ugyanazt minek mondod el, ha nem vagy képes felfogni amit mondtam. trallalláztál egyet befogott fülekkel?
ha egyszer nem igazolt, akkor minek habosítod
nem igazolt a nemléte se, ugyanis a majom aki utánanézett nem volt képes beazonosítani a konferenciát, amit keresnie kellett volna (milyen mta az, ahol nem tudják h volt e az a (konkrétan megnevezett) konferencia vagy kamu)
és nem volt képes rájönni, h ez a lényeg (a konferencia), a perdöntő tény, ahogy te se, meg a többi majom aki vitázott ezen a nyesten
mármint ha jóhiszemű vagyok, akkor csak hülyének tartom, egyébként meg hazug csalónak
Valami kapcsolat van, de az elmélet megállapítása téves.
Nem éltünk együtt a régmúltban, nem igazolható.
Sinor halála idejében írta Róna-Tas Róna T.,Berta Á, West Old Turkic I, I- t
|
2011-ben jelent meg a wiesbadeni Harrassowitz kiadónál Róna-Tas András és Berta Árpád: West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian című kétkötetes műve (Berta Árpád sajnos még a könyv megjelenése előtt elhunyt).
A szerzők tudományuk alapművét alkották meg. A két kötet jó vastag, jó nehéz, úgyhogy lehet rá elméleteket építeni.
2012- ben megvettem.
Csak később tudatosult bennem az egész tulajdonképp' Sinor írása alapján.
Nem véletlen tartják nyelvünket többen 'karavánnyelvnek'!
Sinor Dénes eszmefuttatása ezt tartalmazza: „Ideiglenesen tegyük fel, hogy volt egyszer egy finnugor, vagy éppenséggel uráli ősnyelv (Ursprache). Mármost ki beszélte a finnugor, avagy uráli ősnyelvet?
A válasz egyszerű, ismeretes és számos műben olvasható: a finnugor ősnép (Urvolk) bezélte az egyiket, az uráli ősnép a másikat. De ez az Urvolk honnan származott? De facto azért találtuk ki ezeket a nem létező népeket, hogy legyen kivel beszéltetni a nem létező ősnyelveket… A nyelvészet fontos az írásos emlékek egy részének megfejtésében, és összehasonlító válfajában különböző népek kapcsolatát, vagy akár rokonságát is ki tudja mutatni.
Gyenge oldala, hogy – írásos emlékek nélkül – nem képes egy nyelvet egy néppel, egy archeológiai lelettel vagy egy kultúrával egyeztetni. Az időmeghatározás a történelem egyik döntően fontos feladata és erre – az írásos emlékek előtti időkre vonatkozóan – az összehasonlító nyelvészet képtelen.
A nyelvi változások gyorsasága kiszámíthatatlan: néha lassan, folyamatosan, néha ugrásszerűen történnek. Például a normann hódítás nyomán az angol nyelv hatalmas átalakuláson ment keresztül. Az ősnyelv egy elmeszülemény, amelyben már egyre kevesebben hisznek. Nemsokára a diákkoromban divatos életföldrajz sorsára fog jutni, de addig is bízvást állíthatjuk, hogy az őstörténetkutatásban nem játszik többé szerepet.”
Ezt keressétek: AZ ŐSTÖRTÉNET ÉS ETNOGENEZIS PROBLÉMÁIRÓL
"A Batthyány-kormányban 1848. április 27. és szeptember 28. között Klauzál Gábor mellett a földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztérium államtitkári tisztségét vállalta el, egyidejűleg a minisztérium ügykezelését is vezette (1848. szeptember 12. – 1848. szeptember 28.)."
Ezt a szövegrészt idézted és erre hívtam fel figyelmed: a saját idézeted szerint csak államtitkár volt.
Aztán, ha nagyon precízkedni akarunk, akkor megtaláljuk, hogy a kormány szeptember 11-én mondott le, aztán "a tizedik, vagy a tizenkettedik kormánynélküli napon", tehát szeptember 21-től, vagy 23-tól volt valami "ügyvezető" Trefort.
Összegezve:
* április 27. és szeptember 11. között -- államtitkár;
* szeptember 21-től szeptember 30-ig -- minisztériumi ügykezelő (saját szavaival "miniszter").
Másképpen 138 napig volt államtitkár és 9 napig miniszter.
93,9%-ban nekem van igazam, 6,1%-ban meg neked. Így megfelel? ;-D
Az önéletrajz németül íródott. Trefort német származású, anyanyelve német, s ezt a nyelvet használta magánjellegű feljegyzéseiben, a családon belül, s jellemző, hogy negyvenedik évében kezdett önéletrajzi feljegyzéseit, amelyet családtagjai számára készített, szintén német nyelven vetette papírra. Az 1860-as évektől vált át a németről egyértelműen magyarra, családtagjaihoz írt levelei is ekkor már magyar nyelvűek.
az európeer 1848-as miniszter, hirtelen rájön, h magyar... és persze újra miniszter lesz
a "magyarosítási" intézkedéseiben semmi meglepő... azt intézi el, h a magyar nyelv oktatása lehetséges legyen a nem-magyar tannyelvű iskolákban...
inkább az a meglepő, h a magyar tannyelvűséggel egyidőben már az 1860-as években legalább 3 szlovák tannyelvű gimnázium létezik
Ez a konferencia egy nem különösebben érdekes tudományos konferencia volt, amin jelen voltak az ugor és a török nyelvrokonság kutatói is.
de a sok majom közül egyik se veszi észre, h az említett konferencia mikor volt pontosan...
egyik azt mondja végignézte a mta könyveket, nem találta az idézetet. de a konferenciát megtaláltad, majom? ha már hazudsz...
a kontextus:
s ezért a jövőben állami ösztöndíjat, kollégiumi elhelyezést, külföldi tanulmányutat csak az kaphat, aki a finn-magyar rokonság igazolására folytat tanulmányokat. Ilyen adminisztratív intézkedések is hozzájárultak a finnugor nyelvi rokonítás megalapozásához, ami azután többek között azt eredményezte, hogy kiváló nyelvészek Vámbéry Ármin, Hevesy Vilmos stb. visszavonultak vagy munkásságukat külföldön folytatták. A hivatalosan elismert nyelvészek közül csak Munkácsi Bernát (1860-1937) mert különvéleményt nyilvánítani Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben (1901) című, befejezetlenül maradt munkájában,
és arra jutnak az okos majmok, h Hary Györgyné találta ki 1976-ban.
na és ez?
Forrai Sándor rovásírás-kutató vagy Zsuffa Sándor katonatiszt, aki a hatvanas években elsőként fogalmazta meg a Trefort-féle „finnugor árulás” tézisét),
1877-ben Trefort Ágoston kultuszminiszter értekezletet hívott össze abból a célból, hogy tudományosan dolgozzák ki az egységes magyar származáselméletet. Az értekezleten nem tudtak megegyezni - fele-fele arányban szavaztak a két elméletre -, ezért a miniszter a következő jegyzőkönyvi nyilatkozattal zárta le a kérdést: "... miniszterként az ország érdekeit kell néznem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb, a finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát."
és nézd a nyomi Trefort, a szlovák akart magyarosítani, a szarházi
később vallás- és közoktatási miniszterként magyarosító törekvéseiről volt híres,
1877-ben összehívott magyar származáselméleti értekezleten
a vallon származású szlovák-német kultuszminiszter magyar származáselméleti értekezletet tart
az elemi iskolát otthon, Homonnán végezte 1822 és 1826 között. Gyermekként elsősorban szlovákul és németül beszélt, és egy kissé magyarul is. Hogy a német nyelvtudását tökéletesíthesse, szülei 1826-ban Eperjesre küldték, hogy a 2-4. grammatikai osztályt az ottani evangélikus gimnáziumban végezze, egy német pékmester kosztosaként. Jó tanulónak bizonyult, latinul „meglehetős könnyedséggel” beszélt.
mindaketten Eötvössel szarházik voltak, Bécsbe mentek a legnagyobb bajban
önéletrajzából:
A Bécsből feltüzelt horvátok felkelésben törtek ki, ezért szükségessé vált az országgyűlés egybehívása.
Miután Homonnán nem nyertem meg a választást, a terézvárosi választókerület küldötte lettem. Az országgyűlés még nehezebbé tette a helyzetünket. Batthyány addig ingadozott, amíg a kiegyezés lehetetlenné nem lett. A horvátok a Balaton mellett masíroztak, s Batthyány kormánya feloszlott: zendülés volt kitörőben.
Eötvös elküldte a családját. Én is azt gondoltam, az lesz a legjobb, ha Ilka is elutazik a kicsivel, míg a dolgok döntő fordulatot nem vesznek. Bécsbe küldtem őket. Batthyány a tizedik, vagy a tizenkettedik kormánynélküli napon újra elvállalta a miniszterelnökséget, és megbízást kapott egy új kormány alakítására. Nekem a Kereskedelmi Minisztérium vezetését adták át, de szeptember harmincadikai elutazásomig ténylegesen miniszter voltam.
miért van az, h az ilyenek előítéletes "européerek"
mint Trefort Ágoston
egészen miniszterségig vitték, pont a kiegyezés után, sőt a kiegyezésben is benne volt a keze...
a szabadságharc alatt miniszter volt, de emigrált az osztrákokhoz!!!
A Batthyány-kormányban 1848. április 27. és szeptember 28. között Klauzál Gábor mellett a földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztérium államtitkári tisztségét vállalta el, egyidejűleg a minisztérium ügykezelését is vezette (1848. szeptember 12. – 1848. szeptember 28.).
"Nemes "álmosházi" lőgérpatonyi Hervay Tamás, lélekemelgető táltospap, a magyarságtudomány magisztere, a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme tanára"
Aha. "Beadvány", "nemes Lőgérpatonyi Hervay Tamás, a magyarságtudomány magisztere" :)
Amúgy, csak a pontosság kedvéért:
az ugorok nem a finnek;
Napóleont nem érdekelték a magyarok, nem vett el a területünkből, nem tette uralkodónkká valamelyik rokonát vagy tábornokát, s - ellentétben a lengyelekkel -, minket elszakadásra sem izgatott, kivéve a győri csata előtti rövid időszakot, s még akkor sem túl nagy vehemenciával.
Lévén - joggal - a Habsburg Birodalmat ítélte a rá nézve legkevésbé veszélyesnek az ellenfelei közül.
Amúgy a betett Beadvány - amennyiben ez a teljes szöveg - semmilyen tényleges tudományos eredmény leírását, ismertetését nem tartalmazza. Különösen nem, bizonyított, elfogadott eredményekét. Határtalanul dicsőséges hipotézisei a Fradi szurkolóknak is voltak a ferröeriek elleni visszavágó előtt. Csak aztán szembe jött a valóság.
Publikálva: 2008. November 14. Aláírásgyűjtés a Finn-ugor származás eltörlésért BEADVÁNY Címzett: A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, és a Nyelvtudományi Intézet igazgatója
Tisztelt elnök úr, tisztelt igazgató úr!
. A magyarság keresztyén-nemzeti azonosságtudatának megújításáért szolgáló Szent István Szövetség, és ezen beadvány aláírói tisztelettel kérjük Önt, és munkatársait, hogy az újabb tudományos eredmények ismeretében vizsgálják felül a magyar nyelv finnugor származásának elméletét, és kezdeményezzék az Oktatási Minisztériummal karöltve az új magyar nyelvtan és történelem könyvek kidolgozását.
.
Indokaink: Véget ért az a nemzetközi genetikai kutatás, amelyet egymillió négyszázezer emberen végeztek el. A kutatás vezetői, a méltán világhírű antropológusunk, Kiszely István professzor, valamint az Utrechti-, a Varsói Orvostudományi Egyetem rektorai és a Német Tudományos Akadémia elnöke a világhálóra tették, és közölték a Science, és Nature tudományos lapokban is: A mitokondriális DNS vizsgálat bizonyította: a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnekhez, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek. A finnek ennek ismeretében és az újabb nyelvészeti kutatásoknak köszönhetően már 2003-ban átírták a tankönyveiket.
.
A mai vezető nyelvészek, mint Dr. Marácz László, J. Pokorny, Prof Richard Kayne, H. Krahe, G. Solta, N. S. Trubetzkoy, és a római, valamint a londoni egyetemi professzora, Angela Marcantonio is azon az állásponton vannak és ezt a tudományos médiumokban közölték is, hogy a finnugor elmélet immár tarthatatlan és a bizonyítása lehetetlen. Bizonyítékaink vannak rá, hogy a finnugorizmust politikai, hatalmi érdekekből erőltették rá a magyar tudományra, annak ellenére, hogy a magyarság írott, és íratlan kútfői, és a régészeti leletek is, belső ázsiai, hun-szkíta származást, és a török népekkel való rokonságot bizonyítanak. Napóleon 1805-ben, amikor Bécsbe érkezett, megkérdezte tanácsadójától, Talleyrand-tól: - Mit tegyek a magyarokkal? A magyarok becsülik nagyjaikat, és büszkék a múltjukra. Vedd el múltjukat, és azt teszel velük, amit csak akarsz! Nos, ezt alkalmazta Bécs, amikor az igazi, heves támadást, származásunk eltörlésére 1821-ben megindította. Utasítást a bécsi kancellária, hogy ,,a rebellis magyaroknak írjanak az osztrák történészek egy olyan őstörténetet, amelyre nem lehetnek büszkék." Ezt az utasítást Dr. Kiszely István találta meg.
.
1841-ben helyezték az Akadémiánkra a szász Paul Hunsdorfer jogászt, és Joseph Budenzet, akik hihetetlen erővel a magyar nyelv finnugor származását kezdték erőltetni.
Ellenük a kiváló tudósunk, Mátyás Flórián, és Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós léptett fel kritikus, és bátor hangnemben.
Őket elűzték Magyarországról, mert nem voltak hajlandóak átvenni az alaptalan, és máig bizonyítatlan, hatalmi érdekekből kreált finn-ugorizmus elméletét.
Gróf Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémia alapítója koronatanúja volt ezeknek az eseményeknek, 1851-ben a következőket írja: ,,S most még talán ezen utolsó igazán magyar intézet is ki legyen sarkából forgatva? Fájdalom, igen! Mert hiszen az akadémiai alapszabályok minap leérkezett megváltoztatása, legalább saját lelki szemem előtt nem egyéb és nem kevesebb, mint olyan döfés, mely könnyen halálra vezet".
.
Trefort Ágoston vallás és közoktatási miniszter 1877-ben így nyilatkozott: ,,...én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb, a finnugor származás principiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát."
Ezekből a történelmi tényekből is kiviláglik, hogy a finnugorizmus elsősorban politikai érdekekből született, mivel ellenségeink deheroizálni akarták a magyarságot. A hivatalos magyar történetírás mind máig támogatja az ötvenes évek kommunista ideológusának, Molnár Eriknek a "hittételét", aki azt hirdette, hogy Európába érve a magyaroknak kezdetleges műveltségük volt, és jószerivel csak halászattal és vadászattal foglalkoztak". Ez azonban nem igaz, hazugság, mivel a magyarság őstörténelmével foglalkozó kutatások bizonyították a fenti állítás ellenkezőjét: a magyarság magas kultúrával érkezett ide, és a török népekkel rokon nyelvében, genetikájában is.
.
Kérjük az Igazgató Urat, hogy ismertesse munkatársaival beadványunk tartalmát, és tegye meg az első lépéseket a finnugorizmus áldozatainak tudományos rehabilitására, valamint az új tankönyvek megírására.
Dr. Mózes Gyula elnök Székelyudvarhely Székely Tanács Bella Gábor nemes Lőgérpatonyi Hervay Tamás, a magyarságtudomány magisztere, A Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme tanára, Budapest Dr. Aradi Éva, indológus, Pécs Dr. Borcsa János, irodalomtörténész, Kézdivásárhely Dr. Czeglédi Katalin, nyelvész, Budapest Dr. Erdélyi István, régész-történész, Göd Friedrich Klára, Budapest Jakab Jolán, történelemtanár, Szentkatolna Kelemen Miklós, történész, Budapest Dr. Marácz László, nyelvész, Amszterdam Prof. Angela Marcantonio, nyelvész, London Dr. Medvigy Endre, jogász- irodalomtörténész, Budapest Dr. Obrusánszky Borbála, történész, orientalista, Mende Szakács Gábor, Budapest Dr. Tallós Emil, jogász, Mende Kiss Dénes, író, Budapest Iványi Sándor, író, Debrecen Abelovszky Eliz Babinecz László Bokor Imre dr. Botos László Botos Margaret Bunyevácz Zsuzsa dr. Csámpai Ottó dr Csapó Endre De Pluer Mariann Érdy Miklós dr. Farkas Enikő Foris Eszter dr. Gaudi Nagy Tamás dr. Glockner Peter dr. Gyárfás Ágnes dr. Halász József dr. Hargitáy András dr. Horkovics-Kovats János dr. Jajczay Frigyes dr. Kádár Dániel Katona Pál Kolozsy Sándor dr. Madarasi István Petrass László Polyák Endre Radics Géza Tarján Gábor dr. Tomory Zsuzsa Török László Töttössy Magdolna dr. Varga Csaba Varga Tibor dr. Végvári József dr. Veress Ferenc dr. Zabolai Csekme Éva dr.
"amikor 2005-2008 között, az Európában végzet genetikai kutatások, magyar, német, brit, olasz régészeti feltárások, nyelvészek kutatásai már réges-régen halomra döntöttek minden finnugor elméletet"
"Ezért nem érdemes ilyen ulrich féle agyatlanokkal vitatkozni, ők úgyis csak valami akadémiai állásra hajtanak, vagy valami finnugor tanszéken, jó fizetéssel."
Nem nyilatkozhatok a többi Ulrich nevében, de ez a konkrét Ulrich soha nem hajtott akadémiai állásra, sőt
a doktoranduszi tanulmányai után szépen elhúzott a magánszférába. Egyébként meg soha nem volt bölcsész, így a FU tanszék is mellé ment ;-P
