Mai szemmel nézve persze már nem olyan nagyon nagy szám ez a film, de azért nézhető.
Az igaz, hogy a filmben több szereplő is helytelenül alkalmazza a szögedi nyelvjárásra jellemző ö-zést? A Hoffi jól ki is parodizálta ezt a filmet anno:-)
Tényleg, a szögediben mikor ejtenek ö-t az e helyett? A proto-magyar zárt e helyén?
A Duna TV-n délutánonként 16:25-ös kezdéssel adják az eredeti (1971-es) Rózsa Sándor sorozatot Oszter Sándorral, Cserhalmi Györggyel, raksányi Gellérttel, Szirtes Ádámmal stb.
A feltöltés menetét (sorrendiségét) leíró mondatom teljes egészében igaz. Hogy számodra is világossá váljon, idemásolom a 6. §. teljes szövegét.
"6. § A csendőrség első szervezésénél a jelenlegi közbiztonsági közegek lehetőleg alkalmaztatnak.
A fenmaradó hiány pótlása, valamint a csendőrségnek jövendőben kiegészitése, az 1881. évi II-ik törvénycikkben meghatározott módon történik."
aztán amit írtam.
"Az állományt a 6. § szerint a helyi közbiztonság fent említettembereiből (mezei hadnagy, városi csendbiztos stb.), majda fenti volt honvédségi altisztekből stb. töltötték fel."
Annak bemutatását, hogy EZ hogyan zajlott, mennyire voltak alkalmatlanok a követelményekre, köszönjük.
Továbbolvasva - ha van ki ez iránt érdeklődik -, a 7. § arról szól, hogy előre számoltak vele, hogy lesznek ilyenek.
"7. §. A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a mennyiben az eddig élethossziglan kinevezett közegek egy része nem alkalmaztatnék, azoknak végkielégitéséről gondoskodjék."
"Az állományt a 6. § szerint a helyi közbiztonság fent említett embereiből (mezei hadnagy, városi csendbiztos stb.), majd a fenti volt honvédségi altisztekből stb. töltötték fel."
Ez csak részben igaz. A csendőrkerületek megszervezésekor utasítást kaptak a megyék, hogy kétszer annyi korábbi pandúrt és csendbiztost küldjenek próbaszolgálatra (ekkor még csak kiképzésre), amennyi csendőrőrsöt a megyébe terveztek. Egyrészt nem tudták teljesíteni, másrészt nem feleltek meg egyetlen előírásnak sem (20-40 év közötti, nőtlen stb.), ráadásul nem bírták a szolgálatot. Az állomány 7-8 %-át sem érte el az arányuk, még kezdetben sem.
Mint Csaba68 írta 1881-től. De a közbiztonság addig, s a későbbiekben is helyi törvényhatósági feladatkör volt. Ennek voltak hatékonysági korlátai - mint szó esett már itt a topikban a mezei hadnagyokról, meg arról, hogy csak a törvényhatóság határáig voltak jogosultak üldözni. Ezért szerveztek országos vezetésű, de továbbra is területi elven működő közbiztonsági szolgálatot. Mint manapság is mindenfelé így működik, s csak speciális feladatokat látnak el országos hatáskörű szervezetek.
A Kiegyezést követő haderőreform (1868. évi XL. tc. a véderőről, XLI. tc. a honvédségről, XLII. tc. a népfelkelésről) részeként jött létre 2 lépésben a csendőrség.
1868. évi XL. tc. a véderőről, annak a 38. §-a "a hosszan szolgált altisztek" ellátásáról akként rendelkezik, hogy amennyiben "igényök van alkalmazásra akár valamely közszolgálatban, akár pedig az állam által segélyezett vasuti, gőzhajózási és egyéb vállalatoknál", akkor arról egy külön törvény alapján gondoskodnak. Ez volt a
1873. évi II. tc. a kiszolgált altisztek alkalmazásáról, ill. az 1881. évi II. tc. a csendőrségi legénység állományának kiegészítéséről. Ez utóbbi leírja, hogy a fenti, közszolgálatban továbbszolgálni vágyó altiszteken kívül kikkel töltötték fel a csendőrségi állományt (jelentkezés alapján kikből merítettek. 1. §.). S csak ezt követte a törvvényalkotás sorrendjében az 1881. évi III. tc. a közbiztonsági szolgálat szervezéséről. Az állományt a 6. § szerint a helyi közbiztonság fent említett embereiből (mezei hadnagy, városi csendbiztos stb.), majd a fenti volt honvédségi altisztekből stb. töltötték fel.
Még annyit, a szegénylegények, mint állandósult szókapcsolat a hódoltsági időkből származik, már a 15 éves háborút követő időkből a XVII. században végig használták magukra levelezéseikben azok a várkatonai szolgálatot teljesítő, korábban akár nemesi előjoggal rendelkező, de zsoldot tartósan nem kapó, a török miatt birtokvesztett, így vagyoni helyzetüket tekintve mindenüket (még családjukat is) vesztett, lecsúszott, sokszor éhező 'legények' (a legény itt nem kormegjelölés, hanem utalás a 'fegyverforgató' mivoltukra), akik nem csak a portyákon, hanem a hátországban, távolabb a hódolt területektől egy idő után a környező lakosság megsarcolására kényszerültek. Pusztán gazdasági kényszerből.
Ez az életmód tükröződik - némi jelentésváltozással persze - a XIX században a nincstelen, nomád életmódban.
Csendőrség: 1849-1867 császári, 1867-1881 között csak Erdélyben (1876-ig részben osztrák, részben magyar, onnantól csak magyar minisztériumi alárendeltségben), 1881-1919 (a Vörös Őrségbe történő beolvadásáig/beolvasztásáig) ill. 1919-1945 között Magyar Királyi Csendőrség; Egyébként a csendőrség mindig állami volt, bár gyakran keverik a csendbiztosokkal, akiket az adott törvényhatóság tartott fenn.
A Jancsó film az 1869-1872 közötti időszakról szól. Elméletileg. Gyakorlatilag állítólag '56-ról. De erről talán már más írjon ...
A "Szegénylegények" történeti vonatkozásaival kapcsolatban érdemes elolvasni Szabad György kiváló tanulmányát (ha érdekel előkeresem, hogy hol jelent meg).
Azt szeretném kérdezni az Uraktól, hogy hazánkban mikortól van állami csendőrség, rendőrség?
Egy filmes fórumon felmerült, hogy a 'Szegénylegények'-ben a rendező szándékosan alkalmazta a csendőröketzsandárokat, annak ellenére, hogy úgy tudta, akkor még nem volt ilyen állami szervezet.
Lehet tudni, hogy mikortól van?
(ha OFF, akkor bocs, szerintem még ide illik a legjobban)
Rosszul. Volt ui.egy ponyvasorozat, annak volt egyik darabja ez a Ráday-életrajz. Mellesleg van egy ilyen hirdetés is a régi időkből: "Méltodágos Gróf Károlyi István Ur Ő Nagysága Belső Derekegyházi Pusztáján, a mai napon fogadtatnak fel a Gazdasági Nyári Betyárok,-akiknek ilyen szolgálatra kedve volna, jelentse magát ma, vagy holnap korán reggel az ottani Ispány Úrnál. Lajos szállási Ispánysághoz honapos betyárok kerestetnek."
Az utolsó vásárhelyi elismert betyár a Farkas Jancsi volt, az előbb említett Szabóék tanítványa volt. Megérte a románok bevonulását is, 1919-ben hámfával agyonütött 2 románt, mert megunta az erőszakoskodásaikat a vásárhelyi nép ellenében. Azután elbújt egy pincében, egy nagy hordóba. Így túlélte ezt az időszakot is és folytatta a csencseléseket egy Maczelka nevű orgazdájával együtt.
Még egypár betyáros eset a Szenti-műből: Ráday Gedeon élete (Részvény Nyomda)-"a ép számára írta Népbarát". Rió álnév alatt Békefi Antal több betyártörténetet adott közre ponyva kiadványban, továbbá Palotás Fausztin történetei ugyanilyen történeteket a Sötét idők címen Szegeden adtza közre.Fejérváry József (Fekete József álnéven) Szabó Pál és Szabó Miska híres futóbetyárok története.... a Vásárhely titkai sorozatban (1903.) A Dura-féle kisregények sorozat A betyár-világból alcímen 4 füzetben a Rózsa Sándor esetei a vásárhelyi erős Molnár Áronnal címmel jelent meg.
Most került kezembe Szenti Tibor könyve a "Gazdák emlékezése Hódmezővásárhelyen". Amiben egy bizonyos Elek családról is ír, akiknek egyik őse, Nemes Elek István eléggé betyár gyerek volt. (1775-1837) 1803-ban kezdte a marhalopásokat, elsőre 9 db ökröt hajtott el Orosházáról, majd a következő vásárban eladta őket. 1806-ban 5 ökröt Földeákról hajtott el, 1808-ban a zentai uradalomból 18-at, Bács megyéből az algyői réven át 21-et. Perbe fogták,"Elek István 40 éves,magas, barna, himlőhelyes képű, fekete bajszú, szapora beszédű. Nagyon bátor. Sándornak is hívatja magát.Hosszú ing, széles gatya, csizma, ruha van rajta." Majd többször megszökött különböző fogdákból,de a pallos helyett végül is kegyelemből 5 év börtönt kapott, közmunkán, saját költségen, heti 2 nap böjttel, 2 esztendőt birt ki és 1837-ben meghalt.
A Kiskunságot a Dél-Alföldhöz sorolni szerintem eléggé túlzás, de végül is nekem mindegy...:-)
Ami Dönti Petit illeti, őt véleményem szerint az idősebb Bogár Szabó azért lőtte le, mert ő akart lenni a bandavezér, az osztozkodás szerintem csak ürügy volt.
Bár Isten útjai nem a mi útjaink, az idősebb Bogár Szabót hamar utolérte az Úr bosszúja: egy jászszentlászlói tanyás gazda lőtte le, miután a betyárbanda szállást, élelmet és abrakot kért tőle, de ő megtagadta tőlük, az ekkor kitört lövöldözésben szerzett halásos sebet az idősebb Bogár Szabó Imre.
Egyébként az idősebb Bogár Szabó imrét a néphagyományban gyakran összekeverik a fiával, aki mindvégig másodhegedűsi szerepet játszott ebben a bandában.
Dönti Peti leendő könyvemben a dél-alföldi fejezetben szerepel majd, kényszerűségből, mert bár kiskunsági betyár, további szűkítés nem lévén dél-alföldit kreáltam belőle (a 19. században a Kiskunság nem volt a tájegység része, csak ma).
Dönti Petiről vannak adataim, a Bogár Imre címszó alatt írok majd róla. Anyagaim szép számmal vannak, de még csak olvasgatom, másokat írtam meg eddig.
Aghogyan én látom, Küllős Imolának van igaza, a másik forrás alighanem a ponyvai hagyományra épített, ezt az előadásmódján is érezni. A hiteles források szerint Dönti valóban Bogárék nyírták ki, én is úgy tudom, hogy Kötönypusztán, 1862-ben, egy kútba dobták a holttestét, a zsebébe némi pénzt tettek, hogy aki megtalálja, eltemethesse.
Namost a beidézett honlap és Küllős könyve között "csak" az alábbi eltérések vannak szegény Dönti Petit illetően:
- Küllős szerint Dönti volt a bandavezér, a honlap szerint Dönti csak a Küllős könyvében meg sem említett Fazekas Dávid segítője
- Küllős könyve szerint Döntit 1862 nyarán lőtte le az idősebb Bogár Imre egy osztozkodás feletti veszekedésnél, a honlap szerint 1852-ben. Csupán 10 év az eltérés.
- Küllős szerint a fenti eset a bugaci Kötönypusztán esett meg, a majosházai Levegő-csárda ennél jóval északabbra van
- Küllős könyve szerint az ifjabb. Bogár Imre került akasztófára, az idősebb elesett egy lövöldözésben. A honlap szerint viszont az a Bogár Imre lövi le Dönti Petit, akit végül a Pest vármegyei bíróság felakaszt, tehát az ifjabb Bogár Imre.
Szóval "csak" ennyi a különbség a két sztori között, a többi az egyezik...:-)
Persze könnyen meglehet, hogy a honlap szerzői csak valamilyen eltorzult helyi legendát jegyeztek le.
A Dönti Peti nevű kiskunsági betyárról van-e valami életrajti adatod?
Én korábban már írtam róla itt a topikban Küllős Imola könyve alapján, most azonban találtam a neten egy honlapot, amely a Pest megyei Majosháza honlapja és az itt található adatok több szempontból is eltérnek Küllős adataitól:
"Levegő Csárda(Majosháza - Kiskunlacháza között)
Nevének eredete az 1800-as évekre vetíthető vissza amikor még az utcafronti oldalán függönyös kis ablak volt . A függönyös ablakon a függöny elhúzásával jelezték a betyároknak, ha csendőr volt a fogadóban . Ha a függöny szét volt húzva, akkor bizony tiszta volt a levegő !
Fölemlítendő még részlet Ráth Végh István :,, Hatalom és pénz című könyvéből. Fazekas Dávid rablókalandja 1852-ből. Éppen mikor a király Magyarországon első körútját járta. A Levegői Csárdánál a pesti Medárdvásárról Laczháza felé hazamenő negyven kocsit rabolá ő ki egy szűk útban. A krónika szerint, az 1852-es évi Medárd - napi rablást Fazekas Dávid , egy szigetszentmiklósi születésű Dönti Péter nevezetű betyárral másodmagával, követték el . A negyven lovas kocsiból álló oszlopot megállították, és míg pisztolyukkal sakkban tartották a megilletődött gazdákat , a subájukat az útra dobták, és oda rakták a pénzt és az ékszert a kocsikról. Ezt követően a szerzett javakat Fazekas Dávid megosztotta segítőjével, Dönti Péterrel. A környék betyár vezére ez idő tájt Bogás Imre volt. Dönti Péter a Levegő Csárdában elpanaszolta neki, hogy a rabolt pénzt és ékszert Fazekas Dávid nem arányosan osztotta el . Bogás Imre ekkor szörnyű dühbe gurult : -” mert, hogy hol itt a betyárbecsület , mert hogy ez a Dönti így árulja el pajtását Fazekas Dávidot „- és ezért le is lőtte Dönti Pétert . A pesti megyeházán, mikor Bogás Imrét felakasztották, ezt a gyilkosságot a többi gyilkosságokhoz hozzásorolták. "
Na még egy csöpp a pohárba: Bálint Sándor a "Betyár" fedőnevet kapta az őt megfigyelő titkosrendőrségtől...(Bálint László:"Betyár" fedőnevű célszemély,Mikes kiadó,Bp.2004.)
