Teljesen nem lehetek benne biztos, mert akkor még nem léteztem, de mindezt a helybéliek mondták el, mármint hogy a kisvasúttal a nagyállomásról Kisgyónig lehetett közlekedni. Nagyjából a mostani Semmelweis utcában haladt a vonal akkoriban, "sokkal" beljebb a falufelé, mint a mostani normálnyomközű Bodajk-Balinka vonal...
A képek egyik része egyébként a kisgyóni, a másik a gánti vonalon készült.
Ja, igen én is megnéztem a helytörténeti gyüjtemény sötétzöld albumait, majdnem végig, de nem teljesen. Még az asszonypajtás is bennevan elsös általános iskolás korában...:-)))) Ezen kívül néhány öreg falubeli is mutatott képeket, legföképp a gánti vonalról....Tehát innét is egy picit, onnét is egy picit, de a legtöbb a helytörténeti gyüjteményben van.
Biztos vagy benne, hogy a nagyállomásra a falu felöli oldalon befutó kisvasút a Kisgyóni volt? Nem lehet, hogy ez egy harmadik kisvasút volt? Minek ment volna Mecsérig nagy és kisvasút is?
Amúgy a könyvtárban voltál? Azokat a nagy fekete helytörténeti könyveket böngészted?
Miután bejártuk a Mór-Pusztavám vonalat mondta édesanyám, hogy amikor a nővérem születésekor kórházban volt Móron, akkor még gőzös vitte a kocsikat azon a vonalon. Ez történt 1976-ban. Azt már nem tudta megmondani, hogy az én születésemkor (1978) is látta/hallotta-e a gőzöst.
Váci!
Tegnap Bodajkon belebotlottam néhány régi képbe, amelyen a normálnyomközű vasútállomáson, a Gántról szállított bauxitot rakodták a II vh elött az 1920-as 30-as években, sőt találtam egy ujságcikket is miszerint 1927-ben majdnem megvalósították azt a tervet, amely normálnyomközüvé alakította volna a Bodajk-Gánt bányavasutat. Egészen 1961-ig vannak fényképek erröl a kisvasútról, melynek igen nagy volt a forgalma. A vasútállomás ellenkező oldalán egy betonból épült állványra hajtott fel a keskenynyomközű gőzösszerelvény, majd onnét csúsztatták a normálnyomközű vagonokba a kitermelt bauxitot.
Sőt, ha te is jól emlékszel egyszer beszéltünk a Bodajk-Kisgyón bányavasútról. Arról is vannak fényképek, amelyek szintén a bodajki normálnyomközű vasútra futottak be. Tehát Bodajk igen nagy forgalmat bonyolított le és éppen ezért sokszor fordultak elö balesetek, mind a normál, m ind a keskenynyomközű vasutakon. Erről az 1900-as évek elejéről származó ujságcikkek számolnak be (halálesetek, balesetek)
Vannak képek a kisgyóni fűtőházról, pályafenntartási munkásokról, téli hóeltakarításokról és még sokminden másról....
Most azon vagyok, hogy kölcsönkérhessem és beszkennelhessem őket......
Szóval a Bodajk-Gánt bányavasút megér egy komolyabb túrát is talán.
Üdv!
(U.i.: az egyik kollegám nagyapja ráadásul ezen a Bodajk-Gánt bányavasúton volt mozdonyvezető)
A mozdonyvezetők típusismeretét elősegítendő kiadott könyvecske a korszerűsített Bz-kről (lehet, hogy csak összefűzött lapok) tartalmazza a hajtómű leírásánál a szervókormány bekötési helyére történő utalást.
Szerintem a motorka és a hajtómű már éppen elég alkatrlsz úgy magában is.
De ha a leírást alkatrésznek tekintjük, akkor szerintem a buszéből lett átvéve a szervókormány bekötési helyének feltüntetése...
Kétnapos túrát szervezek március 15-16.(szombat-vasárnap)-ra. A túra során bajárnánk a Franciavágás-Városlőd egykori erdei vasút nyomvonalát, + amire még jut idő (Farkasgyepüi szárnyvonal, stb.)
Szállás Bakonybélen (kb. fele út + egy kis gyaloglás), 2000 Ft/fő árban.
Akit érdekel, kérem, jelezze mail-ben, és lehetőleg itt is, hogy mindenki lássa, hogy alakul a társaság. A szállásfoglalás miatt február 14-ig (péntekig) kell végleges választ adni, 1000 Ft előleg befizetésével. (Aminek visszaadására csak akkor van mód, ha valaki más utólag még jelentkezik).
