Sziasztok! Nem túl gyakran írogatok ide, bár annak idején volt itt egy rövid eszmefuttatásom a most már 3 éves kisfiam várható nevével kapcsolatban. Most azért jelentkezem, mert egy érdekes tapasztalatot szeretnék megosztani veletek. A kisfiunk végül az édesapja keresztnevét kapta elsőnek, és én ragaszkodtam hozzá, hogy legyen egy második keresztneve is, mert hát ha később mégiscsak meg akarná különböztetni magát az apukájától, akkor legyen rá módja (az öcsémnek ugyanaz a neve, mint apunak, és egy munkahelyen is dolgoznak, egy címen laknak, elég gyakori a keveredés). Akár még a gyerek is eldöntheti majd (gondoltam, iskolakezdéskor, vagy munkahelyen), hogy melyiket használja, az első, vagy a második keresztnevét. Akkor, amikor még meg sem született, nem hittem volna, hogy már 3 évesen elkezdi megkülönböztetni magát. Amikor a teljes nevét tanítottam neki, abban benne volt mind a három, tehát Cs.... Tamás Imre. Egy darabig így is mondta, ha kérdeztem, hogy hívják? Két-három hónapja pedig egyre gyakoribb, hogy csak Cs.... Imrét mond. Mi otthon mindig Tominak szólítjuk, az óvodában is így hívják, többször viszont gondol egyet, és azt mondja, hogy ő Imike, és ezután Imikének hívjuk, mert Cs.... Tamásnak apát hívják.
Szóval azt javaslom a most névadáson gondolkodóknak, hogy ha apuka nevét szeretnék adni a fiú utódnak, azért mindenképpen hagyjanak neki alternatívát.
Nekem ezek közül a Marián olyan, hogy Magyarországon biztos nem adnám. Annyira a Máriára hajaz, és még másodsorban is a Mariann ugrik be róla először, hogy engem fiúként biztos zavarna. Még a Márió is határeset nálam.
Viszont nekem még eszembe jutott 2 név a Nagyhoz, ami ezek szerint neked biztos bejönne :)
Egy ismerősöm osztálytársának a bátyját X Dusán Besének hívják. Állítólag majdnem Bese Dusán lett, de az nagyon hülyén hangzott volna a vezetéknévvel (rövid és nem gyakori), bár a Dusánnal se hangzik túl jól.
Az ő húga (az osztálytárs) Dafna, egy öccsük Boján, és van még 1-2 testvérük hasonló gyakoriságú nevekkel...
nem mondtam, hogy nem lesz Zsigmond, csak az aggodalmamat írtam le ezzel a névvel kapcsolatosan :) bár ahogy magunkat ismerem, még akármi is lehet ezzel a névkérdéssel, úgyhogy asszem megint félrerakom egy kis időre ezt a témát (csak néha úgy irigykedem azokra, akik már huszonegynéhány hetesen a nevén szólítják a hasukban lévő gyereket :))
más:
láttam tegnap egy számomra elég érdekes névösszeállítást - Botond Benett... (és persze ismételten megállapítottam, hogy más bezzeg pont lesz*rja, hogy gyakori/ritka, illik/nem illik, összecseng/nem cseng, én meg kész haditervet készítek egy névadásra... =O :S)
Én is pont így vagyok ezzel, hoyg ahogy egyre többet beszéltünk a nagy Nimródról, nekem egészen megtetszett! :D Zsigmondnál nekem lényegesen jobban tetszik.
Ez így van, soha nem tudhatod. Én is így jártam a Zalánnal, de üsse kavics :-))
A mostanában szült ismerőseim közül, szinte minden kisfiú: Bence és Máté lett (évek óta a legnépszerűbb nevek), ezek közül vicces módon két ikerpár is van, természetesen ők is Bence és Máté.
Nekem az a véleményem, hogy ha kitalálsz egy jónak tűnő, ritkának számító nevet, mégha nem is jön fel látványosan a listán, akkor is egyre gyakrabban hallod, mert ki van rá élezve a füled. Amikor a Benett nevet elkezdték adni, és a lista közelében sem volt, a kórházban két kisfiú is ezt a nevet kapta amikor én szültem.
Szóval ezt csak azért írom, mert ha nem Agamemnon vagy Arvid kategóriát választasz, bizony elő fog fordulni a név. A László jelenleg nem gyakori kisgyerekek körében, én mégis ismerek legalább három 2 év körüli Lacikát, sőt ismerek Józsikát és Gyuszikát is.
Újabb ötletek, lehet voltam már, akkor bocsi: Álmos, Donát, Sebestyén, Barnabás
Most akkor miért nem lesz Zsigmond? Vagy akár Nimród? Egyre inkább semi bajom a Nimróddal. Nagy Nimród, egész lendületes, jó, van neki némi uralkodói jellege, de szerintem a sok használattól az majd elvész.
szerintem ez a ritka - feljövöben - lemenöben nagyjabol mindegy, mert eleg nehez megjosolni, h 3 ev mulva mi lesz a slager.
nekem pl "anno" ( 30 eve) tetszett az Orsolya, Emese ( szinten Nagy vezeteknevhez) egyetlen egyet nem hallottam a környezetemben, 3 - 5 ev mulva "tucatnev" lett.
Na még pár, kicsit komolyabban: Bogdán, Endre, Kenéz, Nemere, Illés, Vencel, Bese (fiam ovistársa, nagyon helyes, vagány kissrác - már egy ugyanilyen példányt tanítottam is... :)), Hunor (ez feljövőben, de nem durván), Bulcsú (ez nekem nagyon tetszik), Kálmán, Timur, Zalán (bár ez asszem Zsigmond-Nimród problematika...)
Libor? Szokatlan, az biztos, de nem extrém ritka... pont tegnap láttam egy lakásra kiírva, korábban meg egyszer a temetőben. Persze gyakran érthetik Tibornak. :-)
A Martin szerintem még elmegy, például vezetéknévként is létezik. Egyébként ismerek a 80-as években (igaz, NDK-ban) született magyar Martint is. :-)
Nagy Martin szörnyűségesen lehangoló, kopogós hangzású. Mellesleg ennek a névnek szerintem nincs is létjogosultsága, akár a Szebasztián -- nem hiába volt kötelező a kádári időkben ezek helyett a magyar alakját adni.
