Megint egy szerencsétlen eset, de ezzel együtt jól megfigyelhetőek a kötelező panelek: élhető ejrópa (hiánya), tollba mondott, betanult adós szöveg (egy csepp önálló gondolat sincs benne), a szomszéd nyanyák hergelés, rosszullét, mentő. A "doktornő", ahogy az adós nevezi, színjátékra készül: meglátja a rendőrautót, indul eléjük, hopp, kezdődik színjáték, felhúzták a függönyt, nézőtér elcsendesül, karmester kopok a pálcájával, tust húz a zenekar, jegyszedők elhelyezkednek a sorok szélén a szolgálati székben.
Folyik az előadás, vágókép a zárcserét végző asztalos/lakatosról, rendőrök meggyanúsítása, 30 ezüst közéjük dobása.
Folyik a végén a konklúzió, csapataink harcban álltak de vesztettünk.
- nem is volt a kölcsönben deviza,
- devizahitelesek - ingatlanmaffia 0:1
- megállapítást nyert, hogy a vevő (legyen az bárki is) haszon fejében adná tovább és - minő meglepetés - nem migráns agysebészek lakhatását biztosítaná emberbaráti szeretetből,
- "nem sül ki a két szeme?"
- "hol van a kárpótlási jegyem?"
- zugolódik a nép, és én a nép hangját képviselem!
Az ítélet megszületett, gyenge színési teljesítmény, gyenge díszlet, gyenge rendezés, lopott háttérzene, ezért hát levesszük a műsorról.
Nem működnének a bankautomaták, a boltban csak kp-vel lehetne fizetni. Akinek csak digitális pénze van, az lehet, hogy nekiállna fosztogatni. Megtanulnák az emberek, hogy aki luxusbanKÁRban bízik, az csak rosszul járhat…
A bankárok hivatkozhatnak majd a begyűrűzésre, miközben valójában nem gyűrűzik be, hanem a bankárok csak erre hivatkozva jogsértéseket követnek el, a magyar polgárok ellen.
Amikor másra már nem jut áram, a pénzügyekre még akkor is jutni fog. Kenyeret például azért nem lehet majd venni, mert nem lesz, és nem azért, mert a ne lehetne digitálisan fizetni érte.
"...mi a jogkövetkezmény?" Orbánék a DH -törvényekben leírták a jogkövetkezményt. Tehát az adós a pernyeréssel ugyanúgy fizet a banknak, mint az, aki nem perelt. Ezek (Fidesz-kormány) rablógyilkos bűnözők!
A Kúria 2023-as ítéletében kimondta, hogy a CIB Bank szerződésében az árfolyamkockázati tájékoztatás nem megfelelő valamint nem felel meg a tisztességes tájékoztatás követelményének az, ha a szerződés különböző rendelkezéseiből csak kikövetkeztethető az árfolyamkockázat fogyasztóra gyakorolt gazdasági következménye mint ahogy az sem ha az adós saját döntése alapján a kölcsönt forintra konvertálhatja, illetve , hogy a bank a Lakossági ÁSZF szerint kérheti a biztosíték kiegészítését olyan mértékben, amelyet a fennálló vagy a jövőben esetleg keletkező követelése megtérülésének fedezetéül alkalmasnak ítél.
Ezek nem pótolják az adósnak nyújtott árfolyamkockázati tájékoztatást.
