Amikor sikerül majd a megmaradt régi budapesti képeimet visszaszedni a mentésből - elég sok maradt azért meg - keresek majd jellegzetes, és az említett "aranykorban" épült épületeket, van egy pár azért, remélem. Bár az is igaz, hogy a jármúvekből több van, mit tegyek, én azt preferálom, azokhoz jobban értek.
Azért jó, hogy nem lett ilyen. Mondjuk a gazdasági világválság azért nem hiányzott, sok-sok ember keserű nyomorát hozta, de ezek a "csodák" valóban nem hiányoztak volna.
A mai Budapestnek is szerintem az az igazi értéke, amit a '67-'914-ig terjedő időszakból, vagy korábbról jó gonddal megőriztek, felújítottak, vagy újjáépítettek. Értem én persze, hogy mindent nem lehet, meg azt is, hogy a szükség egyszerű megoldásokat hozott, meg azt is, hogy más a trend, értem én, persze... Csak akkor sem jó, kivéve az, amit stílusában úgy csináltak meg, amikor építették.
Horthy időszak díjnyertes és megvalósítandó terve Pest látképének átalakítására. A háború megakadályozta. Az egyetem helyén a magyar történelem tornya.
Néhány gondolat arról, mit köszönhet Budapest a világválságnak?
Csak annyit, hogy megmaradt a régi arculata.
A Horthy korszakban nagyszabású modernizációs tervek készültek Budapest átalakítására: jó a rosszabn, hogy a gazdasági válság miatt minderre nem volt akkor pénz.
"Az elfelhőkarcolósítás leginkább a szűken vett pesti városközpontot érintette volna. Az Új Városháza tervpályázata mozgatta meg leginkább az építészek fantáziáját: Gerlóczy Gedeon egyenesen egy nyolcvan méteres épületet látott volna szívesen a téren,más pályázatokban az Andrássy út belvárosi torkolatához képzeltek el betonmonstrumot."
.
Például ilyen lett volna a Deák tér, az Andrássy út és az Erzsébet tér (lásd a képeken).
"Egy olyan része tűnt el sajnos evvel Budapestnek, ami teljesen egyedi volt, és jellegében páratlan."
.
Az Orczy kávéházról.
Egyetértek Spoli. 18. század végi épület. Ráadásul klasszicista stílusú. Ez az a pár évtized, amikor a későbarokk együtélt a rokokoval és együtt a klasszicizmussal. Ez utóbbi kettő a 19. század elejére végképp eltűnik. Sajnos Erzsébetvárosból is eltűnt.
Keresek rá bővebb információt, de tömören most a lényeget. Az Orczy ház a klasszikus "zsidónegyed" kiemelkedő hagyományú, kultúrájú és építészeti stílusú kiterjedt terület volt végül is, saját belső nagy udvarral, amelyen saját zsinagóga is volt. Területileg a mai Király utca, a Dohány utca, közti részen volt, és a mai Károly körútra nézett a "homlokzata", illetve a frontja. Valamikor a Horthy érában valaki úgy gondolta, hogy az Andrássy út mellé kéne építeni egy második Sugárutat. Megmondanám miért, ha tudnám. Ezt a Sugárutat - ami persze nem valósulhatott meg, mert lehetetlen volt - a Károly körúttól akarták párhuzamosan az Andrássyval. Az Orczy ház ennek útjában volt, azt giszem 1929-ben sebtében lebontották. hatalmas területet számoltak fel, a a mai Madách tér - számomra elég jellegtelen - vöröstéglás épülete épült a helyére, illetve a Sugárút kezdete egész a Rumbach Sebestyén utcáig, ami kb 100 méter. Onnan nem lehetett tovább haladni, mert egész városrészt kellett volna bontani, sok ezer lakást, sok száz lakóépületet. Egy olyan része tűnt el sajnos evvel Budapestnek, ami teljesen egyedi volt, és jellegében páratlan.
Viterbo. Az 1200-as években pápai székhely. Itt ült össze a történelem leghosszabb pápaválasztó ülésére, ami kiprovokálta a polgároktól hogy a bíborosokra rázárják az ajtót: kulcsra zárva: con clave: konklávé. A hatalmas szökőkút is ennek az időnek a tanúja. (foto: panthera)
Nemcsak a Horthy kor hozta el Budapesten a premodern építészetet, az már az i. vh előtt megjelent és ezeket az alkotásokat az ember mintegy a 60-as évek alkotásának vélné.
Hát nem csodálom, hogy az egész sziget világörökség, úgy, ahogy van. Nem csodálom! Őket csodálom, evvel a gondossággal, és hihetetlen gonddal, ahogy óvják.
Hungarosiculo, az meglehet, mert ez a környék elég régen folyamatos átalakításban van, amellett, hogy mégis viszonylag "stabil". Ugye evvel az épülettel "átellenben", azaz sréhen szemben van az Astoria épülete. Azon az oldalon, ahol az Astoria van, ott volt a Hatvani kapu. Ezt 1808-ban bontották le, de aztán jött '48, meg a többi, és a kiegyezés után jöttek a nagy bontások, építések. Valóban, a városnak az "aranykora" - és ez a pesti oldalra teljesen egyértelmű - ez a 30-35 év volt. Ha megnézed a korabeli fotókat, az 1890 körül a Nádor utca - ma a Belváros "ékességei" közé tartozik - szinte egy falu teljesen jellegtelen utcájával volt azonos szinten. 1913-14-re kialakult a város, legalább is a főváros azon része, amelyik ma a peremkerületek nélküli, hiszen Pesterzsébet, Sorokság, Pestimre, Pestlőrinc, Rákospalota és még több peremkerület is önálló község volt, és 1950-ben zsuppolták Budapesthez. Akkor a Ferencváros peremkerület volt, a Határ út nem véletlenül Határ út nevet visel. Viszont az is igaz, hogy a Horthy korszakban is bontottak, építettek. Gondolok például a legendás Orczy ház lebontására, és a helyén lévő mai nemtudommi építésére, vagy más dolgokra, és ott ezen a környéken is. Tehát meglehet, hogy neked van igazad, és ez az épület ezt a mai formáját alapvetően a Horthy időkben nyerte el, ezt nem tudom, ennyire nem vagyok otthon a dolgokban. Olvastam róla, de elfelejtettem, akkor érdekes volt és jópofa, de elfelejtettem.
Ógörög emlékek Lipari várából. és a vár maga...Lipari egy sziget pont előttünk és innen komp jár át.
Lipari szigetén van Lipari városa. Annak legmagasabb pontján áll a vár, építésének kezdetei a bronzkorba nyúlnak vissza (kb. Kr. e 1500-re, a bronzkori épületek fel vannak tárva a várban).
Lipari szigete pedig a Lipari szigetek legnagyobb szigete. Maga az összes sziget világörökség. Tagjai: Lipari, Vulcano, Alichudi, Filichudi, Salina és Stromboli. Stromboli szigete egy működő vulkán ami már több mint 30 éve éjjel és nappal hányja a lávát. Szigetünk csücskéről a mediterrán éjszakában vörös fényjátékot ad.
Az alább bemutatott ősrégi kolostorkerengő is a várban van és a székesegyházból közelíthető meg.
Hungarosiculo, az az épület nem az Állami Biztosító épülete, csak a felirat afféle reklámfelirat rajta. Az Állami Biztosító a Kálvin téren volt, az 1910-es években épült Gazdák Biztosítójának az épületében működött, elvileg és gyakorlatilag is, annak - illetve az Első Magyar Általános Biztosítónak a jogutódja. A Kálvin téri épület egy három szintes lebontott korábbi épület helyén épült, 1910-és 1913 között. (Az épület hátsó liftjében teljesen jól megtalálható az 1913-as gyártási évszám. Persze a lift felújított, de eredeti.) Ez az épület amit itt látsz, és amin az Állami Biztosító reklámfelirata van, valamikor a XIX és XX.ik század fordulóján épülhetett - persze nem pont ilyen volt, mert a bombából ennek is kijutott, de hasonló volt - tehát a Horthy kort jóval megelőzően. A "klasszikus" Budapest arculata és épületei - elsősorban Pesten persze - döntően, és szinte elsöprő többségében a kiegyezés, és az I. világháború között alakultak ki, illetve épültek. Budapest igazi nagyváros 1867 és 1900 között lett, ezt a várost szinte 30 év alatt építették fel. Alapvetően persze a pesti oldalt, hisz Buda, és Óbuda épületei régebbiek.
Spoli, ezek csak apró részek, mert a várat és a normann kori székesegyházat, a római katakombákat még nem is mutattam a kisvárosból. Ez jellemző Sziciliára és az is hogy ezek nincsenek benn az útikönyvekben. ;)
Figyu, én nem nagyon találok szavakat, ezért nem is erőltetem a lelkendezést! Mindenesetre az, hogy egy ilyen kisvárosnak - nálunk nagyjából nagyközség lenne - ilyen csodái vannak, és így őrzi azokat, ez valami fenomenális! Fenomenális!
