"Értem, akkor ezek szerint még mindig várunk a hivatalos indoklásra.
Immár 6. napja nem tudjuk, hogy mi volt az a különösen indokolt eset, ami miatt az érdi Közgyűlés 2 tanácsnokot választott."
Jakab Béla a maga részéről a ma esti 4szemköztben indokolja meg a tanácsnoki poszt(ja) létrehozását és a megbízás elfogadását. Az Érdi TV a Híradó után, 19:10 (vagy 19:15?) órai kezdettel adja, majd később (talán 10 óra után?) megismétli.
"Érdnek valahogy eddig nem volt szerencséje: a rendszerváltás után elég sűrűn fordult elő, hogy a polgármester és az országgyűlési képviselő nem volt beszélőviszonyban. Ennek persze mindig a város látta a kárát!
Ezen változtatni akarok: a magam részéről egy kiegyensúlyozott, jó munkakapcsolatra fogok törekedni Jánosi György MSZP-s országgyűlési képviselővel."
Az 500 ezer Ft-os pályázatokat nem az EU-ban osztják... Ezek általában minisztériumi vagy alapítványi pályázatok, aminek megpályázása természetesen inkább fáradságba kerül, mint pénzbe, hiszen ezekhez tényleg nem kell szakértő.
Abban igazad van, hogy kell egy felelős, aki figyeli a pályázatokat, de én másik oldalról közelíteném meg a dolgokat: kell egy, két, sok ötlet, terv, koncepció, amit meg szeretnénk valósítani és ehhez keresünk forrásokat. Ebből lesznek a jó, életszerű, hasznos dolgok, nem fordítva.
A pályázatoknál egyébként van egy szűk keresztmetszet: a saját forrás biztosítása, ami Érd sanyarú költségvetési helyzetében sajnos fokozottabban jelent problémát. Bár a saját erőt is meg lehet szerezni pályázati forrásból, il. hitelből, de ez is egy külön pályázatot jelent.
Ajánlom figyelmedbe a Klubrádió Nagypálya c. műsorát hétfőnként fél 1-kor, sok csupa eredményes pályázatról lehet benne hallani.
Azzal én is tisztában vagyok, hogy árnyalt ez a dolog, és nem lehet mindent házilag elkészíteni. Ezt nem is mondtam, DE a pályázatok 70 -80 %-a nem ilyen. Azok bizony csak űrlap kitöltés és semmi más. (tölts le egy párat az EU valamelyik kijelölt honlapjáról, bármilyen témában és leellenőrizheted magad is). Én azt mondtam, hogy ahhoz, hogy MINDET megpályázzák nem kell mindig nagy pénzeket fordítani külső cég díjazására. Azt megtehetik az igazán nagy pályázatok (több száz milliós) esetében. (Egyébként a projekt költség is a pályázati pénzből van, azért mert adják, lehet azt még másra is költeni) Én a hangsúlyt a pályázásra (minden helyen ahol csak lehet, hadd jöjjön az a sült galamb…ha 500 eFt a támogat akkor is) és a nyert támogatás befordításának maximális biztosítására fektettem.
A Bajai informatikai pályázatot (390 millió Ft) a T-Systems (szakmai céggel készített pályázat) formai hiba miatt bukta el és dobták vissza. Van példa mind a két lehetőségre.
Kell egy felelős a pályázatok folyamatos pásztázására minden fórumon, a kijelölt anyagokat el kell juttatni az illetékesekhez majd pedig döntés a részvételről. Ne egy ember („majd én elintézem régen ott dolgoztam”) hirtelen jött ötletéből jöjjön az egész és az eredmény mert akkor az csak rutli.
Vitatkoznék Veled. Egyrészt: a pályázatírás egy szakma. Rengeteg pályázati lehetőség van, és csak ha valaki teljesen átlátja ezeknek a hálózatát akkor képes egy pályázathoz a legtöbb támogatást megszerezni. Nem mindegy, hogy 40 v. 80%-ot kapsz ugyanis. Másodszor: a pályázatíró cég honoráriumát a komolyabb pályázatoknál a projektköltségben elismerik, tehát neked ingyen van. Harmadszor: amíg Te az utánajárással, űrlapkitöltéssel foglalkozol, nem a saját szakmádat űzöd, a cégedben pedig jobban hasznosulna ez (feltéve, hogy van munkája a cégnek, amin dolgozhatsz). Negyedszer: nem egy pályázat bukásáról hallottam fatális formai hiba miatt, mert saját maga készítette a cég a pályázatot, szakcéggel ez nem fordulhat elő.
Saját fülemmel hallottam, amint a volt polgármester kifejtette, hogy ábránd abban bízni, hogy a pályázatok segíteni fognak a város fejlődésében, saját erőből kell mindent megoldani és nem várni a sültgalambra (értsd: pályázati pénzek). (Elég régen volt, nem szószerinti idézet.)
Remélem, ez a szemlélet nem jellemző a jelenlegi vezetésre, és tényleg színvonalas pályázatok születnek, amelyek eredményesek is lesznek.
Én is gyakran azon kapom magam, hogy engem, aki nem vagyok döntéshozó pozicióban, jobban érdekel, mint akinek dolga lenne ... mert azok éppen egymás pozicióival vannak elfoglalva. Nem érdi sajátosság.
A cégünknek idén a legnagyobb bevétel forrása volt az, hogy mentünk takarítani és rendbe rakni a nagy multik után az önkormányzati rendszereket. Persze tört részéért mint amit azok bevételeztek. Jövőre pedig 3 ilyen nagy önkormányzati megrendelésünk van már. És mind nyert pályázaton úsztatták el a dolgokat… Mint üzletember ennek persze örülök, de mint állampolgár a „bicska kinyílik a zsebemben”!
Egyébként én a legérzékenyebb pontnak inkább a megnyert pályázat összeg „kivitelezőinek” kiválasztását tartom. Ha kell fel tudok sorolni egy pár nagyon hasznos (negatív) példát az országból ahol is nagy összegű pályázatokat adtak ki nyertes cégeknek akik nem végeztek a munkákkal majd a követelésekkor az alvállalkozókra mutogatva elfordultak az önkormányzattól több száz millió forinttal a zsebükben.
Egyetértünk: a nyerési arányotok nagyon jó, a pályázatírás pedig valóban túl van misztifikálva. Szerintem sem kell feltétlenül drágán külsőztetni, de azért érteni kell hozzá, és jól meg kell tudni írni. Nem baj, ha van az önkormányzatnál erre alkalmas szakember.
A pályázat írás egy kicsit túl van misztifikálva. Óriási összegeket fektetnek be önkormányzatok pályázat író cégekbe azon indok miatt, hogy „mi nem értünk hozzá, ezért van szükség egy szakemberre”. Tapasztalatból mondom, (510 önkormányzattal állunk kapcsolatban) ezek a pályázatok legtöbbje űrlapok és kérdőívek kitöltésére korlátozódik. Ez természetes is hiszen az elbíráláskor nem tudnak novellákkal foglalkozni, azokat értékelni. A leírás részeket pedig a hivatal adott szakembereinek kéne tudnia megcsinálni. Példa: a mi cégünk 3 év alatt 12 pályázatot adott be. Ebből 4-et meg is nyert. Szerintünk ez egy nagyon jó arány. Ezekhez nem vettünk igénybe külsős szakembert.
Amennyiben mégis külsős pályázatírót alkalmaznék az KIZÁROLAG sikerdíjjal tenném, amit ÉN szabok meg és nem havi díjazásért.
Nincs itt szó semmilyen rágalomról. Azt bizonygatta konkrét ügyben, hogy tilos a versenyeztetés. Tény, hogy nem is volt versenyeztetés. Tény, hogy utóbb ezt a Képviselő-testület is törvénysértőnek minősítette (egyhangú döntéssel), és pályázatot írt ki. Tény, hogy a pályázat eredményeként több száz millióval magasabb árat lehetett elérni. Hol itt a rágalom?
Igen, igazad van! Ez az "egyszerű", de elengedhetetlen része a dolognak.
Az eredményességhez azonban a bonyolultabb részét is meg kell oldani: jó, szakszerű pályázatokat kell kidolgozni és benyújtani (ez pedig már munka és szakértelem kérdése).
És akkor még nem is beszéltem a 3. fontos részről, a jó kapcsolatrendszer, hatékony lobbizás szerepéről.
Ha meg bejön az Úristen, győztünk eset, akkor jön a java: meg is kell tudni valósítani, itt meg aztán végképp kevés a jószándék!
Engem is inkább a jövő érdekel. Az, hogy milyen változás következik be ezen a téren - szükség is van rá! Az Érdi Kerekasztal meg is adta az irányt. Két hét még kevés idő arra, hogy véleményt alkossak - csak bizakodhatom és figyelhetek.
Csak a tények kedvéért (nem akarok senki oldalára állni) de amig én ott voltam 3 informatikai pályázatot készítettem személyesen és nyertünk is meg. Többek között a Rendelőintézetnek átadott informatikai eszközöket. (persze D.B adta át, a közelébe se mehettünk...)
Megszakad a szívem! Nevezzük nevén a gyereket: elsősorban az étv-ügy miatt váltották le és tökmindegy, ki és mit mondott erről, igaza volt. Felhívom a figyelmed, hogy annak korántsincs vége,sőt. Amúgy a múltkorában társalogtam erről olyan szocikkal, akiket egészen biztosan nem ismersz (magánjellegű megbeszélés volt), s ott is felmerült ez, mint teljesen elítélendő és várhatóan bukó ügy. Mindenki tud róla, aki él és mozog. Ehhez akarjátok a neveteket adni?
Miből gondolod, hogy tudod, miért váltották le? Sajnos, az említett úr rágalmazásainak ebben igen nagy szerepe volt, meg bizonyos, igen ambíciózus egyedeknek is, akik boldogan hittek neki.
A legtöbb pályázatot a főváros után Pécs és Miskolc nyújtotta be, az első tíz legtöbb támogatást elnyert önkormányzat között viszont szerepel Gárdony, Cegléd, Nyíregyháza, Debrecen, Hatvan, Gyula és Szolnok városa is. A legtöbb uniós támogatást elnyert önkormányzat több mint 8 milliárd forintot fordíthatott, illetve fordíthat fejlesztésre, de az egy önkormányzatra jutó legalacsonyabb támogatási összeg is meghaladja az 1,3 millió forintot.
Gárdony: 5,8 milliárd (716,5 e Ft/lakos) Cegléd: 4,8 milliárd ( 127,3 e Ft/lakos) Nyíregyháza 4,2 milliárd (36,3 e Ft/lakos) Debrecen 3,8 milliárd (18,7 e Ft/lakos) Hatvan 3,7 milliárd (167,2 e Ft/lakos) Gyula 3,3 milliárd (125,4 e Ft/lakos) Szolnok 3,2 milliárd (42,7 e Ft/lakos)
Érd: 0,54 milliárd (9 e Ft/lakos)
szerintem erről lenne jó beszélgetni, mert ez az előttünk levő megoldandó feladat
