A szakállas fáraónő
Azonosították Hatsepszut múmiáját
Népszabadság •
Juhari Zsuzsanna • 2007. július 7.
Több mint egy évszázadig tartó kutatás után megtalálták végre Hatsepszut fáraónő múmiáját, az egyetlen nőét, aki saját jogán, királynőként uralkodott a hatalmas ókori birodalom fénykorában. Zahi Hawass egyiptomi régészeti főfelügyelő szerint a felfedezés "a legfontosabb eredmény Tutanhamon fáraó sírjának 1922-es megtalálása óta".
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
on error resume next
ShockMode = (IsObject(CreateObject("ShockwaveFlash.ShockwaveFlash.6")))
Sub banner_182438_FSCommand(ByVal command, ByVal args)
call banner_182438_DoFSCommand(command, args)
end sub
Eddig rejtély volt, hol a királynő múmiája. Nem találták abban a Deir al-Bahariban lévő, rejtett gyűjtősírban, ahová a megbolygatott sírokból menekítették a papok az ókorban az uralkodók múmiáit, és nem volt a számára épített sírban, a KV20-ban (Királyok Völgye 20-as számú sírban) sem. Találtak viszont két múmiát egy másik sírban, a nyomok pedig hozzájuk vezettek.
Hawass már tavaly nyáron beszámolt arról, hogy a kairói Egyiptom Múzeum harmadik emeletén, több ezer elfeledett műtárgy és múmia között megtalálta a nagy királynő földi maradványait, ám akkor csak közvetett bizonyítékai voltak. Most megérkeztek a DNS-minták elemzései: a főfelügyelőnek igaza volt. A múmián időközben elvégzett CT-felvételekkel együtt pedig talán végre sikerül megfejteni Hatsepszut rejtélyes életének és halálának körülményeit.
Hatsepszut I. Tuthmószisz fáraó lánya és féltestvére, II. Tuthmószisz felesége volt. A testvér-férj halála után, Kr. e. 1504-től eleinte régensként uralkodott III. Tuthmószisz, a férje és egy másodfeleség kapcsolatából származó fia helyett, ám a fiú nagykorúvá válása után sem adta át a hatalmat, felöltötte a királyi hatalom jelképeit: a koronát és az álszakállt, és királlyá kiáltotta ki magát. Több mint húszéves uralma az ősi Egyiptom egyik fénykora volt. Expedíciót indított a távoli és rejtélyes Punt országába, hogy kereskedelmi kapcsolatokat vegyen fel velük, hatalmas építkezésekbe kezdett.
Az ősi Egyiptom egyik legnagyobb uralkodója volt - mondta el Hawass -, ám röviddel Kr. e. 1482-ben bekövetkezett halála után dühödt utóda, III. Tuthmószisz fáraó egyaránt elpusztította síremlékét, templomait és építményeit. Sírját, a KV20-at is kifosztva találták meg. Úgy tűnt, hogy múmiája örökre elveszett a megbolygatott sírépítményből.
Howard Carter, aki Tutanhamon sírját 1922-ben megtalálta, már 1903-ban felfedezte a Királyok Völgyében a befejezetlen KV20-at, de abban csak két üres szarkofág állt: az egyik Hatsepszuté, a másik apjáé, I. Tuthmósziszé volt.
Nem sokkal korábban Carter megtalálta a KV60-ast is, ahol két idősebb nő múmiája feküdt: az egyik szarkofágban, a másik koporsó nélkül a földre dobva. A szarkofágon Hatsepszut dajkája, Sitre-In neve állt, ezért a kutatók azt gondolták, hogy a koporsóban a dada nyugszik. Carter lezárta a számára érdektelennek tűnő, díszítetlen, egyszerű sírt, amelyet néhány évvel később nyitottak fel újra, s a szarkofágban fekvő múmiát beszállították a kairói Egyiptom Múzeumba.
Zahi Hawass néhány évvel ezelőtt újra átvizsgálta a KV60-ast, és kíváncsi lett a múzeumba szállított "dajkára", akinek tetemét a harmadik emeleten meg is találta. Különös volt, hogy az ötvenes éveiben elhunyt nő sokkal kisebb volt, mint az állítólag neki készült koporsó. Egyik keze királyi tartásban oldala mellé simult, míg a másik behajtva feküdt mellén, s látszott, hogy eredetileg tartott benne valamit. Tetemét finom és drága anyagokba tekerték. Több helyen is látszott, hogy megbolygatták, mintha aranyat kerestek volna rajta. Hawassban felmerült a gyanú, hogy a dada maradt a sírban, koporsójában pedig valójában a királynő nyugszik. Feltevése beigazolódott...
Zahi Hawass elmondta, hogy egyetlen fog volt a bizonyíték. Az 1881-ben Deir al-Bahariban felfedezett királyi gyűjtősírban ugyan nem találták meg a királynő múmiáját, de előkerült egy fadoboz, amelyen a fáraónő neve állt. A fadobozban egy fog volt. Hawass elmondta, hogy az ókori Egyiptomban a balzsamozás során egyes testrészeket ilyen fadobozokban helyeztek el. Yehya Zakariya fogászpofesszor a fog abszolút pontos helyét a "dajka" szájában, egy hiányzó fog helyén találta meg. Ez olyan egyezést jelent, mintha a királynő ujjlenyomatát azonosították volna - mondta el a régészeti főfelügyelő.
A fogból nyert DNS-mintát is egyeztették Hatsepszut nagyanyja, Ahmose Nefertari maradványaival. A minta rokonságot mutatott ki.
Ugyanakkor a DNS-elemzések azt is kiderítették, hogy az a múmia, amelyet Hatsepszut apjaként, I. Tuthmósziszként azonosítottak, valójában egy fiatalember teste, akinek a halálát egy nyílvessző okozta.
A fáraónő múmiájának vizsgálata pedig elárulta, hogy az uralkodónő ötvenes éveiben halt meg csontrákban, s fogai rettenetesen rossz állapotban voltak.
Zahi Hawass szerint Hatsepszut tetemét még az ókorban biztonsági okokból a KV20-ból átvitték a sírt felügyelő papok a KV60-ba: ez utóbbi egyszerű sír építését vagy nem fejezték be, vagy a dadának készült. Ugyancsak biztonsági okokból tehették a királynőt a dada koporsójába. A papok olyan jól okoskodtak, hogy a legnevesebb egyiptológusokat is sikerült hosszú évtizedeken át orruknál fogva vezetni.
Mahler Ede