a kérge. Fölötte kihajtott ugyan, jócskán megkésve, de a folyamatos locsolás ellenére kókad lefele teljesen. A tövénél, a repedés mellett is kihajtott, az nem kókad, de jöhetett volna lejjebbről is. Arra gondoltam, hogy a repedésnél túl sok vizet veszít, nem tudom, mit kezdjek vele. Egyáltalán miért repedt ki? 3 éve ültettem, télire betakarva nem volt. Napot közvetlenül csak délig kap, utána árnyékban van. Csináltam belőle pár dugványt, mikor láttam, hogy baj van, azok még élnek. Ha megerednek, máshová fogom őket elültetni, hátha a helye nem volt jó...
Szóval a kérdés igazából, hogy tapasztaltatok-e ilyen kéregrepedést a kivinél, és főleg szerintetek mitől lehet?
Köszi! Akkor lehet rakok még le párat így is, mert én hasonlóan csináltam mint a tavaszi dugványt, 2 rügyre és így 2 levélel...látszik is rajtuk h sok nekik.
Gyula ez most más!!!! :) Félfás! Ez nehezebb egy fokkal mint a tavaszi. :P Az 100%os...kivéve ha elveri a jég mint most. :) Azért csinálok most pótlásokat, beakarom futtatni vele a kerítést...3x70 métere meg kell még pár... :) A te féle Jumbodból maradt pár szerencsére, nem kell több pótlást küldened! ;D
Én ma dugtam le párat... :) Mutatsz a te dugványaidról képet? Egyelőre nagyon kételkedem abban, hogy lefognak gyökerezni...2-3 levélre hagytam őket, de bazi nagy levele van, félek, hogy kiszáradnak majd ebben a melegben.
