újabb ugyanolyan "tény". nem találták, tehát nincs, szerinted.
@drasztikus népességfogyás
te legalább nem tagadod. ez ugyanis nyilvánvaló.
én az okra értettem.
nem tudsz semmit felmutatni, h mi a drasztikus népességfogyás oka
(aztán ma végre kimondtad. elhurcolták őket - elmentek. a kisebb rész ment el és élt túl.
akiket a bolgárok hurcoltak el (ami legalább kimutatható), azok se saját akaratukból mentek, de őket legalább nyilvántartották a bolgárok. a frankok kitörölték az emléküket is)
"1939, Posta (Rendeletek Tára a Magyar Királyi Posta részére, 1939. 1-57. szám)4. 1939-09-09 / 41. szám[...] 3 örbajánháza és Senyeháza községeknek Bajánsenye végleges néven történt egyesítésével kapcsolatban [...] töröljék és helyette írják be Bajánsenye a 414 oldalon Örbajánházánál írják be Senyeházával Bajánsenye végleges néven egyesült a 468 [...]Senyeházánál írják be Őrbaján házával Bajánsenye végleges néven egyesült Az Irányítási [...]"
Mint a régi viccben, amikor megkérdezi az újságíró, hogy tényleg terroristák lőttek kormánytagokra? Nos a hír igaz, csak nem kormánytagokra, hanem kondérban, nem terroristák, hanem csirkék, és nem lőttek, hanem főttek....
Kb ez van Nagy Károllyal is. Létezett, csak nem akkor, nem volt germán se frank, és nem Károly volt a neve, amúgy minden stimmel....
Kutya és ló temetkezésekből nem lehet nyelvi megállapításokat tenni. Főleg nem a hunokra, akiknek autentikus sírjait, így embertani és genetikai jellemzőit nem ismerjük. Mint ahogy a nyelvüket sem.
"Tehát nem csupán kereskedelmi úton, „megrendelésre” hozták ezeket a tárgyakat a Duna-vidékére (amint azt Erdélyi írja: „Avarország népe számára”), hanem ők maguk személyesen! Annak ellenére állítjuk ezt, hogy erről a hatalmas területről máig nem kerültek elő a Kárpát-medence 7. század végi, jellegzetes griffes-indás öntött veretei, illetve lovas temetkezései."
László Gyula "A kettős honfoglalás" (1978, 110. oldal):
"Sajnos nem tudjuk, hogy a "griffes-indások" honnan jöttek."
A Juhász Irén féle írás igencsak megkérdőjelezi a magyarok kizárását a KM-ből Árpád előtt.
A részleges lovastemetkezés magyar jellemző. Nem kizárólagos a magyarok között, de ahol megjelenik ott biztosan voltak magyarok.
Vallási okokból ilyen esetben csak a háromosztatú világkép (szellem, lélek, test) közül a szellem és a lélek (lókoponya) valamint az égbeli mozgásképesség megőrzése miatt
a lábakat temették a halott mellé. A testiség megszűnik, csak a teljesen átszellemített lélek létezésében hittek a halál után.
Ha másért nem is, ezért egyértelmű a magyarok jelenléte ebben az időben is a KM-ben.
A hun-magyar testvériségre, vagy azonosságára a kutya eltemetéséből lehet következtetni.
A kutya (keleten a kos évköri szerepére utal), ami az újjászületés, feltámadás képzetének meglétét mutatja ebben a magyar-hun formában.
Lovat csak azok áldoztak és temethettek, akik tudtak a nyilas-ikrek szerepéről, a fehér ló évköri és csillagképi jelentőségéről és az a vallási
A temető nyugati szélén helyezkedett el a 231. sír, dupla méretű gödörbe az öntött, griffes díszű övet viselő férfi mellé a felszerszámozott lovát is eltemették. Körülötte hét sír volt, melyekben nyugvók a családjához tartoztak.
És, ugye, mindennek mi köze is volna László elméletéhez? Közép- és Belső-Ázsiában SOSEM éltek a magyar nép nyelvrokonai *, de még ő sem.
Hogy ezek a török népek *--
amennyiben tényleg bejöttek ekkor, mert Trugly és László NEM találta kinti nyomaikat a griffeseknek !! -- nem beszélhettek magyarul *,
és hogy magyar nyelvű "szolganépet" sodortak volna magukkal (László/Makky), arra semmi igazolás, de még egy ilyen felvetést megengedő nyom sincs (NINCS urali hagyaték a 7-8 sz. KM-ben).
*feltételezés (saját)
ő úgy képzeli el, h voltak a türk (sőt, török!) népek és senki más
holott,
A türk szó először a türkök birodalmával szomszédos népek (kínaiak, szogdok, hotani szakák, tibetiek) nyelvében jelent meg.
A 670 utáni évszázad társadalmának jellemzését az is megneheziti, hogy e korszak temetőiben kevered- nek a már korábban itt lakó törzsek, nemzetségek sirjai a 670 után bevándorló, nemcsak etnikailag, hanem nyilván társadalmilag is rétegződő népcsoportok temetkezéseivel. E nagy temetők összképe feltünően egységes, valamennyiben kötött nagycsaládi rend uralkodik. A diszes övvel eltemetett férfiak feltehetőleg a nagy-családok fejei, rangjuk nagyjából egyenlő lehetett. Bóna István számitásai szerint /feleségeikkel együtt/ kb. az összlakosság 10 %—át tehették ki.190 Az utánuk következő rétegek körülhatárolása még tisztázatlan. Ide valószinüleg a nagycsaládfők családtagjai, házi és gazdasági szolgái, a hozzájuk csatlakozott szegényebb rokonok és a szabad pásztorok tartozhattak. Társadalmi helyzetüket a nagycsaládi rend szabályozta, igy tehát nem tekinthetők rabszolgának A késő avar kori tényleges rabszolgaságra olyan kevés adat utal, hogy társadalmi és gazdasági jelentősége elhanyagolható.
A kelet felé irányuló frank offenziva az Enns mentén ütközött az avar határőrcsapatokba, s a 780—as évektől rendszeres összecsapásokra került sor. Forrásaink arra mutatnak, bogy a frank—avar háború okát a frank birodalom belső /gazdasági és társadalmi/ viszonyai közt kell keresnünk. 791—ben Nagy Károly személyesen vezette a frank hadakat az avar birodalom ellen, de a felperzselt föld taktikáját folytató avar csapatokkal egy jelentős összecsapást leszámitva alig került fegyveres kapcsolatba~94 A hadjárat sikertelenül végződött, az avar birodalmat nem ingatta meg.
na most ez a rész teljesen hiteltelen és logikátlan:
Sorsdöntő szerepet játszott viszont az avar állam bukásában a frank hadjáratot követő belháború. A kagán és a jugurrus közti fegyveres harc /mely valószinüleg az avar települések jelentős pusztulásával járt/, valamint a tudun szakadár politikája az avar uralkodó osztály nagyfokú szét-tagoltságáról, s ezzel az avar politikai hatalom bomlásáról tanúskodik. Ez az az időszak, amikor a Szeged-környéki temetők jelentős része lezárul.
a nyugati határrész ura, a tudun 795 őszén frank hübért vett fel, s nyilván ennek a következménye, hogy ugyanez év telén Erik friauli őrgróf akadálytalanul hatolhatott át a Dunántúlon és jutott el a kagáni székhelyre, bogy azt feldúlja, s kincseit 15 négyökrös szekéren magával szállitsa.195 A 796—ban ismét betörő frank hadak élén Pippin, Károly fia állt. Ű fogadta az új kagán behódolását, aki valahol a Duna mellett hajthatta fejét frank hübér alá, némi látszatát megőrzendő önállóságának. Uralma azonban nem sokáig
tarthatott, hiszen 803-805 közt ;forrásaink ellentmondóak/ Krum bolgár kán betörése elől ő is nyugatra menekült, 804-805 telén felvette a kereszténységet és valahol "inter Sabariam et Carnuntum" települt le megmaradt avarjaival.196
miért indulna polgárháború egy idegen támadás után, ami sikertelen
a logikus úgy lenne, h a nyugati rész behódol, és azután tör ki a polgárháború (azaz 795-ben)
791: eleinte ellenállás nélkül haladhattak a felkészületlen avarok birtokain, egészen a Bécsi-erdőig, ahol Cumeobergnél (Tulln és Zeiselmauer között) került sor az első nyílt ütközetre. A támadók győztek, de jelentős veszteségeket szenvedtek, s Károly fiát, Jámbor Lajost az ütközet után hazaküldte. Az avarok a csata után visszavonultak, és a „felperzselt föld” hadicseléhez folyamodtak. A támadó sereg élelem és takarmány nélkül nehezen boldogult. A Duna két partján előrenyomuló csapatokat pedig elvágta egymástól a széles folyó. November elejére nyilvánvalóvá vált, hogy vissza kell vonulniuk. Károly utolsó személyesen vezetett hadjárata a győztes csata ellenére is kudarc volt. Ezután a frankok négy évig nem folytatták a harcot az avarok ellen
A 795. esztendőben – talán örökösödési viták nyomán – háború tört ki a kagán, azaz a legfőbb méltóság, és a jugurrus (fővezér) címet viselő második ember, illetve hívei között, s a csatározásokban mindkét vezetőt megölték. A harmadik méltóság, a tudun – aki nyugati országrész helytartója, ügyeinek igazgatója volt – meghódolt a frankoknak, s a kereszténységet is felvette.
A következő, 796. évben jelentős langobard sereg vonult fel az avarok ellen. Harcokra nem került sor, az avar főemberek, élükön az új fejedelem, meghódoltak. Az avar főurak egy része – az ellenállók – a Tiszántúlra vonultak vissza.[3]
Az avarok hódoltatásának feladatát a frankok királya fiára, Pipinre bízta. A nyugati országrészben a frankok megkezdték az avarok keresztény hitre térítését. Egyházi és világi hatalom eszközeiben nemigen válogatott.
A 797. évben az elégedetlenség lázadáshoz vezetett, és a korábban említett helytartó, a 795. évtől a frankok érdekeinek képviseletével megbízott hűbéres úr, állt a felkelők élére. A lázadók megölték Eriket és Gerold, bajor kormányzót. A frankok leszámoltak a pártütőkkel, a 801. évben azonban az avarok újra fellázadtak. A 803. évben a tudun békekötést javasolt, feltételezések szerint azon ok miatt, hogy Krum, bolgár kán délkelet felől megtámadta a független avarok országrészét. A frankok végül úrrá lettek a bajokon, s a 803. évben a nyugati országrész avarjainak vezetői elismerték a frankok királyát uralkodójuknak.
tehát hivatalosan jóformán nem is volt csata, egyetlen csata volt 791-ben
utána már csak térítés volt
és kétszer lázadás 797-ben és 801-ben
és mégis 60%-os népességfogyást szenvedtek az avarok (a jelek szerint ebben a 2-3 évben)
mert ki más tehetne róla? kit, mit akartok még előhúzni?
egyetlen példát nem tudsz felhozni a történelemben ilyen arányú kihalásra, a legpusztítóbb pestisjárványon kivül...
és még ti játszátok a tudóst... a fületek mellett engeditek el, h mutassatok ki a frankok vagy bolgárok körében ezt (ahol tudunk arról, h volt kiterjedt éhínség, elmaradt aratás, állatelhullás)
"tömegsírok":
1. ha a régészek olyan trehány és nemtörődöm hozzáállással vannak, h nyugodtan hagyják, avar temetőkön rotovátorozzanak, akkor mit lehet elvárni tőlük
2. szerinted ugye nem öltek meg senkit a frankok, hiszen "nincsenek tömegsírok"
3. mint azt hoztam, a frankok gyakorlata volt a deportálás, rabszolgává züllesztés.. elvitték sokukat
4. nem tudsz semmit felmutatni a drasztikus népességfogyásra, ennek ellenére tagadod a nyilvánvalót (sőt, amiről még források is írnak!!!) és még te vagy ilyen pökhendi?
Dzsaffarnak el kellene döntenie, pontosan mivel is vádolja ezeket a gonosz topiktársakat.
Ez még hagyján, hiszen oly bájosan "dzsaffaros". De hogy a szakirodalomban is az rögzült a maestróról, mint amit mi is idehozunk tőle, na arra varrjon gombot a polgártárs.
