Az lehet, sajnos nem értek különösebben a technológiához, csak a köv. információkat kombináltam:
1. Addig kellett az oroszoknak a paksi hulladék, amíg fegyverkeztek, mostanában már nem nagyon érdekli őket.
2. Egy munkában (pontosabban egy 1997-es, ausztrál doktori értekezésben) meglévő nukleáris potenciáljuk/infrastruktúrájuk alapján a szerző a köv. országokat ítélte alkalmasnak atomfegyver előállítására (itt a forrás is, ahonnan gondolom ő szedte az információt)
Australia, Austria, Belgium, Bulgaria, Canada, Chile, the Czech Republic, Denmark, Finland, Germany, Hungary, Indonesia, Ireland, Italy, Japan, Mexico, the Netherlands, Norway, Poland, Slovakia, Slovenia, Sweden, Switzerland, and Spain. (Spector et al., 1995.)
(Ezek azok az országok, amelyeknek elvileg ez nem áll szándékukban. Külön fejezet foglalkozik azokkal, akik szeretnének is atomfegyvert gyártani...)
Jaja, közben számolgattam egy kicsit, ha pl. a Föld távolságában a körsebesség egytizedével engedek el valamit, arra az jött ki, hogy egy kb. 4 honapos periodusideju ellipszispalya lesz, valami 800 ezer km periheliumtavolsaggal, ami mar majdnem telitalalat is lehet.
"Csak épp az egész napbalövöldözősdinek SZVSZ semmi értelme."
Hát hiszen éppen ez az ...
Gondoltam, hogy ezt gondolod:-)
A reaktorban keletkezo Pu-239 minel tovabb van a reaktorban, annal nagyobb valoszinuseggel fog be meg egy neutront. Amikor a plutoniumot kivonjak a kiszedett futoelembol, a Pu-239 es a Pu-240 egyutt valik ki. Utobbi mivel paros neutronszamu mag, az U-238-hoz hasonloan nem jo hasadoanyag, igy "sajnos" bombagyartasra se alkalmas, a Pu-239-et elkuloniteni a 240-estol meg nagyobb kinnal jar, mint az urandusitas, pedig "fegyvertiszta" plutonium max. nehany % 240-est tartalmazhat. A paksi kiegett futoelemekbol ezert nem hiszem, hogy valaha is bomba keszult.
Megoldas viszont, ha olyan reaktort tervezunk, amelybol menet kozben, a reaktor leallitasa nelkul lehet csereberelni a futoelemrudakat egyesevel, akar ketnaponta.
Igen, a csernobili reaktorok ilyenek, es nem veletlenul...
Nem kell azt neked megcsinálni, Lecter kartács. Megcsinálja maga a Nap, és még csak nem is kell nullára venni a keringési sebességet körülötte - bár akkor tovább tart. A Nap a legnagyobb tömegű valami a naprendszerben, ha jól emléxem a naprendszer össztömegének 95%-a benne van. Szép spirális pályán magához vonz mindent, ami az adott pályán a keringési sebességnél lassabb. Tehát ha egész kicsit lelassítasz valamit, miután elszakadt a Föld gravitációs terétől, akkor az a valami előbb-utóbb beleszédül a Napba, ha nem ejti csapdába egy másik, nagyobb égitest útközben - de azt ki lehet kerülni kis óvatossággal. Persze minél kisebb a keringési sebesség, annál gyorsabban.
Csak épp az egész napbalövöldözősdinek SZVSZ semmi értelme.
Az igaz, hogy a vonzóerő középpontjába gravitációs tér esetében nem eshet be semmi. Viszont a Napnak elég nagy a kiterjedése, elég, ha a "szélébe" lőjük bele (ha belelőjük), nincs szükség a tömegközéppontjára.
Csak nagyvonalakban: kibányásszák + kinyerik az ércből az uránt, ebben van kb. 0.7% U235, a többi U238. Ezt feldúsítják 3%-ra, és mehet is az erőműbe. Ahol is ez a 3% termeli a hőt, meg alakítja az U238 egy kis részét plutóniummá. Amit aztán a kiégett fűtőelemből kivonnak, és mehet is az atombombába.
Függetlenül attól, hogy nincs értelme, meg IMHO baromság is, technikailag semmi probléma a napba lőni űrszondát. Csak le kell fékezni arról a cca. 30 km/s sebességről, amivel kósza emlékeim szerint a Föld döcög. Azaz a Föld haladási riányával ellentétes irányba elengedni. A Földtől a szökési sebesség ha jól emlékszem(?) valami 11 km/s, tehát marad kb 19 km/s pályasebessége. Nem tudom ez elég lassú-e már ahhoz (kiszámolni meg nincs kedvem), hogy a Napba zuhanjon, vagy még tovább kéne gyorsítani (fékezni).
Felejtsétek már el ezt a napbalövést. Még ha valami értelme lenne is, hogyan gondolnátok megvalósítani?
Becélozzuk a Napot, aztán tűz? Centrális erôtér vonzócentrumába hogyan juttatnátok valamit a mozgó Földrôl indítva? Tényleg érdekel.
(hegyivadász: eszembe se jutna kritizálni, lévén magam is laikus vagyok :)) Még az is lehet, hogy mégsem jó ha sugárzik kicsit a csomag a nap felé mentében. Ki tudja? Engem csak az izgat, hogy ha egy csomó anyagot fellődözünk az űrbe azt hogyan/honnan fogjuk pótolni? Nem hiányzik a földről ha több ezer (millió?) tonna szilárd és tömény fémet elküldünk innen?
És hogyan hat a napra (egyébként miért pont oda?), ha megbombázzuk kicsikét efféle csomagokkal?
Úgy értem, hogy ma nukleáris erőművi hulladékból kiváló atombombát lehet gyártani, ha jól tudom a paksi nukleáris hulladékkal is az orosz atomarzenált növeltük. Na persze ebből is származik hulladék, csak más fajta (rosszabb).
OFF.
Kedvenc történetem a dán környezetvédőkről szól.(Példa arra, hogy a Zöld-ség sem mindig párosul ésszel - ők a sötétzöldek...)
Egy dán falucska mellé a zöldek kivonultak tüntetni. A szélerőművek ellen.
Kérdezték őket, hogy ugyan má' miér' pont a szélerőművek ellen, merhogy akárhogy agyalt a jónép, nem bírtak kigondolni egy okot sem, ami miatt ez környezetszennyező lehetne - max. vizuális környezetszennyezés.
De az ok nem ez volt.
Hanem hogy az a sok kalimpáló kar agyonvágja szegény ide-oda röpködő madarakat.Ezért.
Megoldás: vissza a barlangba! Mammutzsírt meg barlangimedve-faggyút kiolvasztani, hogy legyen gyertya belőlle, meg világosság.
Ps.: Egyszer próbáljatok meg veszettül kalimpálva megközelíteni egy galambot.
Ha sikerült elkapni, írjátok meg.
Elfeledkeztek közben a technológiai fejlődésről. Van itt egy tavalyi cikk egy eljárásról, amely a nukleáris hulladék több 10000 - több millió éves elbomlási szakaszát kb. 300 évre csökkenti. A hulladék típusa is megváltozik, egy esetleges katasztófának kevésbé brutális következményei lennének, mint az eredeti anyag esetében.
Csak hát egyelőre drága. A köv. évtizedben/évtizedekben viszont várhatóan elfogadható szintre csökken a technológia alkalmazásának ára, másrészt a kiégett fűtőelemekben még jelentős energia van, amelyet sajnos nem tudnak versenyképesen kinyerni (viszont atombombának tökéletesen megfelel), de kutatások folynak ilyen irányban. Szóval az a veszélyes hulladék a nem is olyan távoli jövőben elég nagy kincs lesz, ezért össze kell gyűjteni már most, nem kidobni.
A zöldeknek meg azt javaslom, hogy ha félnek a sugárzástól, akkor költözzenek be egy atomerőműbe. Ugyanis ott sokkal kisebb sugárzás fogja őket érni, mint akár egy panelházban. Tiltakozzanak inkább a panelházak ellen.
"EZT AZ IDŐSZAKOT hívja a meteorológiatörténet "kis éghajlati optimumnak" — a globális felmelegedés (ha van) efelé visz minket. Jó-e ez nekünk? (Az valószínű, hogy nem egyértelműen rossz.) "
Vegul is az ilyen priodikus valtozasok is okoztak a fold benepesiteset a fajtankkal tobbek kozott.
Ma mar egyre inkabb hajlanak arra ,hogy a nepvandorlas az elso evezred masodik feleben leginkabb egy kedvezotlen eghajlati valtozasnak volt koszonheto, mialtal az Uralig terjedo sztyeppes videk egy lehules miatt szinte lakhatatlanna valt az elelmiszerhiany miatt es mi sem annyira a besenyok miatt jottunk,hanem az ehezes elol, hiszen azok a franya besenyok is jottek velunk szep szammal.
A felmelegedes egyik nagyon kellemetlen oldala, hogy a sarkok es az egyenlito kozotti homersekletkulonbseg no es ez kedvez az egyre pusztitobb hurrikanok es tajfunok keletkezesenek, hiszen ezek vegul is a legkor biztonsagi szelepei.
Számomra, aki földtanász vagyok, épp hogy a minap volt a miocén időszak, amikor kis hazánk területén az átlaghőmérséklet kb. 10 fokkal volt magasabb, mint jelenleg, és kapafogú őselefántok meg efféle jószágok hemzsegtek itt szanaszét a Pannon beltenger (később: "beltó" — ritka hülye kifejezés, de így hívják) környékén. Még enneél is közelebb volt a pleisztocén, aminek jó részében az átlaghőmérséklet kb. 10 fokkal volt itt alacsonyabb, mint jelenleg, ami foltos örök fagyhot, meg gleccserekhez meg effélékhez vezetett.
Ha "emberi léptékben" nézzük, 1500 táján volt az ún. "kis jégkorszak", amikor kb. 5 fokkal volt hűsebb, mint most. 1000 táján meg kb. 5 fokkal volt melegebb, mint most: a vikingek (Leif Erik stb.) Grönlandnak nevezték el az újonnan talált földet, annyi növény nőtt rajta, majd — egy nemzedékkel később — Vinlandnak a mai Új-Fundlandot az ott "őshonos" vadszőlő okán. EZT AZ IDŐSZAKOT hívja a meteorológiatörténet "kis éghajlati optimumnak" — a globális felmelegedés (ha van) efelé visz minket. Jó-e ez nekünk? (Az valószínű, hogy nem egyértelműen rossz.)
OFF Írtam ezt már valahol, de sejtelmem sincs, hogy melyik témában. ON
En nem ertek egyet. Nem a CO2 az igazi veszely az uveghazhatas szempontjabol, hanem a metan.
Ahogy no a CO2 koncentracio , ugy no a parcialis nyomasa is a legkorben es ennek aranyaban ennyivel tobb nyelodik el a vilag vizeiben ahol a fotoszintezis azt feldolgozza.Tehat itt van egy oriasi pufferhatas aminek merteket nem is tudjuk igazan megbecsulni.A metan viszont a CO2- hoz kepest alig oldodik vizben es a legkorben marad es ahogy no a populacio es a szerves anyagok lebomlasa ennek aranyaban a metankibocsatas novekszik es ez nem csokkentheto le csak a biologiai populacio csokkentesevel.
Erre a dologra norveg oceonografusok mar evekkel ezelott felhivtak a figyelmet , de nem igen figyelt rajuk senki. Mas kerdes, hogy ez az uveghazhatas es a legkor osszetetelenek valtozasa a foldtortenetben egy periodikus es allandoan valtozo dolog, es meg azt sem tudjak ma megbecsulni, hogy ehhez a fosszilis uzemanyagok elegetese mennyiben jarul hozza, es pl ha van egy nagy bozottuz Ausztraliaban vagy mashol, ami mindig elogfordult a fold tortenete soran ez joval nagyobb CO2 kibocsato.
Lehet tenyleg felreertettel valamit, mert en nem az atomhulladekok becsomagolasarol irtam, hanem az azt felvivö raketa felszereltsegeröl.
De nem rossz ötlet, lehet, hogy az atomhulladek csomagolasan is lehetne sporolni. A Nap fele vezetö hosszu uton a kutyat se erdekli, ha sugarzik egy kicsit a csomag. De nehogy megkerdezd, hogy hogy lehetne megvalositani. Nem vagyok szakertö, csak egy erdeklödö laikus, aki ötleteket dob fel, aztan lehet kritizalni.
"Minél fogva a fontos kérdés nem a CO2, hanem az SO2–SO3. A riói egyezményben mindenki (valamelyest még az USA is vállalta a kémemisszió csökkentését."
Na ja, de a kénoxidokat elég jól le lehet kötni mindenféle "mosásokkal", csak pénz kérdése, míg a széndioxiddal semmit sem lehet csinálni. Elvégre "ideális" végtermék. Jönnek még a nitrogénoxidok, amivel nem tudom mit lehet csinálni, bár azt hiszem ez csak a robbanómotoroknál probléma.
A fúziós berendezéseknél, mivel ez csak elméleti lehetőség (leszámítva a hidrogénbombát) azt sem tudjuk, egy gyakorlati megoldásnál milyen szekunder rádioaktivitási veszélyek lépnének fel.
Más.
Tudtommal az atomerőművi baleseteknél eddig egyetlen tényleges környezeti szennyezés történt, Csernobilban. Ott is csak oly mértékű emberi ostobasági láncreakció folytán, ami egyszerűen elképesztő. És ez egy elöregedett, ócska elavult erőmű volt. De még azt is meg kellett erőszakolni egy jó kis balesethez. Nem tudom mennyi áldozata volt, de feltételezem a java a mentésnél történt. (Plussz jött hozzá ugye az egészet megfejelő ostobaság - a "rémhír" veszélyeztette volna a május 1-i ünneplést)
Anno, az én időmben, a vizeseknek mint elrettentő példát okították a már nem emlékszem milyen olasz vizierőmű balesetét, ahol egy hibás geológiai felmérés eredményeként az egyik hegyoldal egy holdfényes éjszakán "belecsúszott" a tározóba. A 30 méteres hullám elsodorta az egész völgyet gátastul, falustul, emberestül. Egyetlen éjszaka több ezer áldozat. Persze ez kézzelfogható, a víz elfolyt több veszély nincsen, míg a rádioaktivitás láthatatlan.
hegyivadász azt írod:
"Pluszban a raketa valoban lehetne igen egyszerü es olcso, mert nem kellene, hogy az erzekeny terhet oltalmazza mindenfele behatastol, szüksegtelen lehetne egy csomo tulbiztositott szerkentyü is."
lehet én értek félre vmit, de mintha ezeket a sugárzó cuccokat pont azért csomagolnák be olyan vastagon, hogy ne jöhessen KI belőlük semmi rondaság
Tudtommal ilyen viszonylag kevés van — nem véletlen, hogy hosszú éveken át a SZU-ba szállítottuk a kiégett fűtőelemeket: ez egy roppant komplex szerződéscsomag volt. Ha jól emléxem, szerepelt benne a kővágószöllősi bánya termelvényének értékesítése, meg hogy ennek fejében a szovjetek (azóta: oroszok) ellátnek minket fűtőelemekkel stb.
Erről az ideális rádioaktivitásszintről tudnál valami bővebbet mondani?
Arról már hallottam, hogy egyesek szerint az evolúcióban fontos szerepet játszik a természetes radioaktivitás okozta mutáció, meg pl. a hirosimai atombombarobbantásnak sem voltak olyan drámai következményei genetikai szempontból, mint amire számítottak, de arról még soha nem hallottam, hogy a radioaktivitás szintje alacsonyabb lenne a kívánatosnál.
