Néhány hétig nyaraltam, és nem olvastam a magyar újságokat. Úgy látszik, ennyi is elég ahhoz, hogy az ember túlságosan felszabadulttá váljon
Ebben nagyon igaza volt a képviselőnek, sajnos így van. Még a ballib szalonokból szívesen köpködött Törökországban is jóval nagyobb szabadság van mint nálunk. És ha ezt egy parlamenti képviselő is így érzi, így sugallja, akkor a kór különösen súlyos.. és megérne egy külön vitát.
<<(A térfigyelő sem valószínű, hogy látta az intézkeést, mert a kollégák általában ELTEKERIK onnan a kamerát, ha rendőrt látnak intézkedni, biztos ami biztos. Különben a térfigyelőben szolgálóknak nem jut a baksisból.)>>
Nekem ezek a térfigyelő kamerák nagyon furcsának tűnően működnek. Zsanett ügyben egyetlen ilyen képkockát sem láttam, amely ez irányból közelítve (egyelőre) segíti a rendőrök álláspontját..
Kármán Irén esetében viszont szinte a történésekkel egyidőben (még jó hogy nem már előtte.. lásd Tanú) láthattam nemhogy képkockát, hanem komplett kisfilmet egy billegő nőszemélyről, amely ez irányból közelítve segíti a rendőrök álláspontját.. illetve a nekik p(ar)ancsoló hatalmasságokat.
A képviselőverés (mert ez ugye csak megtörtént.. lévén szó a hátán tisztán látható sebekről, bakancsnyomokról..) ügyben szintén egyetlen képkockát sem láttam még, itt sincs szó a Kármán ügyben látott sietségről, amely ez irányból közelítve segíti a rendőrök álláspontját..
2007. július 11. 18:35 | Utolsó módosítás:2007. július 11. 18:36
A magyar rendőrség 2006 ősze óta a politikai viták kereszttüzébe került. A legutóbbi epizód: Lengyel Zoltán fideszes képviselő ügye. Horváth András, a MSZP Fejér megyei elnöke szerint Lengyel viselkedésével méltatlanná vált, hogy a 6-os körzet választóit képviselje, és az ügy kivizsgálásáig a parlamentnek fel kellene függeszteni mentelmi jogát. A képviselőt az incidens részleteiről kérdeztük.
hvg.hu: Lengyel úr, nem érzi úgy, hogy provokálta a rendőröket vasárnap éjjel negyed tizenkettőkor az Alagút utcában?
Lengyel Zoltán: Provokációról szó sem volt. Nem igaz, hogy gyorsan hajtottam: nem is tehettem volna meg, hiszen lassan haladt előttem egy másik kocsi, amelyet szintén feltartóztattak. Amikor megállítottak a rendőrök, rögtön mondtam nekik, hogy baj van, mert külföldön voltam, és elfelejtettem visszatenni az irataimat az autóba. Előzőleg a kamrát festettem, egy ócska trikó és fürdőnadrág volt rajtam. Közöltem, hogy semmiféle igazolvány, vagy jogosítvány nincs nálam, elismerem, hogy ezzel szabálysértést követtem el. Mondtam, hogy országgyűlési képviselő vagyok, és telefonon kértem segítséget. Közöltem a rendőrökkel, hogy a barátnőm tíz percen belül ott lesz, hozza az irataimat. Ugyanakkor megkértem a rendőröket, akik közül egyiken sem volt azonosító jelvény, hogy addig is igazolják magukat.
hvg.hu: Erre mondta Talleyrand, hogy „ez több mint bűn, ez hiba volt”. Néhány intézkedő rendőr sajnálatos módon ma is kihívásnak tekinti, ha az állampolgár egyenlő félként tárgyal velük. Sejthette volna, hogy ebből konfliktus lesz.
L.Z.: Arra készültem, hogy ugyanolyan eljárást folytatnak majd le, mint három évvel ezelőtt, amikor kisebb közlekedési balesetet okoztam. Viszonylag gyorsan hajtottan a 63-as úton, kisodródtam, és fának ütköztem. Akkor az intézkedő rendőrrel közösen készítettünk egy dokumentumot, melyben kijelentettem, hogy az eset kivizsgálása során lemondok a képviselői mentelmi jogomról.
hvg.hu: Úgy tűnik, rosszul ítélte meg a helyzetet, ráadásul támadólag lépett fel a rendőrökkel szemben, legalábbis ők ezt állítják.
L.Z.: A rendőrségi törvény szerint igazoló jelvényt kellene volna viselniük, illetve meg kellett volna mondaniuk a nevüket és a rendfokozatukat.
hvg. hu: Miközben Ön nem árulja el a személyazonosságát…Képviselő úr, mennyi ideig volt külföldön? Ennyire elszakadt a hazai viszonyoktól?
L.Z.: Néhány hétig nyaraltam, és nem olvastam a magyar újságokat. Úgy látszik, ennyi is elég ahhoz, hogy az ember túlságosan felszabadulttá váljon. De gondolja meg, mennyi alapja lehet annak, amit a rendőrök állítanak? Negyvenhét éves vagyok, van rajtam némi túlsúly. Hogyan támadhattam volna meg, összebilincselt kézzel, három kisportolt rendőrt? A dolgok akkor mérgesedtek el, amikor felszólítottak, hogy szálljak ki az autóból, amit nem tettem meg. Erre letépték a kezemről a fémszíjas karórát, majd feltépték a kocsi ajtaját és kirángattak az ülésről, amivel tönkretették az autóm központi zárát. Pedig nem akartam elhajtani a helyszínről, amivel a rendőrségi szóvivő meggyanúsított. Ledöntöttek a motorház tetejére, hátracsavarták a kezem, megbilincseltek és megpofoztak.. Olyan testhelyzetbe kerültem, hogy semmiképp sem tudtam volna bántalmazni a rendőröket, vagy hátba rúgni magam. Márpedig a rendőrök azt állítják, hogy a sérüléseimet magam okoztam magamnak.
Úgy érzem, hogy az esetemből azért lett ekkora ügy, azért írnak róla annyit a lapok, mert a közelmúltban a rendőrség a politikai viták kereszttüzébe került, én pedig képviselő vagyok. Sajnos, a rendőri brutalitás elég gyakori, és az egyszerű embereknek nincs sok esélyük rá, hogy igazságot szolgáltassanak nekik.
hvg.hu: Furcsa, hogy a rendőrök nem várták meg, amíg a barátnője odaviszi az iratait. Vagy miért nem kértek mobilon utasítást a felettesüktől?
L.Z.: Ezt és is szeretném tudni. Nem értettem, miért kellett engem erőszakkal elvinni a helyszínről, és miért töltöttem közel két órát az első kerületi kapitányság fogdájában. Még azután is ott tartottak, hogy a személyazonosságomat a behozott iratok egyértelműen igazolták. A kényszerítő eszközöktől rosszul lettem, olyan lelki és testi állapotba kerültem, hogy a zárkában mentőt kellett hozzám hívni. Sikerült elérnem, hogy megmérjék a véralkohol szintemet, melyből kiderült, hogy cseppet sem ittam. Szabadulásom után megtudtam, hogy a velem szemben intézkedő rendőr feljelentett azért, mert ellenálltam az intézkedésnek, és erőszakos fellépésemmel sérülést okoztam neki. Holott csak passzív ellenállást tanúsítottam, úgy ahogy a hetvenes, nyolcvanas években az „utcai politizálás” során megtanultam.
Kiváncsiak voltunk, mindezt hogyan kommentálja a másik oldal. Eljuttattuk az interjút a BRFK kommunikációs osztályára, ám kérésünket elhárították.
Miert kene a rendornek megvarni, hogy valaki elhozza a papirokat? Papirok nelkul vezetni az min. szabalysertes. Ezen esetben a szabalysertes tenye tokeletesen fentall. A torveny szerint ilyenkor bunti van es a rendornek nem kotelessege eltekinteni az intezkedestol es nem kotelessege bemondasra elhinni barmit is. Lehet, hogy ha Lengyel ur nem viselkedik paraszt modon akkor meg meg is vartak volna.
Hát aki passzív "ellenálást tanusít" és saját bevallása szerint sem óhajtja előállításakor követni a rendőröket, (velük együtt lépni..) azt bizony végig kell cibálni a rendőrségig, és fel kell cibálni az emeletre.
Amit a rendőrök mondanak, arra ők maguk a tanúk. Miért nem tudták megvárni a papírt - mert felbőgött a kocsi motorja. Ja persze. Aztán erre nem elugorttak előle, hanem eléugrottak és megállították.(csinált már ilyet az Országház parkolójában szocialista képviselő, hogy az őt feltartóztatni próbáló kormányőrt elsodorta, de aztán megmagyarázták, neki ehhhez joga van, mert képviselő, és nem kell igazolnia magát :-))) Meg két tanú - a rendőrség annyi tanút hoz, amennyit akar. minden rendőr ismeri a környék kisebb stikliseit, akiket bármikor bevihetnek, tesznek egymásnak szívességet: ma kapsz tőlem fasza mobiltelefon, holnap nem veszed észre, mikor felnyomom az autót. Ma tanúskodom neked, holnap te nem fogsz felismerni a szembesítésen. A rendőr nyilatkozata azt állítja, a rendőrök viselék az azonosítójukat - nagyon ravasz, igazi bolsevik hazugság. Mert valóban viselték, a kukásmellény ALATT. Viselték, csak nem volt látható - és nem tették láthatóvá. Amúgy a rendőrség nyilatkozata tele van ilyen apró hazugságokkal, amelyek épp a valóság ellentétjét sugalmazzák. (A térfigyelő sem valószínű, hogy látta az intézkeést, mert a kollégák általában ELTEKERIK onnan a kamerát, ha rendőrt látnak intézkedni, biztos ami biztos. Különben a térfigyelőben szolgálóknak nem jut a baksisból.)
Minden lehetséges bizonyítási eszközt igénybe veszünk, ám a részletekrôl nem adhatok felvilágosítást – mondta Keresztesi Imre fôügyész, a Központi Nyomozó Fôügyészség illetékese. Mint elmondta a rendôrök feljelentése alapján indították meg az eljárást, tudomása szerint Lengyeltôl eddig nem érkezett feljelentés a rendôrök ellen. Bár - mint Keresztesi fogalamzott - a sajtóból tudják, hogy lehet egy ilyen ügy is. A fôügyész elmondta, ha megalapozott a bûncselekmény gyanúja csak az Országgyûlés mentelmi bizottságának döntése után hallgathatják ki gyanúsítottként. - Nagyon kíváncsi vagyok erre az állítólagos videofelvételre, ugyanis semmi ilyemi nem történt. Nem magamnak okoztam a sérülléseimet. Mikor beértünk a kapitányságra én már eléggé rossza állapotban voltam a bántalmazás miatt. Felcibáltak egy lépcsôn, aztán a folyosón összerogytam egy pillanatra, de rögtön fel is keltem – mondta a kapitányságon történtekrôl a Borsnak Lengyel Zoltán. A fideszes képviselô hozzátette, már megtette a feljelentést a rendôrökkel szemben. e.
És ne felejtsuk el, az emberdaráló is muxik a képviselohaz alatt , még mindig.
A szoc pártházat is eladták mert arra fog menni a metro es hát ugye a Köztársaság-téri katakombákban még mindig sinylodő az 56-os hazafijakat át kell telepiteni.
Nem tartom valószínűnek, hogy három emberrel szemben elsőként ütött volna, önvédelemről van szó, az pedig mindenkinek jogában áll, ha veszélyeztetve érzi magát. Tudtommal pedig végighúzták az utcán, a földön. Mostanában sajnos ez a trend, papot vernek a rendőrök, beugatnak, nemzeti tricilorot taposnak, ellenzéki képviselőket provokálnak, veséket rúgnak le hobbyból. Az egész rendőrséget fel kellene oszlatni, hiába váltogatják az elmegyenge vezetőiket, az állomány nem fog megváltozni.
Ne is higgy ! Biztos sok és jó okod van rá... például valahol, valakik megmondták, hogy nem kell a rendőrnek hinni... ugye így van ? Mert a legtöbben nem személyes tapasztalatukat mondják el, hanem valahol valakitől hallották...meg mondta a tévé...és ez éppen elég.
Természetesen, ha ez így van le kell vonnia a következtetéseket Lengyelnek is, és a Fidesznek is. Viszont egy kis nyelvi finomságra felhívnám a figyelmet. "A főkapitány szerint ezért volt szükség előállítására, "amelyet egyébként külső személy is látott". Hozzátette: van "további tanú", egy civil, aki "látott ebből az eseménysorból részleteket." Tehát van egy civil, aki részleteket látott. És van egy külső személy, aki mindent látott, de nem civil. (különben nem tett volna különbséget a két tanú között "civil" és "külső személy" fogalmazással) Ki az a külső személy? Egy rendőr? Lehet, hogy én vagyok a bizalmatlan, de nekik nem hiszek.
19. § (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek - ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható. (2) A rendőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.
29. § (1) A rendőr a feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát meg kell állapítania. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. A rendőr az általa ismert vagy más jelen lévő ismert kilétű személy közlését is elfogadhatja igazolásként. (2) Az igazoltatás megtagadása esetén az igazoltatott e célból feltartóztatható, az igazoltatás sikertelensége esetén előállítható, és a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető, fényképfelvétel készíthető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők. (3) Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatást követően kérelmére közölni kell az igazoltatás okát, kivéve, ha az a közbiztonság érdekét veszélyezteti. (4) A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a valószínű veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.
Elfogás és előállítás 33. § (1) A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt, a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek;
(2) A rendőr a közbiztonság érdekében a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt, a) aki a rendőr felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadja;
Testi kényszer 47. § A rendőr - intézkedése során - az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat.
3/1995. (III. 1.) BM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról
Igazoltatás 32. § (1) Az igazoltatás során a rendőr elkéri az igazoltatott személyi igazolványát vagy egyéb, személyazonosságot igazoló okmányát. Ha az okmány valódisága kétséges, a rendőr ellenőrző kérdéseket tehet fel. Felszólítja az igazoltatott személyt adatainak bemondására, a bemondott adatokat az okmánnyal összehasonlítja. Ha a körülmények indokolják az igazoltatott személy adatait körözési nyilvántartásban is ellenőrizni kell. (2) Az igazoltatás során meg kell állapítani a személy azonosságát, és igazoltató lapon rögzíteni kell annak a személynek az adatait, akinél ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják.
Eljárás országgyűlési képviselővel, országgyűlési biztossal, bíróval, ügyésszel szemben 47. § (1) Országgyűlési képviselőt, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és általános helyettesét, az adatvédelmi biztost, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, az Alkotmánybíróság elnökét, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét, a legfőbb ügyészt az Országgyűlés hozzájárulása nélkül személyes szabadságában korlátozni, illetve ellene büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet. A képviselőjelölt is a képviselőt megillető mentességben részesül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeket szabálysértés elkövetése esetén személyazonosságuk megállapítása céljából a rendőr igazoltatja, mentessége megállapítása után feljelentheti, de nem figyelmeztetheti, velük szemben helyszíni bírságot nem alkalmazhat.
Milyen igazad vagyon. Ha a saját autójában ült akkor a kocsi papírjai alapján adott volt a neve. Mi a fenének titkolódzott volna? Ha nem a saját autó volt, akkor a használatot igazoló okirat kell, mert akkor lehet akár lopott is. De ha nem lopott, akkor jogtalanul használta az országgyülés parkolóját ingyé. Okirathamisítás? Csalás? A k(á)v(é) választhat. A helyében én laposkúszásban kussolnék.
BH2003. 447. II. A mentelmi jog az országgyűlési képviselőt korlátozott védelemben részesíti; a mentelmi jog védelme alatt álló képviselő ellen szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása, illetve folytatása, - a tettenérés esetén foganatosítandó őrizetbevétel kivételével - büntető eljárásjogi kényszerintézkedés alkalmazása kizárt, de minden más, a bűncselekmény megelőzését, leleplezését, bizonyítását szolgáló nem a büntetőeljárásról, hanem a rendőrségről szóló törvényben szabályozott - intézkedés jogszerű és az országgyűlési képviselő mentelmi joga által nem korlátozott [1990. évi LV. tv. 5. § (1) bek., 1994. évi XXXIV. tv.].
"E jogkérdés megítélése során a Legfelsőbb Bíróság a mentelmi jog tartalmának törvényi meghatározásából indult ki. A törvényi szabályozásból kitűnően a mentelmi jog az országgyűlési képviselőket korlátozott védelemben részesíti. A képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. § (1) bekezdése értelmében: a mentelmi jog védelme alatt álló képviselő ellen - kizárt a szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása, illetve folytatása, - kizárt vele szemben büntető eljárásjogi kényszerintézkedés foganatosítása, (kivéve a tettenérés esetén foganatosítható őrizetbe vételt). Az idézett jog tartalmának ilyen tilalmakkal történő meghatározásából következik, hogy minden más - a bűncselekmény megelőzését, leleplezését, bizonyítását szolgáló, s egyébként nem a büntetőeljárási törvényben szabályozott, hanem a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény keretei közt megengedett - intézkedés jogszerű, s mint ilyen, az országgyűlési képviselők mentelmi joga által nem korlátozott. Mindebből következően megállapítható, hogy a bűncselekményt elkövető I. r. vádlottal szemben képviselői mentelmi jogának felfüggesztése előtt törvényesen foganatosítható volt számos, a bűnmegelőzés, illetőleg a bűncselekmény bizonyítása érdekében szükséges olyan hatósági intézkedés, amely nem ütközött a már idézett 1990. évi LV. törvény 5. § (1) bekezdésében megjelölt tilalmakba. Az I. r. vádlott őrizetbe vételét, illetőleg mentelmi jogának felfüggesztését megelőzően (a büntetőeljárás megindítása előtt) valójában egyetlen olyan eljárási cselekmény foganatosítására sem került sor, amely kizárólag a büntetőeljárási törvény keretei között (vagyis az eljárás megindítását követően) lett volna végrehajtható.
Egyébként meg... Van a Rendőrségről szóló törvény, van a Szolgálati szabályzat és a Képviselők jogállásáról szóló törvény... A mentelmi jog nem egyenlő a köcsögséghez való joggal, de azzal sem, hogy ő túllpje a törvények kereteit. Egyedül arra szolgál, hogy a hatóságok ne "zaklathassák" adott esetben politikai okból a tisztelt urat. Ez nem jelent mást, minthogy bizonyos védelem alá helyezik a tövényhozás tagját, ne lehessen könnyen nyomást gyakorolni rá. De ez nem jelenti, hogy büntetlenül törvényt sérthet. Egyébkén abban a pillanatban amikor az ellenszegülése meghaladta a passzív ellenállás mértékét, esetleg megütött a rendőrt, máris elkövette a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét, ami szándékos bűncselekmény és abban a pillanatban a tettenérés esete áll fen, ergo a rendőrnek egyrészt el kell fognia az illetőt (Rtv. 33.§./1/bekezdés -a- pntja) másrészt a jogszabály a tettenérés esetén még a mentelmi jogot is háttérbe helyezi. Ennyi.
Országgyűlési képviselő igazoltatása (BRFK) 2007.07.10. kedd 12:05
Országgyűlési képviselő igazoltatása
- 2007. július 8-án 23 óra 25 perckor a Budapesti Rendőr-főkapitányság járőrei Budapesten, a Clark Ádám tér felől, az Alagúton át nagy sebességgel érkező személygépkocsi vezetőjével szemben kezdeményeztek rendőri intézkedést. - A gépkocsiban egy erős testalkatú személy ült, rövidnadrágban, pólóban, aki semmilyen személyazonosság igazolására alkalmas okmánynak nem volt birtokában, mindössze egy „Országgyűlési Képviselők Parkolási Engedélye” feliratú parkolókártyát tudott felmutatni, s arra hivatkozott, hogy mentelmi joga van, és ezzel kíván élni. - A rendőrök kérték, mondja meg nevét, hogy ellenőrizhessék állítását, ezt azonban megtagadta. Az igazoltatott személy többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó nevét megmondani, arra hivatkozott, hogy országgyűlési képviselő, és ha megmondaná nevét, akkor le kellene mondani mentelmi jogáról. - Az eset során az igazoltatott olyan obszcén szavakkal illette a rendőröket, amelyek nem tartoznak egy átlagos intézkedés szótárába. - Az intézkedő rendőrök jelezték, hogy amennyiben nem tudja magát igazolni, adatainak megállapítása miatt előállítják a kerületi rendőrkapitányságra. Erre ő továbbra is minősíthetetlen hangnemben reagált. - Amikor a rendőrök észlelték, hogy a gépkocsi motorja felbőg, megpróbálták megakadályozni, hogy a helyszínről elmeneküljön, dulakodás alakult ki közöttük, ennek során az igazoltatott személy megütötte a vele szemben szabályosan intézkedő rendőrt. - A férfi a kényszerintézkedés során azt kiabálta, „jól jönnek majd a sérülések, kirúgatlak titeket”. - Gyalogosan kísérte be a kolléga a férfit a kapitányságra, aki közben azt kiabálta „országgyűlési képviselő vagyok, bántalmaznak a rendőrök”. - A férfi a kapitányságon is a földre vetette magát, úgy tett, mintha elájult volna. A rendőri intézkedést, az arról készült jelentést személyi bizonyítékok támasztják alá. - A férfi iratait a kapitányságra egy hölgy vitte be, aki elnézést kért az igazoltatott viselkedéséért, ekkor haladéktalanul elengedték a férfit. - Ma hajnalban egyébként 2 óra 45 perckor az intézkedés alá vont személy a panaszirodán feljelentést tett a történtek miatt. - Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy álláspontunk szerint az intézkedő rendőrök intézkedésüket törvényesen, alak- és szabályszerűen hajtották végre, szolgálatukat egyenruhában látták el, rajtuk azonosításra alkalmas jelvény volt. A testi kényszer alkalmazása arányos volt, ezt támasztja alá az orvosi látlelet is. - Miért nem adtunk tájékoztatást erről tegnap? Határozott, belső vizsgálatra épülő álláspontunk szerint az intézkedés mindenben kiállja a törvények és belső normák próbáját. Úgy véltük, hogy mivel kerületi rendőrkapitányság vezetője feljelentést tett hivatalos személy elleni erőszak miatt, s ezt a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja, ők kommunikálják ezt a történetet. Ám az ügyészséggel a mai napon folytatott konzultáció alapján, valamit a sajtóban megjelent eredendően téves állítások és következtetések miatt fontosnak tartottuk mindezt a nyilvánosság elé tárni.
