Senki sem tudja, hogy mi az a titokzatos foton. Mégis minden tankönyvben az áll, hogy a fény fotonokkal terjed.
Meg tudja valaki mondani, hogy mi a foton? Milyen nagy? Hogyan néz ki? Milyen tulajdonságai vannak?
"Mi köze van a sugarasságnak a fény intenzitásához?"
azt kérdezed; - mi a fényintenzitás?
jó kérdés, hiszen pont ez volt a kérdésem! vagyis, a fény a fényben azért látható, mert intenzitása a fotonok számához köthető, v. az fény, egyes fotonok, energiájához?
persze amíg nem jutunk túl azon a kérdésen, hogy mi a fény, addig nehéz megválaszolni a kérdéseket. persze legelső az; - a fény halad, v. az atomokból a fényt kiváltó energia?
mi üti ki az elektront?
1.) a fény
2.) a fényt kiváltó energia?
- a fény nagyon apró, emberi szemmel nem látható foton, melynek terjedése hullám. -
A.E.
ha a vezetéken kívül terjed az energia, bizonyos távolságon belül képes e átlépni egy elektromosan töltött lemezre? ha a világosságot a fény hozza létre, a világosságban rejlő fény miért nem üti ki az elektront? az emberi szemet folyamatosan éri fény. ha a fény intenzitása, most mindegy db. v. erősség, elektronok kiütésére képes, akkor mit okoz az ember "elektronjaival"? milyen hatást gyakorol a fény sz emberre? az ember ruházata miatt szinte folyamatosan töltődik, de a fény folyamatosan meríti. élettanilag ez pozitív, v. negatív hatás? a napozás, v. strandolás a ruházat hiányát sugallja, vagyis több az intenzív fényáradat.
"... ha szerinted a fénynek intenzitása nem foton számaiban határozható, akkor hogyan lehet az egyébként meglévő nappali fény nem sugaras, miközben az átszűrődő napsugarak igen?"
Mi köze van a sugarasságnak a fény intenzitásához?
Szerintem semmi. Nem tudom értelmezni a kérdésed.
Fotonok nem léteznek, már többször leírtam. Még nem jutott el a tudatodig?
Próbáld meg másképpen megfogalmazni a kérdést, légyszíves.
"...az egymással interferáló fotonok..."
A foton-részecskék akkor sem lennének képesek interferálni, ha léteznének. Az interferenciára csakis a hullámok képesek. Ha két hullám azonos fázisban találkozik (hullámhegy a hullámheggyel) akkor erősítik egymást, ha pedig ellentétes fázisban találkoznak (hullámhegy a hullámvölggyel), akkor kioltják egymást. Ez az interferencia.
Ha két fotonsugár találkozik, akkor a részecskék hogyan oltják ki egymást?
Magyarázd már el ezt légyszíves, ha ennyire ragaszkodsz a nem létező fotonokhoz.
talán az egyébként meglévő nappali fény az egymással interferáló fotonok, míg a sugárban az azonos irányban haladó fotonok száma oly sok, hogy az interferencia elvész.
"De te egyszer sem súgtad meg, hogyan keletkezik a "waser"-ed!"
Néhányszor már leírtam, de a kedvedért újra elmondom.
A vézereket (vagyis a fényhullám sorozatokat) az atomok keltik. (nem keltetik)
Amikor a gerjesztett atom visszarendeződik alapállapotba, akkor megrezegteti maga körül a fényközeget.
Ugyanúgy, mint amikor egy hangszóró megrezegteti maga körül a levegőt. A hangszóró hangja minden irányban terjed. A hanghullámok táguló gömbök formájában terjednek szét a hangszóró körül. Eddig érted?
Ha a hangszót 1 század másodpercre kapcsolod be, akkor egy rövid hullámsorozat hagyja el a hangszórót. Ezt nevezzük "hang-vézer"-nek, vagyis hanghullám sorozatnak.
A hullámsorozat hossza kb. 3,3 méter lesz, mert 1 század másodperc alatt a hang 3,3 métert tesz meg. Mint említettem, a hang gömb alakban terjed, tehát a hanghullám sorozat egy gömbhéjat fog alkotni, ahol a héj vastagsága 3,3 méter lesz. Ez a gömbhéj tágulva távolodik a hangszórótól. A 3,3 méter vastag gömbhéj 1 Ghz-s hang esetén kb. 10 ezer elemi hullámot tartalmaz.
Ha 1 másodperc után ismét bekapcsolod a hangszórót 1 század másodpercre, akkor ismét elindul egy hang vézer, vagyis egy újabb 3,3 méteres gömbhéj. De ekkor az előző vézer már kb. 330 méterre lesz a hangszórótól.
Erre a mintára képzelhető el a fény is.
Amikor a gerjesztett atom visszarendeződik alapállapotba, akkor megrezegteti maga körül a fényközeget. Az átrendeződés időtartama (a tapasztalat szerint ) kb. 10 nanoszekundum, ez alatt az idő alatt az atomot egy kb. 3 méter vastagságú gömbhéj hagyja el, amiben kb. 5 millió elemi hullám van. (attól függően, hogy milyen színű a fény). Ez a hullámsorozat szintén táguló gömb alakban hagyja el az atomot.
Az atomok működésüknél fogva, alapból szakaszosan sugározzák a fényhullámokat, vagyis nem folyamatosan. A 10 nanoszekundumos kisugárzás után egy kb. 1 mikroszekundumos szünet következik. Ha a gerjesztés továbbra is fennáll, akkor a kisugárzás ismétlődik. Elindul egy újabb vézer, de ekkor az előző vézer már kb. 300 méterre van az atomtól.
Egy fényforrásban milliárdnyi atom van, amelyek egymás után sugároznak, ezért tűnik a fénysugárzás folyamatosnak.
Az értelmes fizikusok is tudják, hogy a fény véges hullámsorok formájában keletkezik, és úgy is terjed. Ezek a vézerek. És azt is tudják néhányan, hogy nincsenek fotonok.
Ezt azonban nyíltan nem mondhatják ki, mert akkor az einsteni fotonok meséjének vége szakad.
De sok fizikus meg a fotonokból doktorált, a Nobel bizottság a fotonokra adta Einsteinnek a díjat, a kvantumfizika standard modelljében a fotonok a EM kölcsönhatás részecskéi, stb.
Vagyis, amelyik hivatásos fizikus azt merné hangoztatni, hogy fotonok nincsenek, az megbuktatná az egész fizikát.
Ezt pedig a több "fizikus" nem engedi.
Inkább azonnal kirúgják a renitens fizikust, ha ki meri mondani az igazat.
"Mi van? Szövöd továbbra is a foton-mesét a vékony agyaddal?"
Kedves Gyula! A válaszom @szuperfizikusnak szólt. (neki tetszett) Az én vékony szürkeállományom vastagsága nem éri el tiédet, de jártam tánciskolába és illemtan órára is. Ok nélkül nem dehonesztálok senkit.
Már többször mondtam, hogy a Maxwell egyenlet hajszál pontosan leírja, hogyan keletkezik a fény! Én meg NEM csak egyszerüen felállítottam, mint Maxwell, hanem a két elemi töltéssel felállított hatásintegrálbòl levezettem a fény kibocsátását, épp úgy mint a gravitációs hullámok kibocsátását és a részecskék mozgásegyenletét a c-vel terjedö nem-konzervatív mezökben.
Te meg hagyd fel a mesédet a szuperfifika féle fénykibocsátásról.
Szerintem a hullám úgy keletkezik, hogy amikor az atom elektronhéja visszarendeződik egy alacsonyabb energia állapotba, akkor az atom megrezgeti maga körül a fényközeget, ami szétterjed minden irányban, táguló gömbhéjak formájában.
Szerintem a szétterjedő hullámfronton, a gömbfelületen a foton mindenhol rajta utazik, de csak az érintkezés helyén mutatkozik meg. Amint érintkezik, a buborék kipukkad, és ott adja le a hordozott energiáját a nyelőnek.
"Az ekkor keletkező energia gömb szimmetrikusan szétterül a téridőben."
Ezzel éppen az a gond, hogy fotonnak azt nevezte Einstein, ami nem terül szét, hanem mindig egyben marad. Egyben keletkezik, egyben utazik és egyben is nyelődik el. Szóval az általad leírt valami, az foton nem lehet.
Amúgy szerintem igazad van, mert a szakaszos hullám az éppen így viselkedik. Ezt a kísérletek is igazolják. Pl. a Selényi kísérlet.
Az én képzeletem (nem a tudásom) szerint, egy foton akkor keletkezik, amikor egy atommagot, vagy atomot stabilan egybetartó multiplikátor, a kötőerő „felhasad”. Az ekkor keletkező energia gömb szimmetrikusan szétterül a téridőben. Azonban gyorsan találkozik a gömbfelület egy másik atommal, vagy részecskével, aminek meglökésével átadja neki az energiáját. Mivel ezek a „felhasadások” elég gyakoriak, mondhatni folyamatosak, láncreakció szerűen, (vagy mint a szódavíz buborékok pezsgése) hatásukkal betöltik a téridőt. Azonban mi csak a kibocsájtót és/vagy az elnyelőt tudjuk regisztrálni, az őt ért hatáson keresztül. Ehhez a hatáshoz tartozó foton, maga a fénysebességgel téridőben úton lévő hatás.:)
