Keresés

Részletes keresés

destrukt Creative Commons License 2024.04.28 0 1 3039

Elakadt a lemez?

Előzmény: Elminster Aumar (3038)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.04.28 -1 1 3038

Ostobaság.

Előzmény: destrukt (3037)
destrukt Creative Commons License 2024.04.28 0 1 3037

Szerintem te beszélsz ostobaságokat.

A tudomány története sokkal többet elárul a tudományról, mint az általatok istenített képletek és egyenletek. 

Előzmény: Elminster Aumar (3036)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.04.28 -1 1 3036

Ostobaságokat írkálsz.

Megfigyeltem, hogy te azt hiszed a tudománytörténetből lehet megérteni a fizikát (nem lehet!), de még a tudománytörténetben is hamis hülyeségeket állírasz.

Előzmény: destrukt (3035)
destrukt Creative Commons License 2024.04.28 -2 1 3035

Amikor Einstein rájött, hogy a relativitáselmélete marhaság, akkor átnevezte speciális relativitáselméletnek. Ebben nem volt fényközeg (éter), sem gravitáció.

 

Azután írt egy újat, amelyet elnevezett általános relativitáselméletnek. Ebben már próbálkozott egy "új éterrel", meg a gravitáció helyettesítésére valami "görbe téridővel", de ez sem jött be, mert rájött, hogy téidő nem létezik. 

 

Ekkor belekezdett valami "egységes mezőelméletbe" amelyet hibásan térelméletnek fordítanak, de ez már az elején megbukott.  

 

Előzmény: Elminster Aumar (3033)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.28 0 1 3034

sőt kibővíteni próbálta az utolsó éveiben a kvantumfizikával egyesítve.

 

Mostanában a túloldalról kezdik fúrni ezt a kvantum alagutat: ER=EPR

(Geometrizálják a kvantumtérelméletet, méghozzá a mező entrópiája alapján.)

Előzmény: Elminster Aumar (3033)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.04.28 0 0 3033

Továbbra is hülyeségeket beszélsz.

A relativitáselméletek mindegyike számszerűen pontos modellje a megfigyelt és mért valóságnak, és természetesen ezt Einstein is tudta a haláláig. Soha nem tagadta meg, sőt kibővíteni próbálta az utolsó éveiben a kvantumfizikával egyesítve. Na, ez nem sikerült neki. (Még hiányoztak a "kirakósból" darabok.)

Előzmény: destrukt (3027)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.28 -1 0 3032

agc

 

már megint kiszalad a kezem alól a tasztatúra

Előzmény: Törölt nick (3031)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.28 0 1 3031

Létezik még hagyományos műsorsugárzás?

 

Ülj fel a vonatra egy hagyományos zsebrádióval.

(Az autórádiükban valószínűleg van afc meg freki követés.)

Mert ahogy Mézga Aladár mondta, a medzag nem jó, drót kell.

Előzmény: destrukt (3030)
destrukt Creative Commons License 2024.04.28 0 1 3030

Most már csak az a kérdés, hogy hogyan jön ide a relativisztikus Doppler képlet, amikor a a gépkocsi (vagy a repülő) sebessége elhanyagolható a fénysebességhez képest, vagyis relativisztikus hatások nincsenek. 

 

Szerintem sehogy. 

A Doppler jelenség kis sebességnél is jól mérhető, tehát nem okozhatja relativisztikus hatás. Sem idődilatáció, sem térkontrakció. 

De akkor meg az a baj, hogy a relativitáselmélet ellentétes a Doppler jelenséggel, vagyis valamelyik hibádzik.

A Dopplert ezerszer ellenőrizték, valóságos műszerek működnek a Doppler hatás alapján. (Sőt még a GPS is használja). Tehát ez tuti.

Akkor viszont a relativitáselmélettel van a baj, mégpedig nem kicsi. 

 

Előzmény: Törölt nick (3029)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.28 0 1 3029

Látod, ez még nem jutott eszembe.

A repülőket nézik radarral, és ott nagyobb a sebesség, mint egy autó esetén.

Tehát a visszaérkező jelet szélesebb tartományban kell figyelni.

Előzmény: destrukt (3028)
destrukt Creative Commons License 2024.04.28 0 0 3028

"Nem akarlak elkeseríteni, már jó ideje lézer impulzusokkal mérik."

Már megint nem a lényegről beszélsz.

Amikor a Doppler radarral mértek, akkor is tudtak mérni. Meg most is tudnak vele mérni de a lézert nehezebb zavarni. 

Vagyis nem a Doppler jelenséggel van a hiba, hanem a relativitáselmélettel. 

Előzmény: Törölt nick (3025)
destrukt Creative Commons License 2024.04.28 0 1 3027

Szerintem meg te nem értesz semmit a relativitáselméletből.

Csak elhiszed azt a butaságot, hogy ha egy vonaton ülő mozgó megfigyelő nem látja egyidejűnek a villámcsapásokat, akkor neki külön ideje van. (lásd Einstein vonatos gondolatkísérletét.)

 

 

"Ugyanis ez a búvalb@szott világ sajna olyan szerkezetű, hogy se a tér, se az idő nem abszolút érvényű, ezzel szemben a fénysebesség viszont az."

 

A relativitáselmélet van eb@szva, nem a világ.

Ezt már Einstein is tudta bölcsebb korában. 

 

 

Előzmény: Elminster Aumar (3021)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.28 -1 0 3026

Furcsa gondolataim támadtak...

 

Mert például egy közegben terjedő hullám esetén a frekvencia változik, de a hullámhossz megmarad.

Na akkor tegyünk fel a vonatra egy nagy kád vizet és egy prizmát. Vagy optikai rácsot.

A frekvencia számít, vagy a hullámhossz?

Mi történik, ha elindul a vonat?

És ha a prizmát/rácsot mpzgatjuk a folyadékban?

Előzmény: Elminster Aumar (3010)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.28 -1 2 3025

A Doppler jelenség már kis sebességnél is jól kimutatható, hiszen a rendőrök ezzel mérik a gépkocsik sebességét.

 

Nem akarlak elkeseríteni, már jó ideje lézer impulzusokkal mérik.

Egyesek pedig azt hiszik, hogy a visszapillantóra akasztott CD lemez megvéd a tömjénfüsttől.

 

 

Egyébként az őskorban még egyszerű radar jeleket használtak.

Manapság viszont a szabályos (ütemes) jelsorozatok helyett pszeudo véletlen mintákkal dolgoznak, mert azt nehezebb zavarni.

 

Haladon ön is a korral,

süssön Váncza puskaporral!

Előzmény: destrukt (3004)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.28 -1 1 3024

Zwicky pedig azt mondta, hogy mind gazember. ;)

 

Vera Rubin helyett pedig a tanára kapta meg a snowbell díjat.

Előzmény: Construkt (3023)
Construkt Creative Commons License 2024.04.28 -1 1 3023

Cáfolni kizárólag állításokat lehet. Neked pedig csak mondatfoszlányaid voltak.

Azon az egyetlen állításon kívül, hogy minden fizikus ostoba és csaló.

Ez viszont nem tudományos állítás, hanem puszta vélemény, ami szíved joga, de ne várd, hogy bárki is komolyan vegye.

Előzmény: cseik (3015)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.28 -1 1 3022

50 + 60, azaz 110 mérföld.

 

1 liter víz + 1 liter alkohol az mennyi?

 

És 1 zsák dió + 1 zsák mák?

 

 

Viszont ha egy kg krumplit meghámozok, mindig úgy érzem, hogy krumplihéj több keletkezik, mint amennyi krumpli eredetileg volt. Talán át kellene térnem a burgonyára...

Előzmény: destrukt (3017)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.04.28 -1 2 3021

Marhára semmit nem értesz a speciális relativitáselméletből.

Az az alap, hogy "mindenki" a SAJÁTIDEJÉT méri a saját óráján, és ez nem lesz feltétlenül ugyanaz, mint amit a másik mér. Nincs abszolút idő! Te viszont bolond fejjel makacsul abszolút időben okoskodsz. Hogyaszongya, ugyanabban az időben mérik a forrásnál a két hullámhegy közötti időtartamot, mint amiben a detektornál mérik.

Hát, nem.

A detektor is a sajátidejében mér, meg a forrás is, ezért lesz mindkettejük számára a fénysebesség precízen ugyanakkora. Ugyanis ez a búvalb@szott világ sajna olyan szerkezetű, hogy se a tér, se az idő nem abszolút érvényű, ezzel szemben a fénysebesség viszont az.

 

Előzmény: destrukt (3018)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 -1 1 3020

A relativitáselmélet és a Doppler jelenség ellentétét már más is észrevette:

 

„Az SR, a speciális relativitáselmélet azt írja, hogy a forrástól a fény fénysebességgel távozik és a megfigyelőhöz is fénysebességgel érkezik. Azt is állítja még, hogy a közbülső útszakaszon nem történhetett vele semmi. Nem is állíthatna mást, hiszen az SR szerint az űr üres, ott tehát a fényre nincs fizikai ráhatás. Mindezek alapján az SR szerint nem jöhet létre optikai Doppler-effektus. Ez bizony alapos, ha nem fatális ellentét az SR és a fizikai valóság között.” 

Előzmény: destrukt (3018)
Atom heart mother Creative Commons License 2024.04.27 -1 2 3019

"rosszul mondtad" ... 

Hagyjál már...

Nem "rosszul mondtad", hanem az egész relativitásgyalázást alapoztad arra, hogy lám, csalás meg átverés az egész. Azt bizonyítottad, hogy a legelemibb ismeretekről sincs halvány fingod se.

Ez nekem éppen elég ahhoz, hogy beárazzam az egész hablatyolásodat, bármekkora egóval is adod elő.

Nem vonom kétségbe a jogodat, hogy te is a világ eszének tarthasd magad, nekem viszont engedd meg, hogy más véleményem legyen.

Előzmény: cseik (3014)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 -1 1 3018

"Nem tettem magasra a lécet..."

 

Hát ez igaz. 

Tök rossz a magyarázatod. Nem kell hozzá magasugrónak lenni. 

 

Mégegyszer, bővebben:

 

fm = fe * (c+v)/c

 

ahol:

f... a szembemozgó megfigyelő által érzékelt frekvencia

f... az eredeti frekvencia

c ... a fénysebesség

v ... a megfigyelő sebessége

+ ... az összeadás jele

 

A zárójelben lévő  c+v  azt jelenti, hogy összeadódik a fénysebesség és a szembemozgó megfigyelő sebessége. 

 

Vagy már a mateknak sem hiszel?

 

Einstein szerint ha a c sebességhez bármekkora v sebességet hozzáadsz, az eredmény akkor is csak c lesz: (c+v)=c , mert c-nél nincs nagyobb sebesség Einstein szerint. 

 

Vegyük figyelembe Einstein álláspontját, mely szerint (c+v)=c

Hogyan alakul ekkor a megfigyelő által érzékelt frekvencia?

 

fm = fe * (c+v)/c = fe * c/c = fe

 

Vagyis:  fm = fe

 

Ez pedig azt jelenti, hogy a a relativitáselmélet szerint a mozgó megfigyelőnek az eredeti frekvenciát kellene érzékelnie, vagyis a Doppler jelenség nem létezne a relativitáselmélet alapján. 

 

Mivel azonban a Doppler jelenség nagyon is létezik, a relativitáselmélet egy áltudomány. 

 

 

 

Előzmény: Elminster Aumar (3016)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 0 1 3017

"szerintem a fény sebessége nem lessz nagyobb..."

Valóban nem lesz nagyobb a fénysebesség a fényközeghez képest, amiben a fény halad. 

Mert a fénysebesség csakis annak a közegnek a tulajdonságaitól függ, amelyikben halad. 

 

De ha szembemész a fénysugárral, akkor hozzád képest nagyobb lesz a fény sebessége. 

 

Mondok egy példát.

 

Mész az úton az autóddal 50 mérfölddel. 

Jön szemből egy másik autó, és elmegy melletted 60 mérfölddel. 

Hozzád képest meggyi a szembejövő autó sebessége?

50 + 60, azaz 110 mérföld. 

 

Ha összeütköztök, akkor sokkal jobban összetörik az autód, mintha egy álló autónak ütköztél volna 50-el. 

Vajon miért? Mert összeadódott a sebességetek.

 

Annyira fog összetörni az autód, mintha 110-el mentél volna neki egy álló autónak. 

 

 

 

Előzmény: gyongyom bokretam (3012)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.04.27 -1 1 3016

Összevissza zagyválsz mindenféle ostobaságot.

Nem tettem magasra a lécet az előző magyarázatomban, de láthatóan ez is meghaladja a képességeidet.

Előzmény: destrukt (3011)
cseik Creative Commons License 2024.04.27 -1 1 3015

mégsem tudod cáfolni :)

Előzmény: Construkt (3006)
cseik Creative Commons License 2024.04.27 0 1 3014

mindenki hibázhat. rosszul mondtam. de h ezt kell ismételgetnetek az azt mutatja, h másba nem tudtok belekötni. figyelemmel az általam leírtak mennyiségét ez nem rossz arány.

 

mondjuk téged nem fenyeget az a veszély, h hibázol, mert nem mondasz semmi értelmeset. ez is egy stratégia.

 

de megadom neked is a lehetőséget, hogy elemezzük ki bármelyik relelmmel kapcsolatos kísérletet, vagy mondjál ténylegesen a relelmet használó technológiát és vitassuk meg. vagy cáfold meg az állításomat, h construct hülyeséget írt az esszéjében, vagy h a specrel matematikája egy átverés, ill a specrel hibáit amiket számos esetben leírtam.

hajrá...

Előzmény: Atom heart mother (3002)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2024.04.27 -1 0 3013

Nekem az az érzésem ,hogy levágtál egy szakaszt. Ne kérdezd, mert nem tudom megmagyarázni.

Előzmény: destrukt (3011)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2024.04.27 -1 0 3012

Lehet ,hogy nagyobb frekvenciát érzékelsz, de attól,hogy a két sebesség összeadódik ,szerintem a fény sebessége nem lessz nagyobb, Ez lehet egy trükkös matematikai megoldás. Valami olyasmi amiről csejk beszél. Lehet hogy használható, meg lehet vele oldani dolgokat, de szerintem a fénysebessége nem változik.

Előzmény: destrukt (3011)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 -1 1 3011

"Fénysebességgel halad a megfigyelő szerint is, aki éppen a fényforrás felé halad."

Itt máris megbukott a dolog, mert ha szembemész a fénysugárral, akkor a sebességed hozzáadódik a fénysugár sebességéhez, ezért érzékelsz nagyobb frekvenciát. Ha nem adódna hozzá, akkor az eredeti frekvenciát érzékelnéd. 

"Attól hogy közeledik a fényforráshoz, sűrűbben detektálja a hullámhegyeket..."

Valóban sűrűbben detektálja, mert hozzáadódik a sebessége a szembejövő fénysugár sebességéhez.  

 

 

"Rövidebb távolság=hamarabb beérkezés."

 

Csakhogy a rövidebb távolság (ugyanannyi idő alatt) nagyobb sebességet jelent. Ezt hagyod ki, a magyarázatból. 

 

"Hamarabb beérkezés=Doppler effektus."

 

De csak akkor érkezhet be hamarabb a megfigyelőhöz, ha a megfigyelőhöz képest nagyobb sebességgel érkezik. Ha ugyanazzal a c sebességgel érkezne, akkor miért jönne hamarabb?

 

 

Ezt valóban átlátja egy általános iskolás is.

Benne van a képletben, hogy összeadódik a fénysebesség és a szembemozgó megfigyelő sebessége:

 

fm = fe * (c+v)/c

 

ahol:

f... a szembemozgó megfigyelő által érzékelt frekvencia

fe ... az eredeti frekvencia

c ... a fénysebesség

v ... a megfigyelő sebessége

 

Remélem tudod, hogy mit jelent a c+v

Előzmény: Elminster Aumar (3010)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.04.27 -3 2 3010

"Ha fénysebességgel indul a fénysugár az álló rendszerből, és a mozgó megfigyelő rendszerébe is ugyanazzal a fénysebességgel érkezne meg, akkor ugyan mitől változna meg a mozgó megfigyelő által érzékelt frekvencia?
Semmitől."

Nagyon figyelj, okoska, mert most erőt veszek magamon, és korrepetállak.

Adott egy forrás, amiből egyenlő T időközönként útnak indul a fénysugár egy hullámhegye. Halad a hullámzás a térben mindenki számára fénysebességgel. Fénysebességgel halad a megfigyelő szerint is, aki éppen a fényforrás felé halad. Attól hogy közeledik a fényforráshoz, sűrűbben detektálja a hullámhegyeket, mivelhogy az első hullámhegynek hosszabb utat kellett megtennie (fénysebességgel), mint a rákövetkező hullámhegynek: a két hullámhegy beérkezése közötti időben a detektor mozgása kurtította a fénynek befutandó távolságot. Rövidebb távolság=hamarabb beérkezés. Hamarabb beérkezés=Doppler effektus.

Amúgy okoska, az őseredeti Doppler effektus is pont erről szól. A hullám sebességének semmiféle köze nincs ott se a frekvencia változásához: az egész effektust az okozza, hogy a két hullámhegy beérkezése közötti időtartamban változik a hullámhegyek által megteendő távolság. Mivelhogy a detektor mozog a HULLÁMFORRÁSHOZ képest.

Ezt még egy általános iskolás gyerek is átlátja.
Neked meghaladja a szellemi képességeidet.

Előzmény: destrukt (2988)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!