Velem akkor történt ilyesmi, amikor a gyerekeim születtek: a kórházban vegetariánus ételként rántott gombát-sajtot-karfiolt... hasonlókat kaptam gyönyörű színes salátákkal. A többi kismama meg lebbencslevest meg mindenféle undorító mócsingos rizses húst és hasonlókat. Kimeredt szemekkel és nyálcsorgatva nézték mindig az én ebédemet.
Mikor Görögországban tanultam, a konyhások néhány nap után megkértek, h ne a csoporttal kajáljak, mert amikor meglátják, mit eszem, ők is azt akarnak, de nekik más van előkészítve és sok a kalamajka... :-)))
Nálunk már a múltban is. A férjem teljesen korrekt módon elismeri, hogy nélkülem, és az általam hozott életmódváltás nélkül talán már életben sem lenne.
Én azzal már maximálisan elégedett vagyok, hogy a kolbászon-szalámin-szalonnán-zsíroskenyéren felnőtt férjemmel megszerettettem a zöldségeket, és jelenleg az ő és a gyerekeink étrendjének legnagyobb része zöldségből-gyümölcsből áll. Láttad volna a férjemet, amikor először evett nálunk brokkolit!!! Teljesen rosszul lett, és csak azt hajtogatta, hogy "de hát ez zöld!". Aztán ahogy megkóstolta, meg is szerette.
Az egyetlen probléma pont ez volt amit te is irtál, hogy mindig a vegát ették a husevők is. Számtalanszor volt ilyen. Esküvőre rendeltek vega kaját, mindenki arra kattant rá. Volt vega süti, mindenki azt ette, nem a saját tortáját. Az a baj hogy mi voltunk a szük keresztmetszet, mert én nem tudom enni az ő ételüket... Bár előtte mindenki meg volt kérdezve hogy mit eszik és akkor mentek a vicces-hummoros beszólások, hogy ők nem esznek meg minden zöldséget, legyen csak jo sok husika...:))
Úgy látszik hogy a kuriozum vozza be sokszor az embereket...
Kedves 1001! Én teljesen együtt lakom a nem vegetariánus férjemmel és gyerekeimmel. Nagyon jól elvagyunk. Semmiféle gondot nem okoz, hogy ők esznek húst, én meg nem. Viszont természetesen ők is megeszik az én vegetariánus ételeimet is. Tehát nem is mindig kell különbözőt főznöm nekik. Vagy nagyjából ugyanaz az étel, csak kicsit más feltéttel. Tegnap este vacsorára például pizzát csináltam. Magamnak padlizsános-gombás-mozzarellásat, a többieknek kolbászos-sajtosat. A férjem is a padlizsánosat ette.
Most olvastam csak el. Attol szedi, hogy ki talaltak azt a betegseget, hogy hiperaktivitas, ami igencsak szubjektiv. Ennek ellenere ez mar hatalmas bevetelt jelent, mivel sokan irjak fel ezt a gyogyszert gyerekeknek.
Ez egyebkent nem uj, en mar regebben olvastam nyiltabb cikket errol.
A cikk vegen ez van: "Jó lenne hinni, hogy a társadalmi kontroll ezúttal megoldást hoz."
A tarsadalmi kontrollnak nincs nagy ereje, mint ahogy rengeteg helyen sincs. Itt erdekek vannak.
"- Hogy hívták azt a búzakaját, ami a múltkor nekem annyira ízlett a hűtőből? Csak a Mediline-ban van? Meddig van az nyitva? Valahogy nem ízlik a szalonna, mit tettél velem?
(MIT TETTÉL VELEEEEEEEEM??????) :)
- Új biobolt nyílt a Lehelen a ficakban a kínaiak mellett. Elég üres, és drágák a biosajtok."
Ez egy idézet Józsitól :-)
A többiek kedvéért: két éve még reménytelen alkoholista, láncdohányos, húst hússal stb volt. Mostanában meg csak esik le folyton az állam.... :-))))
Aha. Hatévesen Seduxent(!) kaptam. Az meg senkinek nem jutott eszébe, h persze, h persze, h pörgök meg kivagyok, ha folyton zsíroskenyér-garzontea megy nálunk, főleg vacsorára. Bár furcsa módon ez cssak nálam jelentett ennyire gondot, úgy tűnik a tesóim sokkal kevésbé voltak rá érzékenyek. Én meg később még teamérgezést is kaptam, mikor egyszer az éjszakai fordításhoz "némi" erősebb teát ittam, két napig remegtem, mit a miskolci kocsonya.... No, nem is iszom azóta...
Valoszinu mivel hiperaktiv. Az ez ellen hato tablettaknak ha jol emlekszem, azonos eleme van nehany kabitoszer hatasu elemmel, ami amugy tiltott, es uldozott.
Sokan azok kozul akik az USA-ban iskolai lovoldozest rpodukaltak, ilyen hiperaktivitas elleni tablettakat szedtek, amit azonban nem vertek nagy dobra.
Viszont, ha már ennyire bannerezünk, Adept, mint klubgazda, igazán megtudhatná Wágnertől, hogy mi a banner végleges mérete. Vagyis, mi a legnagyobb feltölthető méret.
