Én a proto utáni állapotokat már eleve így tervezem, csak a legszükségesebb alkatrészek + jó táp. Általában még furatszerelt alkatrészekkel is spórolok annyi helyet, hogy megérje ez a megoldás. SMD-n nyilván jóval egyszerűbb lenne, csak ott a próbapanelezés és az amatőr megoldások annyira már nem játszanak (sem tudásom, sem technológiám nincs felületszerelt alkatrészekkel való ügyködéshez).
És igen, bírnak ennyire pontatlanok lenni. Ezért kell egy jó szkóp, azzal pillanatok alatt kiderül, hogy hol a turpisság. Hogy mást ne mondjak, egy Nano 3.0 (kiciócókínai) 3 perc alatt több másodperc járatpontatlanságot produkált.
Lomexnél 37-40 Ft a 16MHZ-es kvarc (DIP vagy SMD), plusz két kondenzátor, persze ez fizikailag nagyobb méretű, mint a kínais, de azért nem egetverő összeg.
Most pl. az ESP8266-os modult kötöttem volna össze az Arduino-val SoftwareSerial-al. Tudom, hogy lehet hardware serial is, de akkor nehezebb a fejlesztés, hiszen váltogatnom kell, hogy az ESP-vel vagy a PC-vel (program feltöltés) kommunikálok.
Mondjuk ennyire nem gondoltam volna gagyinak a kínai kvarcot, de hát ez van, jogos.
A legjobb (legolcsóbb) Arduino ezek szerint a DIP28-as Atmega328 + kvarc + egyéb alkatrész + munka az összerakásba :-)
Egy Arduino-nál nem lenne gond, de én drótnélküli modulokat akarok, ahhoz pedig kell vagy 10-20 db.
A DHT22 a szűk keresztmetszet, a többivel nem lesz gond. Pontosabb és megbízhatóbb elemet tennék be, már feltéve, hogy nem +/-3-4 fok vagy +/-10 százalék páratartalom a tűrés.
Terrárium automatizálását szeretném megoldani a jövőben, de a költséghatékonyságot szem előtt tartva. Pár napja botlottam keresgélés közben az Arduino-ba és eléggé megtetszett, látok benne fantáziát, de hozzáértők véleményét szeretném kikérni, hogy arra, amit tervezek, alkalmas-e ez az eszköz és a feltételezett alkatrészek.
Tehát, amit szeretnék:
Hőmérséklet/páratartalom mérés (DHT22)
Fűtő egység ki-be kapcsolása, a mért hőmérséklet függvényében.
Hűtő egység ki-be kapcsolása, a mért hőmérséklet függvényében.
Párásító vagy esőztető ki-be kapcsolása, a mért páratartalom függvényében.
Világítás ki-be kapcsolása, megadott időpontokban (Real Time Clock Memory Module).
Mindehhez alappanel: UNO R3
Az eszközök kapcsolásához: 4 csatornás relémodul
Plusz, ha ráfér még, akkor valamilyen kijelző, a hőmérséklet/páratartalom értékek kijelzésére.
Megoldható mindez Arduino-val, képes mindezt egyszerre vezérelni és megbízható módon üzemelni úgy, hogy lehetőleg ne süljenek/fagyjanak/fulladjanak meg a terrárium lakói?
Próbálgatom az ESP8266-os modult, nagyon tetszik (közvetlenül gépről CP2102-vel)! Sajnos nem nagyon sikerül a software serial kommunikáció, még 9600 baudon sem, van, hogy megy, de sok a karaktervesztés és szemét.
Egy kis delay() minden karakter küldés után kicsit segít. Lehet, hogy a kínai nano-k kvarca nem elég pontos? Vagy amúgy is veszett fejsze nyele a Software Serial kommunikáció.
Vehetnék I2C-s UART modult, 2-3 ezer Ft-ért, az meg kicsit sok (többszöröse a nano árának)..
Gondoltam hogy össze rakok egy robotot otthon de még nincs hozzá nagy tapasztalatom egy kicsit konyítok hozzá de nem nagyon és azt szeretném meg kérdezni hogy amiket ki néztem alkatrészek azokról mi a vélemény? Maga a robot az úgy nézne ki hogy: távolról lehet vezérelni és lenne rajta egy ultra hangos érzékelő és amikor akadájt lát akkor ki kerülné amiket ki néztem alkatrészeknek a linkje itt lesz :D
Köszönöm, működik, csak meglepett. Amikor én építettem optocsatolós megoldást (ugyan nálam FET volt utána, nem relé), akkor én active HIGH-ra építettem, nekem az volt a kézenfekvő.
altalaban a vcc az az arduino oldal tapja, arrol megy az optocsatoloban a led, az arduino tapjara kell kotni.
a jd-vcc az egy kulon tap, arrol megy a releknek a tekercse. a jumperrel összekötheted ha nem akarsz külön tapot neki.
azért az alacsony az aktív, mert a led a táp és a bemenet közé van kötve. majdnem minden cucc így műkszik, sokkal macerásabb olyan kapcsolást csinálni ahol a kapcsoló elem a táp oldalon van.
Vettem relé modult, próbálgatom.. nem megy. Jelet GND-re húzom, akkor kapcsol.
Érdekes, hogy active low vezérlésű a relé, ez nekem elég furcsa, mi lehet ennek az oka? És ha valaki tudja, hogy mi az a JD-VCC jumper a nyákon, az is érdekelne :-)
Az Arduino oktató keretrendszer, nem fejlesztő. Maga az MCU tényleg kiváló, de amit Massimoék mögé raktak, sok sebből vérzik. De ez nem baj alapvetően, csak tudni kell helyén kezelni.
Az eredeti kérdés az akart lenni, hogy képes-e olyan motort meghajtani, ami mozgatja a pillangót. Most arra hajlok, hogy csak a hőmérőket bízom rá a kis kék nyákra, azokat szépen kijelzi a szobában, más dolga nem lesz. Akkor meg lehet akár rádiós is, nem gond ha megszakad. Majd elszórakozgatok vele.
A másik, hogy ennek a dolognak az Arduino keretrendszerben sokkal rosszabb használata van - a megszakításkezelés miatt. Az Arduino rendszer megszakításkezelése igencsak alapszintű ahhoz képest, hogy maga a proci mit tud. És ez ebben a dologban igen lényeges.
Ezt nagyon nem ajánlanám a kh miatt. Vagy nagyon drága potit kell venned hogy stabilan üzemeljen (pl ALPS, de én még lehet ebben sem bíznék), ami annyi majdnem szinte mint egy Belino, vagy ha csak sima potit veszel, az előbb utóbb kh-s lesz. azt nehéz lesz lekezelni (hőhatás még bele is játszik, gyorsabban amortizálódik).
Akkor már ne potit, hanem kifejezetten ilyen célú elforgás jeladót, legyen A-B vagy inkrementális, szögjeladó, bármi.
Az ilyen fajta gépészet nem játék, egy rossz jel hatására durva dolgok történhetnek. Képzeld, ha behal a poti, (netána őprogiban sincs jól lekezelve) és kinyitja totál a pillagót állandóra.... Az nem előnyös. Persze a védelmeknek működni kell, de akkor is. Iparban ráadásul az érzékelők duplák - az ilyen jellegűek. Egy tengelyen két jeladó is van. Egyszerre a kettő nehezen hal be. Ha az egyik meghalt, akkor azt lehet tudni, és le lehet kezelni.
Ilyen sima potira nem bíznám egy kazán pillangójának vezérlését az biztos. Akkor már használjunk céleszközt, de amellett nyugodtan alszik az ember.
Jellemzően sokan nem tudják mi ez és mire jó, így a felhasználók 99,9%-a nem használja, mint ahogy sok más dolgot sem. Akinek meg vannak mélyebb ismeretei, az meg lehet nem ezt a keretrendszert használja fejlesztésre.
A motor tengelyére egy potmétert kell feltenni. Ennek a potinak az értékét figyelve lehetne megállapítani, hogy a pillangó hol tart.
Ha a motornak fordulnia kell, tudjuk a kiinduló állapotát. Bizonyos időközönként ellenőrizni kell, hogy a poti értéke módosul-e. Ha nem módosul, viszont nem is érte el a kívánt értéket (motorelfordulást), akkor megszorult a motor.
Mondjuk ez a Belimo szépen néz ki, ha jól olvasom, tud Fail-safe pozíciót, védve van ha "megszorulna" a motor, ad visszajelzést, nyilván ez sokkal biztonságosabb, mint csak egy szervómotor. A nagy kérdés mindig az, hogy "mi történik akkor, ha elromlik valami?"
Nekem ment 2 évig (és tovább) a házilag készített Arduino-s termosztát. Igaz, az "csak" a kazánnak adott termosztát jelet (be/ki), és volt biztonsági tartalék (egy igazi termosztát 15 fokra állítva).
Talán egyszer volt gond: a hőmérsékletszenzorokat (DS1820) egy buszra fűztem, aminek a végét kilógattam az ablak mellett, hogy legyen kinti hőmérés (kókány). Egy nagy esőben beázott a kinti így elment a teljes busz, és a belső hőmérők értékeit se kapta meg a termosztát. De ez nem az Arduino hibája volt.
Akkor mégis a mi a fenével vezéreljek egy pillangó szelepet füsthőfok alapján? Mert eddig csak a belimo+sestos alternatíva van, ennyi erővel az is megadhatja magát...
Szórakozni biztos jó lesz, de akkor nem sietek annyira a tanulással, ha nincs értelme... mondjuk ledeket villogtatni meg nem fogok, arra se időm, se kedvem, meg hát villog, jóvan, ésakkor? :D
Maga az MCU OK. A környezete nem jó. Ha valaki nincs otthon az elektronikában / programozásban az hogyan tud megbízható, robosztus rendszert készíteni?
1. Hardveresen nem megbízható. Nincs rajta watchdog IC, táp figyelés, zavarvédelem, stb. Ha ezeket mind mellé rakod, akkor jó lehet.
2. Szoftveresen (libek) sem megbízható. Olyan dolgokra szabad csak használni, ahol nem gond, ha megáll, túlcsordul, stb.
Sokat küzdöttünk azzal, hogy Arduino platformon prototipizált eszközből hogyan lehet minél egyszerűbben MEGBÍZHATÓ terméket készíteni. A megoldás az, hogy mindent el kell felejteni, ami Arduino.
Miért is? Akkor mire bízzam rá a füstgáz hőmérséklettől függő vezérlést, sestos+belimo? A rex-et azért hanyagolnám, mert sokaknak tönkrement, igaz van akinek már négy éve megy, és semmi baja...
Nem szeretek szabadnapos lenni, alig van valami élet a fórumon :D
