Az olajfák most csak lehullatták a levelüket, akkor csak hideg volt nekik az a -10 c°, igaz a jó enyhe időben nem a fagyok után, remélem azért rügyezni fognak márciusban vagy áprilisban, ha jól emlékszem tavaly is ezt játszotta az akkor még egy darabom ami volt, pedig akkor hűvös helyen teletettem.
Ez a pálma látszatra úgy néz ki, hogy befülledt amit a téli napsütés + jól záró takarás okozhat, gombásodás is lehet emögött(párás nyirkos közeg kedvez a gombának), a fénynek nincs nagy szerepe ilyenkor mert minimális a növekedés, másik ok , ahol a fólia hozzá ért a levélhez ott megfagyott a levél, majd tavasszal próbáld meg a szívrügyet kihúzni(nem kitépni, csak meghúzgálni) Ha kijön akkor le kel vágni az ép részekig, utána kicsit kibontani széthúzgálni az alsó leveleket,hogy tudjon új leveleket hozni, mert a régi elpusztult rostréteg nem engedi az új szívrügy fejlődését, sajnos ez a trauma évekre vissza fogja vetni ezt a pálmát a fejlődésben.
Én csak egy csapadékvédelmet készítek a pálmák fölé(az ezüstfenyő közelében(félárnyékában)) a házhoz közel, a legcudarabb havazás és esős időszak idején egy fekete fóliát dobtam rájuk, majd amint vége volt annak az időszaknak le is szedtem, semmi bajuk. Szerintem a hidegeknél veszélyesebb a gomba, inkább a csapadékvédelemben és a jó szelős takarásban hiszek. A totális betekeréssel szemben.
Ha visszaolvasod a fórumot volt aki a nagy hidegek idején(-20 c°-nál hidegebb időben) a csapadékvédő vázat, oldalról befóliázta majd vészfűtéssel látta el(pálma törzsre tekert karácsonyi világítás, semmi több), az a lényeg, hogy a takaráshoz ne érjen hozzá a pálma levele.
A vészfűtést eddig hanyagoltam, ezután is hanyagolni szeretném, mert előbb utóbb nem lehet úgy sem védeni, egy több éves begyökerezett pálma jobban bírja, mint egy néhány éve kiültetett példány.
Nekem van nyugati szamócafám, méghozzá egy fajtája az Arbutus unedo 'Atlantic'.
Ez nagyon jól kötődik és szépen bőven terem.
Védett helyre van kiültetve, városi hőszigetben, -10 fok alatti hideget még nem kapott.
Ez az egyik kedvenc növényem.
Szerintem a legszebb lomblevelű örökzöld fa az európai mediterránban és minden gyűjteményben érdemes helyet adni neki, ahol azt a klíma lehetővé teszi vagyis nem hűl le a levegő -15 fok alá.
Nemcsak a levele és a virága díszít, hanem a gyönyörű piros termése is.
Ráadásul ezek a termések ehetők, még ha nem is a legfinomabb gyümölcsök.
Az idősebb fák alakja, törzse és kérge is nagyon szép.
És még egy érdekes tény, az Erika-félék családjának szinte minden tagja savanyú talajt igényel, a kevés kivétel közé tartozik a Nyugati szamócafa (Arbutus unedo), a görög szamócafa (Arbutus andrachne) és a havasi erika (Erica carnea).
További érdekesség, hogy ez a növény ősszel kezd virágozni és így együtt vannak rajta a virágok a termésekkel, amelyek általában igen későn (november közepén!) érnek be.
A virágzás folyamatos egész télen és eltart tavaszig.
Az is különleges, hogy a virágok és a kötődött kis termések a -10 fokos hideget és az akár egy héten át tartó folyamatos éjjel-nappali fagyot is elviselik.
Tehát mindenképpen egy nem mindennapi növény a szamócafa.
Mediterránumnak is javaslom, hogy ültessen Arbutus unedo-t különösen az 'Atlantic' nevű fajtáját. Nem fog csalódni benne. Abban a csodaszép kertben a Magnolia grandiflora és a Quercus ilex mellett igen jól mutatna.
Ez a faj méltatlanul hiányzik a szőlőhegyekről és a városi hősziget kertekből!
Köszi a válaszod. A legnagyobb gond szerintem az volt, hogy én közvetlen rátekertem a nádszövetet, levelek össze voltak húzva szorosan és nem hagytam semmi légrést. Másik fórumon néztem nádszövetes takarást, teljesen körbe volt ott is takarva, de viszont az egyiküknél is óriási légrés volt. A nádszövet tetejére pedig nem fényáteresztő fóliát húztak csapadékvédelemként. Ott sem kapott semmi fényt és nem volt probléma. Így utólag ebben látom a hibát, hogy megfelelő légrést kell hagyni ha sötétben van.
Ismerek olyan kenderpálmát, amit rendszeresen úgy takartak, hogy a leveleit összekötötték, aztán az egész növényt betekerték mezőgazdasági fóliával és a törzse köré még lombbal töltött fóliazsákokat tettek körbe.
A pálma így volt egész télen, aztán tavasszal a fólia levételekor nem akartam hinni a szememnek.
Semmi baja nem volt, zavartalanul folytatta növekedését.
Csodálkoztam, mert én is azt hittem, hogy egy ilyen bekötözést nem bír ki a növény.
Tehát ezek szerint a Trachycarpus fortunei kibírja a fóliával bekötést.
Nézzük a különbségeket az én és a Te eseted között, egyik az hogy ebben az általam ismertetett esetben nem volt nádszövet, vagyis az átlátszó fólia alatt kapott fényt a pálma egész télen. Nálad viszont sötétben volt.
Másik az, hogy ez a pálma hőszigetben van, ahol nem szokott -15 fok alá hűlni a levegő még hideg teleken sem.
Igazából ezt a pálmát nem is indokolt takarni szerintem. A Tied lehet, hogy nem kedvező klímájú helyen van?
Lehet, hogy nálad ennél hidegebbre is lehűlt. Habár, ha hidegebb is volt a nádszövetnek védenie kellett volna.
Harmadik lehetőség: lehet, hogy nem volt teljesen száraz a növény amikor betakartad és ha vizesen takarod, akkor begombásodik.
Összefoglalva: véleményem szerint csak olyan helyeken érdemes a Trachycarpus takarásával foglalkozni, ahol szokott -15 foknál hidegebb lenni. (Egyes adatok szerint ez az érték -18 fok, de a biztonság kedvéért maradjunk a -15-nél.)
A takarást, csak akkor hajtsuk végre, ha az erős hideg néhány napon belül beköszönt. (Olyan időjárás, amikor éjjelente -10 fok alá megy és nappal is 0 alatt marad és várható, hogy később -15 alatt is lesz.)
Ne a naptárt nézzük, hanem a tényleges időjárást.
Az igazi téli hideg sok évben csak karácsony vagy szilveszter környékén kezdődik (idén is). Kár szegény növényt már december elején betakarni.
Csak akkor takarjunk, ha a növényünk tökéletesen száraz, lehetőleg a déli órákban száraz napos időben..
Kerüljük a reggeli és esti harmatos nyirkos időket valamint a nyálkás, ködös szitálós rétegfelhős (stratusos) helyzeteket.
Ha olyan időjárási helyzet alakul ki, hogy az enyhe időből havazásba megyünk át és utána jön a hideg és elkésünk a takarással (pl. azért, mert a hó előtt az enyhe esős időben sem tudtunk takarni), akkor havasan semmiképpen se takarjuk be a pálmát, mert az még roszabb, mintha vizesen kötnénk be.
Igazából szőlőhegyi és városi hősziget klímán kívül nehéz ügy pálmát nevelni, sok nehézséggel jár.
Én csak olyan helyekre javasolnám, ahol nem kell takarni. Ha megmarad és sok évet megél, előbb utóbb olyan nagy lesz, hogy úgysem lehet takarni.
A fővárosban hősziget körülmények között a Budai Arborétumban és a Füvészkertben vannak nagyon nagy kenderpálmák, sosem takarják őket, nem is lehetne olyan nagyok.
Köszönöm szépen a válaszodat!! én úgy gondoltam, hogy gyorsabban nő ha most vágom le ...de ezek szerint rosszul tettem volna a "merényletet"! Jajj nagyon várjuk már a tavaszt ..én már ma kékszakáll pár cserjét szépen visszavágtam!
Mi a véleményetek erről? Helyrerázódik és ha igen, akkor mennyi idő alatt kb.? A napokban bontottam ki és ez a látvány fogadott. A levelek össze voltak húzva és az egész körbe volt tekerve nádszövettel, teljes magasságban. Tetején pedig egy műanyag zsák volt hogy a víz ne folyhasson be. A fagy tehette ennyire tönkre, vagy inkább a rajta megtelepedő gomba? Mert kibontáskor voltak rajta fehér foltokban. -15 fok volt a legnagyobb amit kapott. Többet tuti hogy nem csinálom ezt hogy körbetekerem nádszövettel, mert úgy látom másnál semmi nincs, max. kihúz fölé vagy egy ernyőt vagy egy valami fóliát és kutya baja ahogy látom. Pedig ez is egy fórumos tipp volt, hogy az illető így csinálja. Most meg gyönyörködhetek benne így vagy jó fél évet mire helyrejön... ha egyáltalán kifekszi... remélem hogy igen. Az elszáradt leveleket tavasszal majd vágjam le?
Én még nem vágnám le azt a 2 oldalágat. Igen szép ez a kis Magnolia úgy ahogy van.
Értem, hogy fává szeretnéd nevelni, nagyon helyes, úgy is kell, én is fává nevelném.
De az oldalágakat nem most, hanem néhány év múlva vágnám le.
Addig még jó szolgálatot tesznek erősítik a fát és különösen a törzset.
Ha megmaradnak több táplálékot tud a növény készíteni és jobban, gyorsabban fejlődik majd.
Néhány év múlva még nem lesznek azok az ágak olyan vastagok, hogy tőből való lefűrészelésük esetén (csonk ne maradjon) ne tudná a fa gyorsan lenőni a vágáslapot.
Ha rám hallgatsz még nem vágod le az ágait, én is sajnálnám.
Köszönöm szépen mediterránum! Jövőre még jobban fogom sajnálni! ha az idén vágom le lehet több energiája marad a felső "korona" növesztéséhez? Szeretnék a te fajtádból is! a másik 2 magnóliám szép alakú kis formás ...
Már én nagyon a tavaszt várom ...sőt lehet elkezdem 1 hét múlva a rózsák metszését!
ezen a magnólián agyalok ...a formája nem a legjobb így? Szerintetek vágjam le a 2 oldalsó nagyobb ágát, hogy fa formájú legyen inkább??Sajnálom szegényt ...
Mindig megcsodálom a növényeidet! Sajnos felénk nincs ennyire jó idő ...-15 fok is volt január elején! A háttérben láttam, hogy szép formás cserepes magnóliáid is vannak! nekem 3 db D.D. blanchard fajtám van eddig nagyon szépek ...de a te fajtádból is szeretnék 2 db /az egyiket ajándékba szánnám az ovinknak/. Nem láttam elérhetőséget az adatlapodon...
fagytűrés : minden évben van -15 -16 ( tavaly - 16.5 idén eddig -15.3 mindkét esetben január 1. !! volt a minimum) az ültetésre kiválasztott helyszínen. de -17 már jó rég nem volt.
-15-16-ot meg szerintem elég jól bírják a datolyaszilvák. főleg ha konténeres 1-1.3 méteres állapotban vannak kiültetve.
képek