Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
Jó ötlet, valami olyasmit, mint a leeresztőcsavaros vízszűrők, amelyiknek az alsó fele átlátsó pohár. Egyszerű, kis helyen elfér. Elindulok ezen a myomon...
Szerintem valamilyen ülepítő poharat kellene vagy lehetne feltenni, ami normális esetben száraz, mert ugye nem ment át rajta víz....de ha megy akkor ott csücsül a víz benne, és a szeleppel ki lehet engedni az alján. Csak az a kérdés, hogy mennyire bírja a meleget.
Ha semmi se segít, én megpróbálám szétszedni, hátha ott van valami piszok, vagy sérült a záróelem, stb.
Ha már itt tartunk, én meg azon gondolkodom, hogyan lehetne egyszerűen láthatóvá tenni UTÓLAG azt a tényt, hogy a közelmúltban működésbe lépett a vészhűtő.
Ennek az az oka, hogy pár hét után úgy tűnik, ha a puffert legalább 80 fokos vízzel akarom feltölteni, folyamatosan "kísértem" a vészhűtőt. Nálam már háromszor működésbe lépett. Egyébként hajszálpontosan 95 foknál.
A Honeywell vészhűtő működésbe lépett a feleségem aktív fa pakolása miatt.
Ez eddig rendben is lenne, mivel védte a kazánomat a túlmelegedéstől.
A bibi az, hogy miután újra zárt a vészhűtő sajnos azóta is könnyezik.
Ezt onnan tudom, hogy a szerelők vészhűtő szeleptől a szabadba menő csőre tettek egy vizsgáló csapot közvetlen a szelep után. Ha egy nap után megnyitom ezt a csapot, akkor egy kis víz folyik ki. Kondenzvíz és kívülről érkező víz kizárva.
A vészhűtőt mesterségesen nyitva átmosattam a hűtő rendszert, hogy tiszta csapvíz jöjjön, de ennek ellenére is csinálja.
Szerintem az komoly jogi problémákat vetne fel, mert ha magának vagy a haveroknak csinál egyet, akkor az nem gáz, de sorozatban gyártani....pl az Atmos tűztere jogvédett....
A kémény jó lesz, mert ha nagy a vákuum akkor is lehet rajta fojtani. A cserépkályha kérdésben meg aki rakni fogja az meg tudja mondani, mert kérdés az is fontos, hogy mekkora tűztere lesz, mennyire lesz járatolva stb...
Viszont kémény témában ezt találtam igaz ez gáz fűtésre van elsősorban, de mivel sem építész nem vagyok így ezek azért akár még fontosak is lehetnek. Elő vettem a ház rajzait meg a szögmérőt :-) De a két épület közötti távolság....hááát az necces, hiába élünk kertes házban de egymás seggében élünk mindettől elvonatkoztatva.
(még a tűztávolság sincs meg két főépület között muhhhahhhaaaa, és még nekem pampogott az építésügy egy garázs engedélyes terve miatt)
Hirtelen ez is elég :-) köszi nekem is az a félelmem hogy túl nagy lesz a huzat. De ugye építkezés kezdetekor mikor kémény ügyben már dönteni kellett, nem tudtam pontosan milyen kazán lesz, a schiedel-es emberke meg ezt ajánlotta, én meg belementem. Remélem működni fog vele... egyébként a kémény: 20cm kör kereszt metszetű és azt hiszem 8,4 v. 8,6 m magas
van még egy ilyen 20cm kör keresztmetszetű kéményem ami 6m körüli(schiedel), oda cserépkályhát tervezek, esetleg ehhez is van vmi meglátásod vagy tapasztalatod hogy jó lesz e?
Huhhhh szóval a kémény kérdés mindig nagyon jó kérdés, mert egy statikus eszköz egy dinamikus közegben van. Meghatározza a működését a hőmérséklet (ambiens és füst), és az aktuális szélviszony. Adott kémény más helyen más paramétereket biztosít, ezért egy tól-ig határban szokták paraméterezni őket.
Őszintén mondom, nekem a kéményem szűk, vagyis 14x14, de 12 méter magas. Ennek több hátránya van (mármint az enyémnek): szűkül, vagyis nem teljes keresztmetszeten azonos a gáz útja, de egy belógás legalább ugyanakkora problémát jelent, mert turbulenciát okoz... magas, ami jó is meg nem is. Lehűlt kémény esetén az amúgy is alacsony füsthőmérséklet miatt (kb 200-230 fok C) akár füstdugó is kialakulhat (soha sem volt, de állítólag megtörténhet, de a venti ezt azért remekül kompenzálja).
Inkább felhoztam az Atmos könyvét és alant találhatók a javasolt adatok: - 20x20 kémény magassága 7m - átmérő 20 cm (kör keresztmetszet): 8m - 15x15 kémény magassága 11m - 16 cm átmérőjű kémény pedig 12m magas.
Viszont amit saját szememmel láttam az a túlméretezett kémény: - a huzat ajtaját folyamatosan zárva tartotta, olyan vákuum honolt benne, hogy ezért nem égett a kazán. Nem kapott rendesen levegőt, és ezért. Ha ilyen probléma áll fent, akkor pillangó szelepet kell a kályhacsőbe építeni. A kazánjaink mind vezérelt huzatúak (a huzatszabályzó, és a venti együttműködése), ami kisebb huzatú kéménynél is ugyanolyan jól fog működni, ami esetleg annyi kellemetlenséggel járhat, hogy a füst begyújtásnál könnyebben száll lefelé.
Még egy kis kiegészítés az előzőhöz. Konkrétan az lenne a kérdés hogy nekem van már készen egy Shiedel kéményem 20cm átmérőjű, jó e lesz ez 25kw körüli teljesítményű faelgázosítóhoz?
Évekkel ezelőtt kb 2004 környékén kezdett el érdekelni a faelgázosító kazán, mint megoldás. Németországba nagyon sokat jártam (minden héten kint voltam majdnem), és akkoriban a faelgázosító előnyét abban sikerült kidomborítani, hogyha kellett, hogy menjen, akkor azt sokkal jobb hatásfokon tette. Már akkor is elkezdtek alkalmazni puffer tartályt, amivel a betáplált fa elégetésének a hatékonyságát növelendő teljes égésen tartotta a kazánt, aztán később rájöttek, hogy ez komoly kényelmi opciót is rejt magában, mindamellett, hogy a kazánház tartozékainak élettartamát is növeli (kémény és kazán). De általánosan nem volt jellemző a puffer, és nem is írta elő senki. Később 2005-2006 táján kezdték (konkrétan az Atmos, mert akkor már arra felé hajlottam a kialakítása miatt) a garanciát duplázni, ha valaki puffert alkalmazott, mostanában amennyire tudom csak úgy vállalnak garanciát, ha van is mellette.
Az, hogy baj avagy nem baj, hogy van-e puffer az egy másik kérdés. A véleményem az, hogy minden ilyen kazán előnyére válik egy puffer tartály (típustól függetlenül), és a gazdájának is nagyobb biztonságot és hasznot plusz kényelmet nyújthat.
De szeretném fenntartani: aki nem akar, mert úgy gondolja, hogy olcsóbb az egyik vagy a másik, mert nem írnak elő, vagy nem javasolnak puffert, vagy egyszerűen azt mondják, hogy ezt így is lehet (még egyszer: mindet lehet!!), az vegye meg azt. Engem nem tudnának lebeszélni róla, legyen az Vigas, Atmos, Buderus, Herz vagy akármi más típustól függetlenül.
Úgy számoltam h. +10 fokban kezdesz fűteni, tehát ennél hidegebb időben csak nagyobb lehet a huzat, és az elfogadott számítás alapján 42.4 Pa jött ki, most viszont meg kell nézned h. a hőtermelőnek mekkora minimális nyomást írnak a gépkönyvbe, lehet h. mmVo-ban adják meg, ez alatt kell lennie, mert még a veszteségeket is le kell vonni.
kémény hasznos magasság kb. 8,2m , ez előtt a kazántól indulva 90fok könyök, 80cm függőleges egyenes,, s ismét 90fok könyökkel csatlakozik a kéménybe. A kazán füstcsatlakozása 150-es, rögtön utána a csatlakozó könyök, az említett füstcsövek, s kémény bélelés is 200-as, a kéményben elhúzás nincs. Kazánból kilépő füsthőmérséklet prospektus szerint kb. 225 Celsius.
Hozátartozik, hogy a Dunakanyarban a hegyoldalban van a ház, s nagyon erős a szél, pl. széllökésekkor igencsak érezhető volt a kéménycsatlakozásnál a lüktető, de erős szívóerő.
Nem tudom értesz-e dolog azon részéhez, hogy így mennyi levegőt kellene bejutattni a kazánhelységbe, most egy 110-es légbeeresztő cső van, amire sajnos megvettem az Aereco EFT-026 fedelet (lehet hogy leveszem mert csak dísznek jó), azon 10Pa-nál 35m3/h, 40 Pa-nál 70m3/h léghozam várható. Itt vagyok gondolkodóban, mert ha jól emlékszem a kazán papírján 250cm2-ű légbeeresztőt írnak (tehát kellene vagy 3-4 db a meglevő 110-es légbeeresztőből), ilyet viszont még sehol sem láttam ahol ilyen kazán üzemelt jól lehatárolt kazánhelységben. Valszeg bukóra nyitva lesz a kisablak is.
Én ki tudom számolni h. mennyi a kéményed huzata, ha megmondod milyen magas, mekkora az átmérője és van-e benne alaki ellenállás v. egyenes és még azt h. kb. hány fokos az átlag füstgázhőmérséklet, mert faelgázosítóknál nem tudom.
Hallottam már olyat is h. valakinek a faelgázosítója úgy működik mint egy sima kazán, ahogy olvasgattam a gépkönyveket sztem az a baj náluk h. nincs puffer ezért pl. ha plusz 10 fokba begyújt, a radiátorok nem fogják leadni az összes megtermelt hőt amire a kazán le modulál, vagyis leállítja az elszívást és innentől kezdve már nem faelgázosító, ezért minden kazánhoz kell a puffer.
A rendszerben több szivattyú is helyet foglal, amire utaltam, és szerintem a visszaolvasásokból értelmezhettél az az a szivattyú, ami a kazánra vigyáz. Ennek az a szerepe, hogy a kazán visszatérő hőmérsékletét biztosítja, avagy amikor már elértük a 90 fok C körüli üzemi hőmérsékletet annak már nem kell járnia. Nem bontja a füsttermosztát, vagyis sorba lennének a kapcsolók egymás után.
A Schiedel rendszer alapján egy Atmos DC22S kazánhoz 160 mm kémény átmérő elegendő, mivel a kazán kényszer gázürítésű.
"Szerintem kezdjük sorban:" - Igen, kezdő vagyok a témában, de legalább nagyszerű segítség ez a forum, remélem hamarosan a gyakorlattal is megismerkedem.
"és a kazán nem érte el a beállított maximális hőmérsékletet" - szal túlhevülés esetén le akarja folytani a tüzet, de viszont így a füsttermo lekapcsolná a kazánköri szivattyút ha rákötjük, vagy a füsttermo (amíg a füsthőmérséklet magasabb a beállítottnál) a kazán hőmérsékletétől függetlenül továbbra is zárja a kiadott jelet a szivattyú felé ?
- huzatigény - na ezt magyarázza meg valaki a kéményeseknek. Hiába mondtam nekik a kazán tipust, s adatlap szerinti huzatigényt (23Pa), "a nagyobb még jobb" alapon csöveztek, mert szerintük csak így veszik majd át, de hogy akkor az elkészült kéménynek pontosan mennyi a huzata, arról adatot egyelőre nemigen kaptam tőlük.
"szekunder levegő ajtaját" - ez alatt a huzatszabályzót érted, vagy valami más alkatrésszel is meg kelene még ismerkednem a kazánban ?
Szerintem kezdjük sorban: "A kazán füstgáztemója az teljes égési időszakban ad jelet (ha jól értem ilynekor megy a venti) ? A kéményem rögtön a kazántól 20-as, nagyon jó a huzat, valahol említették hogy lehet 'hogy be sem kapcsol vagy már lekapcsol' a venti miközben még ég a tűz. Azért kérdés, mert ha jól értem a pufi visszahűtés ellen a kazánszivattyú kapcsolásba be kellene vonni a kazán füsttermójának jelét, de ehhez fontos hogy menjen amikor ég a tűz (vagy még tanulnom kell hogy is működik majd a kazán)." - kicsit azért több rétegű a kérdés: a vetillátor két meghatározó tényező meglétekor megy: ha a füstgáz hőmérséklet a beállított érték felett van, és a kazán nem érte el a beállított maximális hőmérsékletet. Ha nagy ahuzatod, akkor a szekunder levegő ajtaját be fogja rántani, és közel sem lesz jó az égés, vagy lefojtja (mármint ha az állítócsavar kicsire van véve), vagy túlmelegszik (ha az állítócsavar túl nagyra van állítva), de nehezen lesz vezérelhető az égés, ezáltal a kazán működése. A kiválasztott kazán huzatigényének utána kell járni mindenképp. - túlhűtés kérdése: a rendszer tartalmaz egy Laddomat, vagy más esetekben szivattyú és ESBE alkalmazást, ami arra hivatott, hogy a kazán visszatérő hőmérsékletét biztosítja, vagyis a felmelegedéskor nem enged be elméletileg túl hideg vizet, hanem az előremenőből szipákol meleget magának. Ez a folyamat rendszerint egy csőtermosztáttal van vezérelve. Kétféle kötést is láttam már: 55 fok C felett kapcsol, és a másik 65 fok C-ig kapcsol. A gond az, hogy amikor a fa leégett a kazánban, akkor is megy a szivattyú (legyen az a Laddomaté vagy az ESBE szelepé), vagyis tökéletesen fölöslegesen megy. Ezt kiküszöbölendő szokták a füstgáz termosztátot beiktatni, ami ugyanúgy beszaggatja a szivattyú körét, vagyis ha a venti nem megy, akkor a szivattyú sem megy. De ez még jobb lenne 2 mérésponttal, de erre majd visszatérünk.
"Más: a puffer oldali felső csonkjánál (elfeledkeztem hogy valami termosztát oda is kellene, a csonkon egyből egy szelep van). Ha a szelepre kívülről csatlakozó csőre teszek termő-t, kalibrálással működőképes lehet még a fűtés szivattyú kapcsoláshoz ? " - a válasz: igen
