talán akkor ki tudnád mutatni a népességfogyást a frankoknál is az éhínség miatt, ugye
...................................
igen, a könyv a járványokat tárgyalja a karoling korban
és mivel "egy szó sincs humán járványról", mint azt mondod, mégis milyen kifordított logika alapján képzeled, h te nézetedet támasztja alá, a fokozott népességfogyás oka ügyében...
Szintén érdekes adalék a leendő cikkedhez: "Of course, it is possible that the Avars sustained considerable or even greater losses and that this may have partially accounted for their military decline and defeat soon after."
BTW a teljes idézetben egy szó sincs humán járványról, ellenben szerepel benne az "equine pestilence", tehát a lóállományt érintő járvány. :-)
Írtad: "egyetlen helyen írnak éhínségről (forrás nélkül)
792 Franks met with little resistance on their 2 campaigns in the area of Austria and Slovenia because of Avar/Bulgar/Slav draught and famine [...]
csak ez látszólag nem érintette se a bulgárokat, se a szlávokat, se a frankokat..."
Ízlelgesd még egyszer az angol mondatot, különösen ezt a részét: "...because of Avar/Bulgar/Slav draught and famine...", és próbálj rájönni a tényleges értelmére. :-DDD
Ki tehet arról, hogy nálatok nem tanítják a lepra és a pestis közti különbséget??
Az, hogy leírod: "én minden ilyen szarságot leprának nevezek...", az csak a nyelvi igénytelenségre mutat rá. Minek vacakolni mindenféle felesleges tudományos "rugózással" - legyen a nátha, lepra, pestis stb. egységesen fertőző *izé*, azt kész.
Ha tényleg történelemhamisításra gyanakszol az avar síradatok alapján, akkor írjál egy tudományos cikket, rengesd meg a hazai és a nemzetközi avarkutatás alapjait. (Ja, hogy Makkaynak sem sikerült igazolnia a sejtését. Ez van.)
Widukind 933: (1949), p. 217; (1935), p. 56. ‘[The Avars] crossed the borders of the Thuringians with a sudden attack, wandering in a hostile manner through that whole territory. There the [Avar] allies began to break up, some wandering to the west while others sought to enter Saxonia from the west and south. But the Saxons, united with the Thuringians, sought battle with them,
slew their leaders and scattered the remainder of the western part of their army throughout the whole region. Some of these were wasted through food shortage, others perished with cold, while others, either captured or slain as they deserved, perished miserably.’
additions to the Annales regni Francorum concern military reverses, and discord between Franks and with neighboring peoples (in 760, 775, 778, 782, 785, 789, 792, 793 and 798), and environmental or biological shocks such as this equine pestilence and the heavy rains reported in 793, and the vast majority of them concern, or are directly associated to, the king or ruling elite. For instance, instead of reporting on the subsistence crisis of the early 790s, the reviser writes only of how the heavy rains of the 793, which others relate to failed harvests and famine, ruined Charlemagne’s attempts to dig a massive ditch between the rivers Rezat and Altmühl. On the famine see below; on the ditch see Squatriti (2002). Of course, it is possible that the Avars sustained considerable or even greater losses and that this may have partially accounted for their military decline and defeat soon after.
marhák pusztultak el 801-ben
198.old
egy újabb járvány 810-ben
199.old
_____________________
egyébként, ha az avarok betegségben (járványban) haltak volna meg, akkor az nem lenne kimutatható a földi maradványokból?
Vast quantities of Avar loot were brought back to Aachen: Einhard wrote in The Life of Charles, ‘the Franks seemed to have been poor until then, so rich did they now become’.29 Though Einhard characteristically highlighted the Franks, they were not the only beneficiaries.
A contemporary Anglo-Saxon author writing annals at York, presumably informed by Alcuin from Aachen, wrote that transporting all the gold and silver and precious robes of silk from Avaria [central Hungary] to Aachen took 15 wagons, each pulled by 4 oxen.30
The Royal Frankish Annals reported: ‘God’s steward [Charles] sent a large part of the treasure to Rome to the thresholds of the apostles, but the rest he distributed to his great men, clerical and lay, and to his other faithful men.’31
legközelebb azt fogod bizonygatni h mégis valami lepra volt, de a frankok olyan fejlett orvostudománnyal rendelkeztek, h tudták h ez nem veszélyes lepra, nem?
Bizonyára igen-igen frusztráló lehet, ha az embert rendszeresen szembesítik a tévedéseivel.
"...lényegtelenségeken..." Te mit kapnál el szívesebben? Bubópestis vagy leprát??
Amikor leírják neked lepra =/= pestis, akkor nem az van, hogy jé, tényleg, és megyek elolvasom legalább a wikis szócikkeket. Hanem lényegtelenségnek van kikiáltva az ordító tudatlanság. Nátha vagy spanyolnátha? Tök lényegtelen, ugye?? :-DD Meg egy új "szakkifejezés": pestislepra! Ez igen... :-DDDDD
Legalább megtanulhatnál pontosan idézni: "...ízlésed szerint fűszerezd némi elhúzódó szárazsággal..." Ha nem érted, hogy mi a metafora, akkor olvass utána.
"az tény, h a holodomor, ahol 4 millió ukrán halt meg, konkrétan 0 százalékos népességfogyást mutat ki 10 éven belül..."
Ennek sem néztél utána: "Kulchytsky summarized the declassified Soviet statistics as showing a decrease of 538,000 people in the population of Soviet Ukraine between 1926 census (28,925,976) and 1937 census (28,388,000).[75]"
Talán illene tudni, hogy a kedves szovjet elvtársak mennyire manipulálták (titkosították stb.) a hivatalos adatokat, főleg az ilyen "rendszerkritikus" adatokat.
Úgy mellesleg, tulajdonképpen mit akarsz bizonyítani az avarok demográfiai katasztrófájával kapcsolatban?
Csak el kell olvasni az angol és a német idézeteket. Bizonyára a kutatók is "hazudnak", régi gerendákkal "lopakodtak" be esténként az ásatási helyszínekre. ;-)))
1.) Ha létezett volna Nagy Károly, vagy az avarok, nem maradtak volna a ki a Képes Krónikából, erről ennyit. 2.) Leírás van arról, állítólag hogy nézett ki Nagy Károly. Az érméken lévő alak nem is hasonlít.
3.) Másszóval nem a 11., hanem a 10. századból tolták előre Aachent az időben.
Tény ami tény: Nagy Károly állítólagos temetésekor Aachen nem létezett.
Azért egy picit *nehéz* vitázni egy olyan emberrel, aki keveri a leprát és a pestist. :-((
A népesedési katasztrófa, összeomlás tuti receptje:
- végy 2 adag elhúzódó polgárháborút, - adj hozzá 1-2 adag külső támadást, - keverj hozzá 2-3 adag gazdasági összeomlást (nincs rendes vetés-aratás stb.), - ízlésed szerint fűszerezd némi elhúzódó szárazsággal, - adj hozzá csipetnyi járványt és bingó!
Makkay sírdiagramjáról leolvasható ez a katasztrófa.
Ja, és ő mellesleg nem tudta meggyőzni a kollégáit, hogy a feltárt sírok 20-25% hibásan lett datálva. Egészen pontosan ki lehet számolni, hogy mennyi sírt akart Makkay "áttólni" 800 és 900 közé, viszont arra már nem vette a fáradságot, hogy 10-100 síron konkrétan bemutatta volna, hogy:
- íme egy hibásan datált sír, - konkrétan ezért hibás, - és ez az új, pontosított temetkezési idősáv.
Ha valaki tud ilyen írásáról, akkor szívesen elolvasom.
Szudak kikötőváros (a régi orosz Szurozs), Szevasztopol és Kercs között. Szev. <-> Szudak = 181 km, Kercs <-> Szudak = 153 km.
"Памятник византийской литературы «Житие святого Стефана Сурожского» описывает взятие Сурожа русами в конце VIII или начале IX века:
"Великая русская рать под началом князя Бравлина внезапно обрушилась на крымское побережье. Русы захватили византийские владения от Херсонеса до Керчи и «с многою силою» подошли к Сурожу. После десятидневных ожесточённых сражений Бравлин с войском, «силою изломав железнаа врата», ворвался в город.""
Херсон (ukrán város a Dnyeper partján) =/= Херсонес (a mai Szevasztopol).
Szóval, Bravlin a krími partvidékét rabolta végig, Szevasztopoltól Kercsig.
"...így a Szurozsi István Életrajzában leírt szárazföldi támadás, amely széles vidéket érintett Kherszon és Kercs között, nem a ruszok mellett tanúskodik." Nincs említés konkrétan a szárazföld felől érkező támadásról.
Eléggé bizonytalan forrás a szent életrajza, mind pedig a támadás ténye, Bravlin létezése, etnikai hovatartozása.
Ezt csak úgy lehetne magyarázni, ha a a stagnálási időszakban folyamatos elvándorlás lett volna,
Pontosan így van: az elvándorlásról korabeli források is szólnak (pl. Dado levél). És miután tömegsírok egyáltalán nincsenek, rendezett sírok meg alig vannak érdemben a 9. századból, az "elvándorlás" (ami lehetett részbeni elhurcolás is, lásd Krum) sírhiánnyal igazolt.
de attól még az avarok nagyrésze, kb.50-70 százaléka (800 körül, 20 éven belül) elpusztult.
-----------
Sírokkal kell igazolni az állítást!
Makkay pontosan ezt tesz, még az "átdatálással" is. A kora Árpád korban -- a hatalmas mérvű betelepítések/bevándorlások ellenére is -- még MINDIG csak fele a népsűrűség (= sírsűrűség) az avar korinak. Lásd a "korrigált" Makkay sírszámokat. Ami egyértelműen és igazoltan avarkori népesedési katasztrófát jelez. Ahogy Szentpéteri diagramja (ADAM alapon !!) is megerősíti.
Aztán az Árpád-korban a semmiből meg megint ugrásszerűen megnőtt a lakosság. Ha egy másik táblázat is szerepelne a könyvből, azon látszódna, hogy Makkay szerint kisebb-nagyobb hullámzással, de alapjában véve folytonosan növekedett a népesség.
???
No látod, ez életed -- és Makkayé is! -- tévedése.
Hiszen minden ott van a Makkay táblázatban/diagramban:
Jó, hogy ezt hoztad, mert Makkay "átkeltezési" igénye önmagában is totálisan indokolatlan és egy általa végig nem gondolt, a wishful-thinking kategóriába eső vélelmezés:
De -- éppen akaratával NEM egyezően -- saját magát cáfolja meg!!
Ugyanis Makkay számadatainál (= ADAM) maradva:
- 62938 avarkori csontvázas sír
- 2609 hamvasztásos sír 650 - 900 között (= szláv lehet)
- 5000 honfoglalás kori sír 896 - 1000 között
- 15000 kora Árpád-kori köznépi sír 950 - 1100 között
Az avar kori sírok kb. negyedét szeretné Makkay 800 utánra átdatálni (hiszen az éves növekedési ráta ezt indokolná, stb.)
Ha a Maestro gimnáziumi matekot alkalmazott volna, ezt kapta volna:
567 - 900 között, azaz 333 évre kiterjeszkedően (mert hiszen kívánságának megfelelően, kitoltuk az avar kort egészen 900-ig) van 62938 + 2609 = 65 547 db NEM honfoglaló (avar kori) sírunk, azaz, 65 547/333 = 196,83 sír/év a "sírsűrűségi átlag" a teljes avar korban.
896 és 1100 között (= 204 év) van 5000 + 15000 = 20000 sírunk, azaz 20000/204 = 98 sír/év "sírsűrűségi átlag"-unk. AMIBŐL rögtön megállapítható, hogy MÉG így is, azaz 900-ig kitolva az "avar kort", az avar kori sírsűrűség 196,83/98 = 2,00 éppen DUPLÁJA a kora Árpád korinak. Ami egy avar kori népesedési katasztrófát OBJEKTÍVAN kijelez.
