Keresés

Részletes keresés

Atom heart mother Creative Commons License 2024.04.27 -1 1 3002

 itt egyenlo felek, egyenlo feltetelekkel adhatjak elo nezeteiket es erveiket.

 

Ez pontosan így van. A te nézeted szerint egy ferdeszögű koordinátarendszerben is merőleges vetítéssel kell leolvasni a koordinátákat, és aki nem így csinálja, azt csal és átverést művel.

 

Az én nézetem szerint pedig tőrölmetszett ostobaságokat beszélsz. Persze jogod van teljesen új vektorgeometriát alkotni, ami semmibe veszi az euklideszi axiómákat, de akkor valld be becsületesen, ha ez a szándékod.

Ha mégsem, akkor pedig viseld el a kritikát, ha valaki megállapítja, hogy elemi szintű hülyeségeket művelsz.

Előzmény: cseik (2997)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 0 1 3001

"A távolodó szerintem nem bisztos hogy hosszabb fénysugarat érzékel, hanem ,mivel távolabb van a fénysugártól, vagy fénysugaraktól, nagyobb szögben van a fénysugár kiinduló pontjától. A fénysugár rezgései egy nagyobb területen oszlanak el. SZERINTEM."

 

A távolodó nem azt jelenti, hogy távol van, hanem azt, hogy a fényforrástól távolodik, vagyis a fénysugárral egyirányban mozog, nem pedig szembe a fénysugárral. 

 

És nem hosszabb fénysugarat érzékel, hanem hosszabb hullámhosszt. 

 

Továbbá ebben a példában nincs semmiféle szög, a fénysugár és a megfigyelő mozgásiránya között, mert éppen egyirányban haladnak. 

 

Érted?

 

 

 

 

Előzmény: gyongyom bokretam (2995)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 0 0 3000

Nem rossz magyarázat.

De nem is jó.   ;)

Előzmény: gyongyom bokretam (2995)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 0 1 2999

"Bármely irányban meg lehet magyarázni..."

Miért nem írtad ide a magyarázatot, ha meg lehet magyarázni?

Na, akkor lássuk, mi a magyarázat!

Előzmény: Construkt (2994)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 0 1 2998

Ej de rövid lett hirtelen az eszed.   ;)

Előzmény: Atom heart mother (2993)
cseik Creative Commons License 2024.04.27 -2 1 2997

szerepzavarban vagy baratom. itt nem tanitgatasrol van szo, hanem az allitasodnak tenyekkel valo alatamasztasarol. lehet, h te hozzaszoktal h a katedrarol azt mondat amit akarsz, hisz a hatalom a te kezedben van, igy ugysem mer ellent mondani senki. de ez mas hely. itt egyenlo felek, egyenlo feltetelekkel adhatjak elo nezeteiket es erveiket. en ezt szamtalanszor megtettem. te egyszer sem voltal kepes ezekre erdemben reagalni. ha tenyleg jelentektelnnek talalnad, akkor nem is reagalnal egyaltalan. sot, egyaltalan nem irnal ide. de mivel baxa a csorod, h van olyan mas velemeny, amit te nem tudsz cafolni, ezert mocskolodsz. akkor vegul is ki a becsuletserto es jellemtelen?

Előzmény: Construkt (2989)
Construkt Creative Commons License 2024.04.27 -1 1 2996

Ezek a szegény félnótások ráadásul rögtön csalással, sőt valamiféle világhatalmi összejátszással, összeesküvéssel, közpénzek önérdekű pazarlásával, elsíbolásával vádolják az összes fizikust, s matematikust, ha a saját eszükkel képtelenek ugyanazt az eredményt kihozni, mint ami a könyvekben található. Az fel se merül bennük, hogy talán éppen ők maguk követnek el elemi hibákat, s nem az egész világ. Ez már nem csak egyszerű tanulatlanság, műveletlenség, és nem is pusztán hőzöngés, mániákus téveszmés gondolkodás,  hanem az önismeret és az önkritika végzetes hiánya, becsületsértő jellemtelenséggel súlyosbítva.

De hát csak csinálják!

Hisz igazából egyedül a saját életüket teszik tönkre vele. Tudatlanságban halnak majd meg, s addig is kizárólag a maguk kedélyét rombolják az állandó tehetetlen gyanakvással és gyűlölködéssel.

Előzmény: Atom heart mother (2986)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2024.04.27 -1 0 2995

A távolodó szerintem nem bisztos hogy hosszabb fénysugarat érzékel, hanem ,mivel távolabb van a fénysugártól, vagy fénysugaraktól, nagyobb szögben van a fénysugár kiinduló pontjától. A fénysugár rezgései egy nagyobb területen oszlanak el. SZERINTEM.

Előzmény: destrukt (2992)
Construkt Creative Commons License 2024.04.27 -1 1 2994

Bármely irányban meg lehet magyarázni, csak értened kellene a relativitáselmélet alapjait.

S akkor nem Lacházával kényszerülnél érvelni.

Előzmény: destrukt (2992)
Atom heart mother Creative Commons License 2024.04.27 -1 0 2993

Melyik kérdésedre, te világ géniusza?

Hogy találjam ki, milyen hülyeségre gondoltál? Arra várhatsz is.

Előzmény: destrukt (2990)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 0 1 2992

Ez akkora baromság, mint ide Lacháza.

 

A Doppler jelenség esetében a a fénysugárral szemben mozgó megfigyelő számára a hullámok összenyomódnak. Ezt még meg lehetne magyarázni a hosszkontrakcióval. 

 

De a fénysugártól távolodó megfigyelő számára a fényhullámok megnyúlnak, hiszen a távolodó megfigyelő hosszabb hullámhosszúságot érzékel. 

 

A hullám megnyúlását is a hosszkontrakció (rövidülés) okozza?

Ekkora baromságban még te sem hihetsz. 

Előzmény: Construkt (2991)
Construkt Creative Commons License 2024.04.27 -1 0 2991

 Hiába dühöngsz itt ezekkel a kövér betűkkel, attól nem lesz értelmesebb:

"ugyan mitől változna meg a mozgó megfigyelő által érzékelt frekvencia?"

 

A relativisztikus Doppler oka rendszerek közötti idődilatáció, illetve hosszkontrakció.

 

 

Előzmény: destrukt (2988)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 0 1 2990

Keresed még a választ a kérdésemre?

Mert úgy lefagytál, mint a vindóz, és azóta is nagyon kerülöd a témát. 

Előzmény: Atom heart mother (2986)
Construkt Creative Commons License 2024.04.27 -1 0 2989

Tudok válaszolni, de nem tanítgatlak, mert nem leszel képes megérteni.

Nem csak a fizikát, hanem láthatóan még az iménti egyszerű választ se érted.

És hasztalan provokálsz.

Mert jelentéktelen vagy hozzá.

Előzmény: cseik (2983)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 0 1 2988

Ha a fénysebesség minden rendszerben ugyanannyi lenne, akkor a Doppler jelenség nem létezhetne. 

 

Ha fénysebességgel indul a fénysugár az álló rendszerből, és a mozgó megfigyelő rendszerébe is ugyanazzal a fénysebességgel érkezne meg, akkor ugyan mitől változna meg a mozgó megfigyelő által érzékelt frekvencia?

Semmitől. 

 

Ezt még egy általános iskolás gyerek is átlátja. 

Csak a relativisták nem képesek rá. 

Előzmény: Elminster Aumar (2985)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 0 1 2987

Hát persze, ez a bonyolult matematikájú specrel.

Négyzetre emelés meg gyökvonás. Hajjjaj. 

Meg a nagy találmány:

1c+1c=1c

vagyis:

1+1=1

Előzmény: Elminster Aumar (2985)
Atom heart mother Creative Commons License 2024.04.27 -1 1 2986

Van azért annak valami diszkrét bája, amikor te akarsz magas lóról kioktatni másokat..

Ugye te voltál az, aki tátott szájjal álltál egy koordinátarenszer előtt, mert csak a derékszöget ismerted?

Emlékezetes pofáraesés volt 😀

Előzmény: cseik (2983)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.04.27 -1 1 2985

"A relativitáselmélet alapján a rendőrségi Doppler radarnak sem szabadna működni."

 

De.


Viszont rólad tudjuk, hogy semmit nem értesz a speciális relativitáselméletből, azért írsz hamis hülyeségeket.

Előzmény: destrukt (2984)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 -1 1 2984

A relativitáselmélet alapján a rendőrségi Doppler radarnak sem szabadna működni. 

Előzmény: cseik (2983)
cseik Creative Commons License 2024.04.27 -1 1 2983

ok, nem kell ismetelni, az eddigieibol is megertettuk, h nem tudsz valaszolni, csak az egod mar azt sem kepes befogadni, h ne valaszolj.

 

de javithatsz, legalabb felsorolas szinten nehany technikai eszkozt irj mar le, ami valosagosan a relelmet hasznalja, amit szerinted en letagadok. gps? ja, az qurvara nem. tomograf? ja, az sem. talan a fuzios reaktor? ja, olyan meg nincs. szoval?

Előzmény: Construkt (2980)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 -1 0 2982

Nincs neki igaza. 

 

Előzmény: őszszakál (2981)
őszszakál Creative Commons License 2024.04.27 -1 1 2981

Abban viszont igaza van, hogy a Hubble állandó, az univerzum gyorsuló tágulása, és az exponenciális időlépték, számolható léptékfaktorok. Mert különben azzal indíthatnánk, amivel Georg Lucas: egy messzi, messzi galaxisban….  ;-)

Előzmény: destrukt (2979)
Construkt Creative Commons License 2024.04.27 -1 0 2980

Egyszerűen nem érdemled meg, hogy foglalkozzak veled. Semmi kedvem szakmai részletekről társalogni veled, miközben azt képzeled, hogy te vagy hivatva megállapítani a világ fizikusainak, értelmességét vagy ostobaságát, te mondod meg, ki csaló, ki becsületes. S még a mindennapokban használt eszközök működését is képes vagy egyszerűen letagadni, ha az ellenkezik a téveszméiddel.

Előzmény: cseik (2971)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 0 1 2979

Az öreg már nincs a toppon. 

Előzmény: őszszakál (2977)
destrukt Creative Commons License 2024.04.27 0 1 2978

Ezek közül melyik az idő?

Előzmény: Törölt nick (2976)
őszszakál Creative Commons License 2024.04.27 -1 0 2977

"A mai kozmológia megtorpan a Planck időnél és arra sincs válasza, hogy mi volt az ősrobbanás előtt. Ha nem létezett univerzumunk, akkor az idő fogalma is homályba vész. Az exponenciális idő transzformáció ebben is segít, mert az exponenciális időskála nem mehet el nulláig, ahol az időtranszformáció szabálya szerint végtelen nagy lenne a karakterisztikus frekvencia. Nincs ezért kezdő pillanat, nem kell arról beszélni, hogyan lett a semmiből valami.  Nem az univerzum keletkezéséről kell beszélni, hanem korszakokról és átalakulásokról kell szólnia az elméletnek. Ez az exponenciális időfelfogás talán legfontosabb tanulsága.

Vessük még fel azt a kérdést is, hogy az idő transzformációs szabálya mögött milyen fizikai törvény húzódhat meg.  Induljunk ki az energia kvantummechanikai operátorából, amit a  differenciálhányados ad meg. Ez az operátor invariáns az időtranszformációval szemben, mert az idő csökkenését kiegyenlíti a Planck-állandó csökkenése.

A kvantummechanika változásalapú szemléletmód, ahol a változásból indulva jutunk el az állandósághoz. Először felírjuk operátorait, amellyel rákérdezünk a változásra: mi változik meg, majd megoldjuk az operátor sajátérték egyenletét. Ebben a sajátérték adja meg az állandóságot, a sajátfüggvény pedig leírja a mozgás tér- és időbeliségét. A kvantummechanika az energiát az idő szerinti változással köti össze, a viszony azonban megfordítható: feltehető az a kérdés is, hogyan függ az idő az energiaváltozástól, azaz a      differenciálhányadostól, ahol felhasználtuk az E = h·f  = ħω Planck-törvényt is, melyben ω = 2πf a körfrekvencia. Ez alapján vezethetjük be az idő operátorát a frekvencia szerinti differenciálhányadossal definiálva:

 

Itt a kvantummechanikai konvencióval szemben nem szerepel az „i” imaginárius egység. Ennek oka, hogy a kvantummechanikában követelmény a normálhatóság, vagyis amikor véges értéket vesz fel az állapotfüggvény négyzetének teljes térre képzett integrálja. Ez a feltétel akkor teljesül, ha imaginárius a differenciál operátor, mert ehhez periodikus sajátfüggvény tartozik. Erre a normálhatósági feltételre azért van szükség a kvantummechanikában, mert a tér lokalizált objektumának (például az elektronnak) stacionárius állapotát akarjuk leírni, melyben a megtalálási valószínűség egységnyi lesz."

Rocky 38

Előzmény: Törölt nick (2976)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.27 -1 0 2976
Előzmény: pk1 (2929)
őszszakál Creative Commons License 2024.04.27 -1 0 2975

Magyarul:

A skálainvariáns kozmológiai modellekben ez a Weyl-áram természetesen harmonikus időt hoz létre. A hurok kvantumgravitációjával összefüggésben,

 

Az idő kvantumfogalma először a kvantumgravitáció korai kutatásaiból, különösen Bryce DeWitt 1960-as évekbeli munkájából alakult ki, amely a Wheeler–DeWitt egyenletet eredményezte.

 

Más szóval, az idő összefonódási jelenség, amely minden egyenlő óraállást (a helyesen előkészített órákat – vagy bármely óraként használható objektumot) ugyanabba a történelembe helyez. Ezt először Don Page és William Wootters fizikusok értették meg 1983-ban. Ők javasolták az idő problémájának megoldását olyan rendszerekben, mint az általános relativitáselmélet, amit feltételes valószínűség-értelmezésnek neveznek. Ez abból áll, hogy minden változót kvantumoperátorokká teszünk, az egyiket óraként, és feltételes valószínűségi kérdéseket teszünk fel más változókra vonatkozóan. Az összefonódás kvantumjelenségén alapuló megoldáshoz jutottak. Page és Wootters megmutatta, hogyan használható a kvantumösszefonódás az idő mérésére.

Előzmény: Törölt nick (2974)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.27 -1 0 2974

Na kérem...

 

https://en.wikipedia.org/wiki/Problem_of_time#Proposed_solutions_to_the_problem_of_time

 

https://en.wikipedia.org/wiki/Problem_of_time#Weyl_time_in_scale-invariant_quantum_gravity

 

In scale-invariant cosmological models, this Weyl current naturally gives rise to a harmonic time. In the context of loop quantum gravity,

 

The quantum concept of time first emerged from early research on quantum gravity, in particular from the work of Bryce DeWitt in the 1960s, which resulted in the Wheeler–DeWitt equation.

 

In other words, time is an entanglement phenomenon, which places all equal clock readings (of correctly prepared clocks – or any objects usable as clocks) into the same history. This was first understood by physicists Don Page and William Wootters in 1983. They proposed to address the problem of time in systems like general relativity called conditional probabilities interpretation. It consists in promoting all variables to quantum operators, one of them as a clock, and asking conditional probability questions with respect to other variables. They arrived at a solution based on the quantum phenomenon of entanglement. Page and Wootters showed how quantum entanglement can be used to measure time.

Előzmény: pk1 (2929)
Törölt nick Creative Commons License 2024.04.27 -1 0 2973

Nem azért, mert őtet.

Előzmény: destrukt (2972)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!