" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ebből a fajtából van 2 tövem,de mindkettő termő 3 éve hiába virágzik. Nincs hozzájuk porzó viszont van egy fajta porzóm ami sokkal később virágzik pirosas levélnyéllel ahhoz meg nincs termőm. Több fajtát vettem már nem emlékszem milyenből maradt.
Sajnos nagyon sok kipusztult közülük. A tavasszal kaptam valamilyen porzót,de az is nagyon hasonlít az én porzómra. Ha az is csak később virágzik akkor nem fog működni. Majd ha már virágzik akkor kiderül.Egyébként mennyi idősen ,vagy milyen nagy hoz virágot szerencsés esetben ?
A növényt azt olvastam/ meg a katalógusban is láttam/ de gondoltam inkább olyan díszes dolog.Hát tévedtem.Igen szép és ahogy írod/máshol/ finom is. Megharcoltad, gratula.
"Gondolhatta éretlennek ha csak távolról nézte. Az 1 szem nálam kisebb volt mint egy közepes dió, és zöld. Én is azért vettem észre hogy érett, mert tapogattam az 1 szem "kincsemet". Most van rajta kb 15-20 szem, nem számoltam mert a nagyon picikből nem tudom lesz-e, de ennyiből megtudjuk érik-e, mikor érik..."
Nagyon helyesen jártál el (a szomszéddal ellentétben). Mindennek az alfája és omegája a dolgok megfigyelése és a tények tudomásul vétele. A valóság nem ahhoz igazodik, hogy kik, mit milyennek képzelnek. A tények mindig ugyanazok maradnak, az emberi vágyaktól/elképzelésektől/tévedésektől függetlenül.
Attól még, hogy félrecímkéztek Tipo fajtájú kákikat, nem lesznek Vanigliák (ha nincsenek rajtuk hímvirágok is), attól még, hogy valaki úgy képzeli, hogy az asiminamagoncok pontosan olyan gyümölcsöket termők és öntermékenyek lesznek, mint a szüleik, nem lesznek olyanok (mint ahogy bármely más faj esetében sem), és folytathatnám a sort...
Gondolhatta éretlennek ha csak távolról nézte. Az 1 szem nálam kisebb volt mint egy közepes dió, és zöld. Én is azért vettem észre hogy érett, mert tapogattam az 1 szem "kincsemet". Most van rajta kb 15-20 szem, nem számoltam mert a nagyon picikből nem tudom lesz-e, de ennyiből megtudjuk érik-e, mikor érik.
Szerintem is nehezen elképzelhető hogy korai első termés után túl kései másodtermés legyen. Majd mutatom.
Nem tudom. Sőt azt sem, milyen mikor teljesen beérik, mert az anyanövényről leeszik féléretten a termést. Állítólag kicsit lilásodik sárgából. Én ezt a szemet megvárom hogy teljesen beérjen.
Az apró lila után 10-12 napra érik kb, és nálunk még ennek jóval utána érik pl. az ujjas óriás, és a mindenféle barna füge.
Gazdája elmondása szerint a másodtermése sosem érik be, ezzel szemben nálam tavaly volt először 1 szem másodtermése és egyben a legelső termése, és az be is érett. Pici zöld volt, de puha és édes.
Követték a tanácsomat, ennek megfelelően, most ezt láthatjuk:
Ha nem követték volna, akkor még mindig a polikarbonát tető alatti pár szemmel kellene beérniük. Amikor azt a tetőt emelték, tudni lehetett, hogy miután megakadályozza a vesszőképződést, termés nem várható alatta.
Néhány éves megfigyelés alapján nálatok a vegetáció bő 2 héttel előttünk jár. Látom a tavaszi hajtásokon, és a gyümölcsérésen is. Itt 18-20.-a körül kezdenek érni a különböző fügefajták, kivéve egyet. Ma már láttam rajta érett szemeket. Nálad ez a fajta június közepén már biztos érne. Nem tudom a fajtáját, neten sem találtam ilyenről fotót. Én apró lilának neveztem el, mert 1-3 dkg közötti termései vannak.
Teljesen rezisztens Cascade szőlő, nő világba, ontja a fürtöket, és semmi baja
Télen kifagyott füge
Újraindult Zirochka datolyaszilva