És ha megyek, ó ember, ha megyek Messze, messze érek, de ott fenn a tónál is csak egyedül, csak egyedül élek. Ott fent, ott fent, ott fent, ott fent az eső csöpög rám, várom a napot, mely meleget ont le rám. ... Ember, mondom, ember! A utat járom én vissza a városba, mert ott meleg van, nyugalom és fény."
(Ha cinikus akarnék lenni, azt mondanám, harmincas értelmiségi nyöszörög arról, hogy csak az összevissza emlékeiről tud zenét írni. De hát miért is lennék én cinikus ;-) )
"A Szolid a Rita című dal annak a kifigurázása volt, hogy a hetvenes évek második felében a KISZ – a chilei diktatúra áldozatai előtt fejet hajtva – sorra rendezte Budapesten a szolidaritási rockfesztiválokat. Ezekre a koncertekre rendszeresen meghívták a magyar rock legnépszerűbb zenekarait, valamint, hogy neve is legyen a gyereknek, valamelyik, a Pinochet-rezsim elől Európába menekült chilei zenekart. Utóbbiakat rendre kifütyülte a magyar közönség, mert nem rájuk, hanem a hazai sztárokra, elsősorban a P. Mobilra [és a Piramisra] voltak kíváncsiak. Ennek a jelenségnek állított görbe tükröt a Neoprimitív 1978-as, Fa-rock fesztivál című műsorával, melynek egyik dala a cikkben is említett Szolid a Rita volt." - Föld S. Péter
"S ha a gyerek háborúsdit játszik, szólj, hogy hagyja abba."
.
Most újra aktuális, sajnos. A gyerekek háborúsdit játszanak, aztán nagyobbak lesznek, és olan öregek (politikusok és tábornokok), akiknek már nem érték a mások élete, mert maguk egyre jobban közelednek a véghez, jogos és választható alternatívának gondolják a háborút, és azt, hogy maguk helyett a fiatalokat küldjék oda a halálba.
"De nuevo quieren manchar mi tierra con sangre obrera ... y quieren reconstruir la cruz que arrastrara Cristo."
.
Mennyire kell ahhoz őrült gazembernek lenni, hogy valaki a XXI. században Európában háborút indítson?
Teljes agyrém... És hát ennyit érnek a dalok. (És Hány hadosztálya van a pápának, kérdezte Sztálin, előtte meg Napóleon megvetően... És az énekeseknek, dalszerzőknek, csepűrágóknak, bárkinek? Hadosztályai az őrült politikusoknak vannak, és nem félnek azokat használni.)
"Te csak énekelj, trallala, örülj az életnek", mondta Füles.
A dal arról a generációról szól, akik átélték a II. világháborút, ezt a Presser-Adamis musicalt 1975-ben mutatták be, és a cím valójában a háború utáni Magyarországra vonatkozik, az volt 1975-ben harminc éves, tele olyan emberekkel, akik tele voltak a háború (és utána '56) okozta traumákkal, veszteségekkel.
Hehe, 30 évesen mindenki parázik, hogy jaj, harmiclettem, 40 évesen általában nincs ilyen marhaságra ideje, aztán az 50 az igazi nagy mélypont, hogy kész, világvége. A hatvanasok viszont már kezdenek újra értelmesek lenni, ők csak szolidan tudnak örülni újra a napsütésnek is ;-)))
Közben ez jött szembe velem a FB-n, de hát nem is tudom, ez azért úgy igazából semmit nem rak hozzá az egyetemes zenekultúrához. Ettől függetlenül kellemes, csak hát a USA-ben nagyjából minden county-ra jut 4-5 ilyen együttes, nem? Vagy 40-50?
"Aludj szépen, aludj jól, aludj csendesen Alszik a Föld, s a fiad benne, valahol jeltelen Ne tedd össze két kezed, nincs, ki visszaadja, Újat szülni öreg az élet, sötét minden napja. S holnap jön egy villamos, és átvisz a holnaputánba, holnap jön egy villamos, ne félj. S holnap jön egy villamos, és átvisz a holnaputánba, holnap jön egy villamos, ne félj. Aludj szépen, aludj már, ágyadban magad, Alszik már a férjed is örök álmokat. Szép vagy még és fiatal, szeretnek majd újra, S ha a gyerek háborúsdit játszik, szólj, hogy hagyja abba. S holnap jön egy villamos, és átvisz a holnaputánba, holnap jön egy villamos, ne félj. S holnap jön egy villamos, és átvisz a holnaputánba, holnap jön egy villamos, ne félj."
Érdekes fazon ez a Mika, de valahogy nem szívesen hallgatom, az ördög tudja, hogy miért is nem. Egy biztos, nem sznobéria, mert Robbie Williamset például határozottan kedvelem, pedig hát azért ő sem fenékig haute couture: https://www.youtube.com/watch?v=6TU0a2_VLAs
(A lépcsős csajok persze ettől függetlenül cukik. És hát nagyon jó, hogy ilyen demokratikus valami lett a kép- és hangrögzítés.)
Mivel az, aki tíz éve feltöltötte, nem sorolta be korhatár szempontjából (ez a vimeón újabban kötelező - és aki sokat töltött fel oda, egyenként bogarászhatja végig emiatt a videóit), itt csak belépettek nézhetik meg.
Mondjuk az eredeti Szintaxis olyan nagyon Bagossy-s nekem, de Nóra cuki. A végén tiszta Harcsa Veronika, főleg, amikor Tankcsapdát énekelt (https://www.youtube.com/watch?v=oiYONCcTa2E) ;-)))
(Tavaly ősszel azt írták róla, hogy indul az x-faktoron, de ott meg nem látom a nevét.)
