Ezért mondták valamikor, hogy Debrecen volt a világon az egyetlen olyan kórházzal rendelkező város, amely korház részlegei között vasútvonal van építve (bal térkép, lenn, a Varga-kertnél a kanyar). Aztán oda lett a dicsőség, miután a vasútvonal hamarabb indult nyugatra, mint az ország.:-)
Komolyra kellene vennünk az itt-ott felmerült vonallátogatási-kirándulás-terveket. Tavasszal kerekedjünk fel, látogassunk meg egy mindenkinek tetsző vonalat vagy volt vonalat. Előtte mindenki felkészül valami infoval az adott területről (híd, bizber, gép stb)és fejtágítjuk egymást útközben. Agyament ötlet lenne hajtánnyal menni? Egyáltalán kihez kell fordulni egy döglött pályán való hajtányozás engedélyezése érdekében?
>Szívesen olvasnánk ... Én is. A honlapkészítés nem azt jelenti, hogy én mindent tudok, hanem azt, hogy mindent tudni akarok. Ezért kértem a segítséget tőletek, dobjuk össze amink van.
Sziasztok! Honlapkészítésre szántam rá magam, és ehhez kérem a segítségeteket. Célom az, hogy tematikus hidas-honlapot hozzak össze, megfelelő képanyaggal. Közületek sokan fényképeznek, bizonyára készültek olyan fotók is, amelyeken hidak láthatóak (vonattal, vagy anélkül, itthon vagy külföldön).Megkérek mindenkit, aki teheti, segítsen nekem képek rendelkezésre bocsátásával.Ha már valahol tárhelyen van a kép, elég a link, ha nem került fel, akkor levélben küldd, légy szíves. IDE Örömmel fogadok más anyagot is, pl. egy kirándulás során szerzett személyes élményeid leírását, ha az a témához kapcsolódik. Írd meg, saját vagy nick-neveden szerepeltesselek! Okvetlenül írd meg, pontosan hol található az adott híd, és a felvétel idejét is, legalább az év megjelölésével.
A balsai Tisza híd, mint mondtad köddé vált. A Mihailich-könyv sem tartalmaz róla érdemi infot, csak megemlíti, hogy volt. Meg hogy szilíciumacélból építették, de ezt már tudtuk. Más nincs benne. :-(
Itt a kérdés a vasúti személyforgalom átvezetése volt egy városon, ami Miskolc. Miután karlsruhei villamosok még egy ideig nem lesznek, ezért megkockátattam, hogy talán dízeljárműveket is be lehetne hozni a városba. A nagy német városokban Drezda, Köln, Berlin is bejárnak a központba a dízelvonatatású szerelvények, csak ott a pályaudvar is a központban van. A vasúti pálya általában magasvezetésű, ami a kipufogógáz miatt előnyös, a zaj miatt hátrányban van az utcaszintben vezetett pályához képest.
A buszsávokról csak annyit, hogy a budapesti tapasztalatok alapján nem igazán váltak be, pedig vab itt mindenféle (középenvezetett, szélen vezetett, egyirányú).
Dragak a szerelvenyek,
De legalább már megvan.
draga a palya,
Szintén. Mondjuk ebben az esetben van egy szakasz ahol biztos nem lesz jó, rögtön a pályaudvar után, de amennyire Miskolcra emlékszem meg lehet oldani a vonalvezetést.
gyenge a gyorsulas,
Van olyan jó, mint egy buszé.
gyenge a fekezes,
Ez igaz.
helyben kornyezetszennyezo, stb.
De nem csak ez szennyez. Álszent dolog lenne azt mondani, hogy csak a tömegközlekedés nem használjon belsőégésűmotort mert az mennyire szennyező. A környezetszennyezés hatásait csökkenteni is lehet.
Kozuti dizel jarmu: busz
Kozuti elektromos jarmu: troli
Kotottpalyas dizel jarmu: motorvonat, sinbusz
Kotottpalyas elektromos jarmu: villamos
(A hibrid megoldasokat most kihagytam.)
A kulonbozo jarmuvek elonyei es hatranyai hasonloan belefoglalhatoak egy ilyen 2x2-es matrixba.
Gyakori felreertes az, hogy azert kell villamos a busz helyett, mert az kotottpalyan megy ezert az autoforgalom nem akadalyozza. Nos, ez nem a kotottpalya miatt van, hanem a palya viszonylagos zartsaga miatt. De ilyet lehet autobusznak is epiteni (buszsav).
Az elektromos hajtas elonyei a - varosi szinten ertelmezett - kornyezetbaratsag es a jo gyorsulas, hatranya a draga kiepites, fenntartas.
A kotottpalya ugyanezert kellemetlen, draga a kiepitese, es dragak hozza a jarmuvek is.
A dizelmotorvonat varosi forgalomban gyakorlatilag CSAK hatrannyal bir. Dragak a szerelvenyek, draga a palya, gyenge a gyorsulas, gyenge a fekezes, helyben kornyezetszennyezo, stb.
A busz, amint feltartja a forgalmat, mig ugyanott a motorvonat nem?
Úgy van. Ezért vannak külön busz-sávok, mert a busz nagyobb forgalom esetén, egyrészt akadályt jelent, másrészt akadályoztatva is van. A troli nem ilyen mert az elektromos motorok lehetővé teszik a jó gyorsulást.
A vasúti forgalmat be is lehet illeszteni a közlekedésbe, éppen azért, mert zárt pályán halad. Ha a villamosvasútnál sikerült, a vasúti motorkocsiknál miért ne sikerülne? Olyan nagy különbség az űrszelvényben nincs.
Természetesen nem mozdonyokra gondoltam, hanem motorkocsikra. Annyival lenne jobb, hogy ma a buszok feltartják a városok közúti forgalmát, mert nem nagyon tudják felvenni a forgalom ritmusát, magyarul sokkal lassabbak. Ez persze a trolikra nem igaz.
Az elsöt eltaláltam, mert az naggyából látszott a képen, a másik -a többtámaszú gerenda- nem látszott. Csak azt feltételeztam, nincs szerkezeti függés a két hídrész között (már a kozös mederpillért és a pályát leszámítva :-))
Jajj, sracok, csak a kedvetekben akartam jarni a milleneum alkalmabol. De nem fejeztem be az idezetet, mert az nem en lennek :-)
(Illetve en mashogyan fejeznem be)
