Mindennek lehet kultúrája: A viselkedésnek, az állattartásnak, a nevelésnek, az írásnak, az olvasásnak, a vitának, a szexnek az evésnek az ivásnak stb. stb. Ezért ebben a topikban semmi nem off. Írhatsz bármiről, az sem baj, ha nem mindig kulturáltan.?;)) Reményeim szerint kialakul majd párbeszéd, vita, de szívesen látom a magányos farkasokat is.
Molnár Piroskát nem olyan régen láttam az Örkényben, a Macskajáték Gizájaként, csak ismételni tudom magam, remek színésznő.
Ja és Örkényék bemutatják a Tótékat is, okt.2-án lesz a premier, azt is megnézem mindenképp, állítólag Mácsai lesz az őrnagy...
(Viszont Molnár Ferenctől a Pál utcai fiúkat nagyon nem szeretem, ez volt az egyik kötelező olvasmány,amit csak becsületből és nyögvenyelősen olvastam el, pedig én még a kötelezőket is szerettem. A másik a Légy jó mindhalálig.)
Most nagy kedvet csináltál hozzá, tavaly láttam az Örkény színházban (lánykori nevén Madách kamara) a Testőrt, az is nagyon tetszett. Azt hiszem, ekkora csábításnak nem tudok ellentállni! Egyébként én is szeretem Molnár Piroskát, a névrokona, Molnár Ferenc, jól bánt a színészekkel, még a pársoros szerepet is nagyon jól játszhatóan írta meg, és ez a dzerep egyáltalán nem rövid!
Én nem olyan régen láttam Molnár Ferenc Játék a kastélyban c. darabját a Vígben, nagyon tetszett. Elegáns,könnyed darab,mint a Molnár-művek általában, és mégis van bennük valami elgondolkodtató, valami bölcsesség. Nagyon élveztem a szellemes történetet, párbeszédeket.
Az Olympiát pedig pár éve 2x is láttam a Játékszínben, ott Molnár Piroska volt az anya, Haumann a herceg, Laklóth Aladár a huszárkapitány és Tóth Auguszta a címszereplő - hát nagyon parádés előadás volt és szinte minden szereplő jó volt,de Molnár Piroska egyszerűen zseniális. Azok közé a színésznők közé tartozik, akik hercegnétől kezdve a parasztasszonyig mindent el tudnak játszani.
Nemrégiben olvastam Molnár Ferenc drámáiból négyet. Ebből hármat (Olympia, Liliom, A hattyú) színpadi, illetve filmes feldolgozásban is láttam. Be kell vallanom, a Liliom sosem tetszett, a másik kettőben talán az elegáns környezet és a Molnárra nagyon jellemző szellemes párbeszéd fogott meg.
Az Olympiát színpadon láttam, és pirulva kell bevallanom, arra már nem is emlékszem, ki játszotta a címszerepet, pedig jó volt. Viszont az anyjára, akit Gombos Kati alakított, annál jobban! No meg persze Kovács kapitányra, őt Oszter Sándor játszotta.
A hattyút viszont egy igen jól sikerült filmváltozatban láttam, a női főszerepet Grace Kelly játszotta, akinél ideálisabb hercegnőt nehéz elképzelni. A nősülendő trónörököst Alec Guiness, akkor még igen fiatal volt.
Újból kénytelen voltam megállapítani, hogy Molnár Ferencnek a kisujjában volt a színpad összes csínja-bínja. Nem csoda, hogy a színészek szerették és szeretik.
Tegnap is hallgattam a rádiót, éppen három német teherautót robbantottak fel. (Kicsit elgondolkodtam a most különösen aktuális Hősök vagy Terroristák kérdésen) Megvan az író is: Tasi Jenő (csodálom, hogy nem jegyeztem meg korábban, hiszen Pécsett volt egy Tasi nevű osztálytársam)
A nagyfiam is éppen arra járt, és ott ragadt a rádió mellett. Amikor végétért a felolvasás, az egyik kedvenc dalom hangzott el ( csak egy nap a világ...) Azóta folyatatosan ezt dalolom :-))
Tegnap, hosszú szünet után, este újra rádiót hallgattam. Szeretem, amikor adás közben kapcsolom be és próbálom kitalálni melyik műről van szó. Arra kaptam fel a fejem, hogy elhangzott Szerb Antal neve. Sőt, később mint Szerb Tónit emlegették. Az ő kiszabadításáért indított sikertelen akcióról szólt a tegnapi rész. Sajnos az íönéletrajzíró nevét elfelejtettem, de talán majd ma megjegyzem.
Köszönet a felhozatalért :-)) Te Pécsett laksz? De jó neked...Oda jártam középiskolába. Életem egyik legfontosabb négy éve volt. Mindig elmegyek az osztálytalálkozókra.
Nemrég én is voltam olvasóligetben (?), a Corvin mozi háta mögött.
Volt négy szabad, családnélküli napom, és akkor végre erre is sor került.
A négy nap alatt elolvastam két könyvet, és ötször voltam moziban. (Eredet, Élek és szeretek, Köntörfalak, Semmit magamról, I leve You Philip Morris) Volt mit bepótolni... Előtte hétvégén pedig hirtelen felindulásból elmentem egy Prognózis koncertre. Azóta is azt mondogatom mindenkinek, hogy életem legjobb döntése volt. :-))
Ez könyvben is nagyon jó. (Én elég sokat olvastam John Jakes-től, nagyon szeretem a könyveit.) Meg a sorozat is tetszett, de tényleg jobb lehet egyben megnézni...
Hú, de elsüllyedt a topik..... Senki nem jár sehova? Én szombaton kicsit tobzódtam, programhalmozódás volt, de sikerrel vettem az akadályt :-))) Kora este Harkányban volt Csík zenekar. Kb a háromnegyed részét tudtam meghallgatni - a Quimby-Kispál-Kiscsillag blokkot természetesen megvártam :-))), - aztán húztunk haza Pécsre, mert fél 9-kor Lajkó Félix volt. És Ő sokkal ritkábban jár felénk... Az elejéről lemaradtam, de iszonyat jó volt. Ötször jöttek vissza, a hatodikat már nem vállalták :-))) Szerencsére az időjárás is kedvezett, este 10-kor még totál kellemes, igazi kellemes nyárvégi hőmérséklet volt.
Az egyik nagyáruházban elfogadható áron megláttam az Észak és Dél c. BBC-s tévéfilmsorozatot. Annak idején láttam a királyi tévén, tetszett is, de így, hogy együtt néztem meg, sokkal jobb. Félreértés ne essék, nem az amerikai polgárháborúról szól. Egy lelkészcsalád költözik egy nyugis falusi helyről egy zajos és kormos iparvárosba.
A BBC felháborítóan jó filmsorozatokat készít a XIX. század nagy íróiból. Nem kellene követni a példájukat? Igen, tudom, nincs pénz. Bár a legutóbbi, a Régimódi történet filmrevitele szerintem nekünk is sikerült. Az is igaz, hogy a szerző XX. századi, de a történet jó része nem.
Pécs nagy szerelem nekem, bár még csak kétszer volt szerencsém néhány napot ott tölteni, de nagyon készülök vissza. Másodszor pont a Barbakán közelében laktam. (SZerintem valamelyik előző életemben pécsi voltam, még előzőben meg győri...). Ez évben valahogy nem akartam Pécsre menni, mert úgy gondolom,nekem sok a kulturális fővárosi nyüzsgés, de ez a hely, amiről írsz, nagyon szimpatikus, remélem jövőre is meglesz.
Na, mintha kicsinyég elsüllyedt volna a topik :-((( Megpróbálom felhozni.... Tegnap sikerül rácsodálkoznom egy olyan helyre kis városunkban (Pécs), ami - állítólag - már tavaly is működött. Kultúrkertnek hívják, szuper kis belső kert a város egyik viszonylag központi részén, a Barbakánnál. Nagyon szépen kialakított kerthelység, de nap közben tesznek ki napozóágyakat, meg voltak olyan "bab-fotelok" is, meg hintaágy a hagyományos asztalok-székek- padok mellett. És: egy csomó könyv, amit az ott-tartózkodás ideje alatt olvasgatni lehet. Plusz természetesen büfé. És esténként koncertek. Tegnap egy Molnár-dixi-be hallgattam bele.
Előtte meg ismét nézegettem egy kicsit a Gross Arndod kiállítást a Jókai téri Café Zacc-ban. Szerencsére szeptember közepéig nyitva lesz, mert ide többször vissza kell térni - érdemes mindíg csak a képek egy részét nézegetni, vizsgálgatni - nagyítóval.
Azért Fraud sok hülyeséget beszélt, nem kell mindent elhinni neki. De az tény, hogy az álmok fontos dolgok. Nem mindig van jelentésük, bár sokszor segíthet megfejteni problémákat... már ha valakinek álmokra van szüksége ahhoz, hogy rájöjjön, mi a gáz. :) Az álmok alapvetően arra vannak, hogy segítsenek feldolgozni a tudatalattinkban rejlő félelmeket, a minket ért stresszt, ilyesmit.
Freud szerint pedig, az álom a tudattalanba vezető királyi út...
És akkor több mint száz évvel Freud után, sokan úgy gondolják, hogy semmi értelme, gyorsan felejtsük el. Hihhhetetlen :-((((
Na akkor beszéljünk, ha van kedvetek, a lélektanról, a lelki kultúráról.
Egy mai döbbenetes élmény: egy topikban (nem ezen a fórumon) valaki leírja egy rémálmát, és megkérdezi mit jelenthet. A válaszadók nagy része azt írja, hogy az álmoknak semmi jelentése nincs, gyorsan felejtse el…
Szerintetek??
Miután nagy fájdalmamra pénteken nem volt módom meghallgatni Gryllus Vilmost, majd a Kalákát sem, vasárnap Palya Beával kárpótoltam magam. Most hallottam Őt másodszor élőben, és egyre inkább el vagyok bűvölve. Valahol már írtam, de nem tudom eleget hangoztatni: Ő egy nemzeti kincs, egy Hungaricum. Büszkék lehetünk rá. (is) :-))
A másik, amit nagyon vártam minden hónapban az IPM volt! IIstenem, ha belegondolunk, hogy akkor így jutottunk csak "nyugati" információkhoz! ma meg itt a net, beütöm a szót, és.....
Avégéban lévő regények (krimi) közül kettő is van, amit nem tudtam könyvben megszerezni, de ott alig vártam a következő részt: Sárga taxi és Baba láncon. Nagyon izgik voltak! a "baba láncon" egyik kedvenc írómtól van amúgy, és 1986-87-ben ment, ha jól emlékszem.
Ha már az egykorvolt újságoknál tartunk, annak idején rendszeresen olvastam és vettem az Univerzum c. ismeretterjesztő havilapot, és nagyon is érdekes volt.
Én is csatlakozom a Rakéta regényújság kedvelőinek táborához :-))) És szintén nagyon hiányolom. Igazán, annyi mindent adnak már ki, pont egy ilyen nem jut eszébe senkinek :-((( Talán a Nők lapja Novella különkiadását lehetne megemlíteni, de azt csak félévente adják ki: tavasszal meg ősszel.
Tegnap megint koncerten voltam, de most egész más műfaj: a Pannon Filharmonikusok varázslatos Mozart-esttel örvendeztettek meg bennünket. (Barátnőméknek van bérletük, és a férje nem ért rá. De jövőre én is benevezek egy bérletre. A múltkor, amikor szintén "beugró" voltam helyette, a Budapesti Fesztiválzenekart hallgattuk meg. Az is nagyon-nagyon tetszett.)
Én is hiánylom, az első számától kezdve vásároltam. Az idők során néhány példány elkallódott, de a legtöbb még megvan. Az első felfutását és népszerűségét a Szerelmi történetnek köszönhette. Igaz, ezt előtte a Nagyvilág is közölte, de azt sokkal kevesebben olvasták. Én is elolvastam, de nem nagyon tetszett. A krimik, legalábbis a java része, tényleg jók voltak, bár szerintem az utolsó három évben már nem annyira. Viszont igen sok klasszikus és modern külföldi és magyar szerzőtől közölt novellát, többnyire olyat, amiben az érdekesség és az írói tudás együtt volt.
Végre valaki megemlíti a virtuális térben a Rakéta regényújságot! :-)
Én is nagyon szerettem és nagyon hiányolok egy ilyenfajta kiadványt mostanság. (Vagy van hasonló,csak nem tudok róla?) Nálunk apukám vette, ő az újságvégi folytatásos krimit olvasta, én meg a többi részt, a novellákat,regényrészleteket, a bulvárt vagyis azt,amit manapság annak mondanánk,de azért a krimikbe is bele-belelestem, pl. a Rakétában olvastam először a Tű a szénakazalban címűt.
A padláson van egy-két köteg Rakéta, de sajnos már olyan piszkos-poros,hogy nincs kedvem fellapozni...
Talán akad még egy-két jóemlékezetű ember. Be kell vallanom, a szépemlékű Rakéta regényújság jó néhány évfolyama is megvan, időnként bele-bele nézegetek.
