" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Most kaptam infót, csupán pont itt, a Kútfej felső felében és Kerkateskándig volt súlyos jégverés. Orkán erejű vihar az mindenütt, sőt éjjel egykor még egy olyan jött. A kivit a nyugati felén lefonta a hullámpaláról az első, a jeges vihar és lenyomta a garázs kapu elé pl. A keleti fele kevésbé károsodott, mert teljesen nyugatról és vízszintben vert és fújt szinte. Ám azt a felét még a viharos "böjti" szelek tépték meg tavasszal, mivel ott már nincsen északi takarás a melléképülettől. Ami "bokor" vesszőköteg (gólyafészek szerű kivi) lejött, azt valószínű majd csak lombhullás után tudom és fogom felrakni. (Metszegetve, ahogy most is metszek a garázs miatt biztosan, sajnos.) Vannak még meglévő kemény kivi gyümölcsök fent, de sok a jég verte sérült azok között is.
Ilyenkor mondom: Legjobb annak, aki egy tömbház ablakán nézeget ki csak és nincsen semmije azon kívül! :-/
Az alábbi képeket is olyan szándékkal készítettem tegnap délelőtt, hogy meg tudjam mutatni, milyen volt "életében" a szemenyei baromfiudvari kivi. Számítva arra, hogy délután károk érhetik.
Jenő, remélem neked is vannak képeid a kividről "életében".
(Még egy, ide a Mura partjára helyezett mérőállomás miatt is bosszankodnánk, pedig már ez is "ég és föld" Iklódhoz képest.)
Tegnap mindjárt a vihar után felhívtam Miklós bácsit. Azt mondta, hogy náluk is volt némi jég, de számottevő károk nem keletkeztek. Látható, hogy a település északi részét érintette sokkal inkább. Sajnos a házikerti károkon túlmenően, abban a sávban két kákiültetvényt is sújtott. Egyet a teskándi hegyen, egy másikat Tenke-hegyen. A szlovén jelentések Lendván tíz percen át tartó jégverésről számoltak be.
Úgy tűnik, a szélsőséges időjárási események lassan mindennemű növényi kultúra sikeres működtetését lehetetlenné teszik. Csak az idei évet véve: az utolsó harminc év leghidegebb januárja, ismét késő tavaszi fagyok (nálunk hajszállal a túlélési küszöbön belül még, szerencsére, de csak hajszállal!), extrém szárazság, pusztító viharok és hol van még a vége...
Ami a Te kividet és fügédet illeti: a kivit az idei évben a környék legkedvezőtlenebb fekvéseiben is megkímélte a fagy. Amikor arról számoltál be, hogy részlegesen megfagyott, sejtettem, hogy csupán nagyrészt arról a látványról lehet szó, ami több helyen is tapasztalható volt: a leveleket megcsípte, a virágok épen maradtak. Ami a fügét illeti, a januári hideg sem tett végzetes kárt a legrosszabb fekvésekben sem itt a körzetben, miután bár késéssel, de minden füge ágról hajtott ki, jó pár csúcsról is. Tudvalévő, hogy egy téli iklódi -18 és egy tavaszi -3 (amelyeknél a füge tövig, a kivi csutkára fagy), a környék előnytelen fekvéseiben sem okoz katasztrófát. Hát egy ilyen "reprezentatív" meteorológiai állomás képviseli a régiót. Újabb gratuláció a szaGmának!
Jancsi, a lovászi körzetet elvágta a vízszintes jégverés és az orkán, amivel fél órán át tombolt.
A kb. 16 éves kivi dzsungelem még nem élt át ilyen pusztítást eddig. Amúgy rekordot termett volna, mint 2 éve. A tavaly április 26.-ai fagy után - mint jósoltad nekem - rengeteg termést hozott most. Ami nincs a földön, az sebzetten lóg még a tépett ágakon. Ami a tetőre volt felengedve sok erős hajtás, annak a nyugati felét lenyomta a garázskapu elé.
De úgy játszott a vihar a 8 méteres, erős bambuszok sűrűjével a kertben, hogy ilyet sem láttam még eddig. Borzasztó látvány volt.
És visszaverte a januári elfagyás után későn kierőlködött "szamártöke" fügebokrot is. Kár volt kihajtania szegénynek.
Gyümölcsfák mentek ki, avagy verte le őket. Félelmetes volt ez a vihar!
Érdekes megközelítés.Szabad lenne megkérdezni ,hogy megy e az oltás.Gondolok itt a 'Siklóról' Csertőre kimentett oltó anyagára anno.Vagy még most is a szomszéd dugdossa a földbe ?
Ez az általunk korai lilának nevezett, de találtunk már érettet az "olasz barnán" is. Az első termés szezonja mindenesetre megkezdődött. Most már majd jönnek sorban.
A humán valóság pontos ismeretében, jelenkori hálára, elismerésre nem tartok igényt. Ennek elmaradását, vagy a hálátlanság gátlástalan kinyilvánítását nem élem meg frusztrációként. Ezért aztán tessék csak nyugodtan ösztönök szerint megnyilvánulni velem szemben! Egyáltalán nem érdekel! Sőt, mi több, ösztönöz!
Bevallhatom, hogy az ilyen típusú intézményrendszer, egy (két) "magányos harcos" erejéből telő, szerény pótlására kezdtem írogatni jelen fórum(ok)ban tíz évvel ezelőtt, azzal a soha nem titkolt céllal, hogy az itteni célfajokból gazdasági valóságok születhessenek. Büszkén mondhatom, hogy - még ha egyelőre nem is túlzottan nagy méretekben - ez a célom megvalósulni látszik.
Ezt a célt voltak hivatottak szolgálni a kezdeti évek fórumtalálkozói, a kertbarát körök rendszeres látogatása, az ottani filmvetítésekkel és előadásokkal. Nemkülönben a hobbikerti termelők rendszeres felkeresése, növényeik gondozása (kiemelten a kivi kinevelése és termőkori metszése, stb.). Talán sikerül valami társadalmilag hasznosat hagyni magam után ebben a világban...
Nagyon figyelemreméltó részletek vannak benne. Ha a mi felsőfokú szakintézményeink annyira a a hivatásuk csúcsán lennének, mint amennyire az alján vannak, akkor az alább idézett részletben leírt kezdeményezésekhez hasonlót kellene megvalósítaniuk. Ehhez képest egy szakmailag hibás próbálkozás nyomán elvetélt kivihonosítási kísérlet után negyven éve azon az állásponton vannak, hogy pl. a kivi hazánkban termeszthetetlen.
"Bő fél év alatt, amíg a férjem az interneten kajtatott a tökéletes megoldás után, végigmentünk a japán mezőgazdaság minden lehetséges terményén, aztán egy napon előállt a befutóval: füge. Füge, ami az ültetés utáni második évben már termést hoz, és viszonylag könnyű dolga van vele az embernek. Aichi megyében, egy Nishio nevű városban lenne egy iskola, ahol egy év alatt betanítanak, segítenek földet szerezni. Lehet támogatást is igényelni, azzal a feltétellel, hogy plusz gyakorlatra jársz, és utána tényleg belefogsz a termesztésbe...."
Ugyanígy, minden magyarországi körzet alkalmassági vizsgálata után, az ott legjövedelmezőbb növényi kultúrák művelésére kéne megtanítani és serkenteni/támogatni a lakosságot. Ilyen típusú kezdeményezés hiánya/elmaradása még csak nem is a politika számlájára írható. Egyértelműen a "szaGmákéra". Csupa kisbetűvel (kivéve a G-t).....
"Ha minden jól megy, jövőre ilyenkor már van földünk, elültettük a saját fügefáinkat, és két év múlva ilyenkor már a saját fügénket fogjuk szüretelni. A cél az, hogy szeressük a munkát, meg is tudjunk élni belőle, és hogy megmaradjon ez a kicsit slow life hangulat, ami jelenleg is körülvesz minket. Persze álmok mindig vannak. A fennmaradó szabad időmben szeretnék írni, megtanulni kerámiázni, egyszer lefutni egy maratont, és majd valamikor nyitni egy kis kávézót, ahol fügés kajákat árulnánk."
Nálam a zöld fán aszalódó erősen megeredt egyenesen felfelé. Ezért másfél hete 120 cm magasságában elágazódások reményében már kénytelen voltam a hegyét visszacsípni. A felső 3 levélnyél tövéből már el is indultak az ágak növekedése. Remélem nem ártottam neki, és télire be is tudom takarni.
