Pénzverdei, Pv vasútról minden jöhet, történelmi leírás, adok-veszek, képek, stb...
Más kereskedelmi portálok felhasználóinak itteni keresése, itteni beazonosítása (Vatera, olx stb.) TILOS és kizárással jár.
A képen látható kábel nem eredeti. Az eredetinek az egyik végén egy "S" jelű mini villásdugó volt, 3 mm.-es csapokkal, ami a vezérlőszekrény "S" jelű hüvelypárjába csatlakozott, a másik végén egy piros, ill. egy kék színű, 2 mm.-es banándugó, amik a sín hüvelyeibe csatlakoztak.
Sziasztok! Volna esetleg olyan aki segítene nekem felértékelni egy nagyon szép állapotban lévő Pannónia szettet, plussz hozzá tartozó kocsikat, síneket trafót, váltót stb. volna erre lehetőség? Vaterat más aukciós oldalt próbáltam de nem igazán sikerült... Ritkán vannak fent és az ár jellemzően nem elérhető. köszönöm a válaszokat!
tulajdonképpen ez is egy jó megoldás, ami az "átlagoláson" alapszik. Mivel itt csak félodalas, félhullámos egyenírányítás van az egyik vagy a másik kapcsolási irányban, ezért csak az AC tápfeszültség fele energiája kerül az állítómágnes tekercseire, amelyet azok szépen átlagolnak és olyan mintha alacsonyabb feszültséggel lennének meghajtva.
Lehet még túl alacsony is lenne ez az átlagos energia, ezért kerülhettek a kondik a javított kapcsolásban, amelyek a kimaradó félhullámok alatt látják el egy kis többletenergiával a mágneseket, amelyek így már kielégítö módon üzemelnek.
Egy ellenállás vagy mágnes- vagy motortekercs esetén a megadott feszültséghatárok nem abszolút limitek, hanem az átlagos, megengedett energiafelvételre, energiaszükségletre utalnak.
Örűlök a hozzászólásoknak, hiszen ezekből lehet tanulni. A neten találtam képet az LGB 12010+12030-as kombinációhoz ajánlott standard ill. továbbfejlesztett illesztő kapcsolásról, de nekem csak az LGB 12010 van, a kiegészítőre nincs szükségem.
Namost az LGB 12010-hez DC 14-17 voltot írnak elő, az ábra szerint az áramkör tápfeszültsége AC 18~24 volt lehet. Mindegy, a puding próbája úgyis az evés, de ez a kütyü kicsit drága ahhoz, hogy csak úgy elfüstöljön. További hozzászólásokat is szívesen veszek, bár az Ohm-törvényt én is ismerem...
Ahogy korábban írtam, a PV -hez nem kell semmi ellenállás. Zsolt LGB-hez akar használni a 24 V szekunder feszültségű más gyártmányú trafót. Azt nem tudom, hogy az LGB váltó mennyire igényel stabil feszültséget , de a kívánalom egyszerűen 20 V, aminek az egyik megoldása egy műterhelés. A többi már csak Zsolttól függő cizellálás, amihez mindketten adtunk ötleteket.
a jó öreg Ohm törvény segitségével az izzó ellenállása kb. 14,4 ohm, tehát ekkora ellenállásra lenne szüség a megfelelö teljesítményü kivitelben.
Látható izzólámpás menetszabályzó használata -- szerintem -- teljesen hamis nosztalgia feeling lenne PV vasút esetén, mert olyanokat csak a korai nagyfeszültségü, hamisan "erösáramúnak" (Starkstrom) nevezett rendszerekben használtak.
Megjegyzem ez a müterheléses megoldás, teljesen feleslegesen melegíti el ezt a 40 Wattot folyamatosan, csak azért, hogy kisebb legyen a trafó kimenö feszültsége. Kicsit olyan ez nekem, mintha behúzott kézifékkel akarná valaki biztosítani, hogy szép lassan tudjon menni egy kocsival... de ezt mindenki maga dönti el.
Egyébként egy egyszerü feszültségszabályzó áramkörhöz egyáltalán nem kell tirisztor -- Zoli kérlek csak óvatosan nyilatkozz --, hanem csak egy egyenirányító, egy-két kondi, meg egy megfelelö feszültségü, úgynevezett "hárompont szabályzó" áramkör, amelyet érdemes egy kis hütölemezre szerelni.
Köszönöm a tanácsokat! Én sem akarom túlbonyolítani a dolgot, ezért maradok az izzólámpás, vagy a teljesítmény-ellenállásos megoldásnál, esetleges kombinálva. Drága elektronika szóba sem jöhet.
- sajnos nem tudom megmondani az ellenállás értékét. Viszont meg tudod mérni az izzó ellenállását és akkora, de nagy teljesítményű ellenállás kell .
- sajnos az ellenállás éppen úgy hőt termel, mint az izzó, ezért zárt dobozban gondoskodni kell a szellőzésről, illetve arról, hogy semmilyen éghető anyaghoz se kerüljön közel.
- A két háború között voltak olyan trafók, amelyeknél a különböző nagyságú feszültségcsökkentést huzal ellenállásokkal oldották meg. A huzal ellenállásokra kerámia gyöngyöket húztak és azzal szigetelték el egymástól. Gyakorlatilag úgy néztek ki, mint egy régi vasaló fűtése. A magam részéről maradnék az izzó használatánál, amit a foglalattal együtt szépen felszerelném a trafó dobozára. Adna egy kis nosztalgia érzést az egésznek, másrészt mindig jelezné a trafó működését.
- van lehetőség elektronikus feszültségszabályzó áramkör építésére is, amihez nagy teljesítményű tirisztor kellene, de kár túl bonyolítani a dolgot egy LGB vasúthoz.
Ugyan csak ipari 24volt/40wattos E27-es izzót tudtam szerezni , de ez is levitte a feszejt 24-ről 20 voltra, ami már megfelelne az LGB váltóállítóknak, viszont még mindig az a kérdés, hogy milyen értékű ellenállással lehet elérni ugyanezt az eredményt? A mozdonyok hajtására van egy eredeti Pv-trafóm, 0-18 voltos feszhatárokkal. Az említett 220/24/24 voltos trafót azért akarom használni, mert az egyik 24 voltos tekercséről a világítást , a másikról a váltóműveket vezéreném, persze egyenirányítva.
Nem kell semmi ellenállás, mert az Előréhez adott trafók közül a szürke Travill gyártmány tud terhelten maximum 20 V -ot leadni. A fekete, vagy zöld PÉVÉ adattáblás ( egyáltalán nem biztos, hogy a pénzverő gyártotta) csak 18 V-ot. Az a becsapós, hogy terheletlenül magasabb feszültséget mérsz mindig. Ezért célszerű egy 24 V , 20 W -os teherautó izzóból műterhelést készítened. Ezt rákötve a trafó kimenetére már valós feszültséget tudsz mérni. Egyébként nyugodtan hagyatkozz a trafók adattábláin szereplő adatokra. A kezem ügyébe kerülő különböző gyártmányú trafókból az egyetlen a PIKO FZ 1 volt,amit meg lehetett babrálni Igaz, hogy ez szabályozott egyen feszültséget ad, aminek a polaritás váltását dupla szekunder tekercsekkel oldották meg. A polaritás váltás a forgatógomb jobbra, vagy balra történő tekerésével lehet. Azért, hogy ne lehessen körbe tekerni, beraktak középre egy ütközőt, aminek az elmozdításával tudsz néhány Volt plusz feszültséghez jutni.. Tehát nyugodtan használhatod bármelyik Előre trafót.
Igen, tudom, hogy az LGB váltóállító egyenárammal műkszik, a neten talált kapcsolási rajz szerint javasolt diódákat, kondenzátorokat be is szereztem. A probléma az, hogy az lgb max. 18-20 voltot visel el, bár én belekukkantottam, és csak egy egyszerű tekercs, meg egy lágyvasmag van benne, ami ide-oda forog és hajtja a fogaslécet. A Pv 1-es mozdonyokhoz megvan az eredeti trafóm, 0-18 voltos kimenettel, tehát a kérdésem továbbra is az, milyen paraméterű ellenállásokkal lehet a 24 voltos váltófeszültségből max. 18-20 voltos váltófeszültséget csinálni?
A Piko FZ1 trafó nagyon üzembiztos és mindig van eladó belőle. Ezeken az oldalakon volt korábban Gergőnek egy bejegyzése, hogy lehet még egy kicsit tuningolni ezt a trafót. Ez alapján a szekunder feszültség mind váltó , mind egyen kimeneten 1,5 -2 Volttal még emelhető. Nagyon egyszerű és nekem is bevált. Ha véletlenül olyan példányt fogsz ki, ami a váltó feszültségen kiadja az előírtat, az egyen feszültségen pedig max. 10 V körül, akkor a szelén blokkot ki kell cserélni egy modern Greatz blokkra. Érdemes legalább 50 V 5 A teljesítményűt venni és örök életű lesz . Egyébként pár száz forintért kapsz ilyet
Írj légyszíves a patay.zoltan@gmail.com címemre és elküldöm mindkettőt. Az itt publikus freemail címemet ugyan még nem változtattam meg, de a gépem nem tartja biztonságosnak és állandóan jelez. Ezért lett egy biztonságos gmail címem, amit most kezdtem el használni
Szia, az LGB váltóállítómüvel csak óvatosan, mert az egyenáramra készült és nem kompatibilis a trafód váltóáramú kimenetével. Szerintem a legegyszerübb az lenne, ha szereznél egy megfelelö feszültségü (14V .. 20V) kis egyenáramú tápegységet. 16V-osra biztos van jó esély. Üdv! S.
P.s. persze lehet amatörködni is, egyenirányítani, pufferelni a 24V váltót és aztán ráakasztani egy 16V vagy 18V-os hárompontszabályozót. Ismeret és gyakorlat kérdése a dolog.
Megint egy csaló ! Vigyázzatok egyre több van ! Szokás szerint más cuccával próbálkozik !! fillérekeért !! 
