A mi érdekeinknek ahhoz nem sok közük van, hogy Szlovákia egy kisebb fordulattal is visszatérhet Meciarhoz, és akkor az utolsó mondatodban a "most éppen" érdekes fejleményekhez vezethet:-)
Elég értelmetlen a vers.szféra bérek (akár általában a bérek) felzárkóztatására vonatkozó kérdés. A tulajdonosok nem fogják a saját zsebüket kifosztani, és már évek óta panaszkodnak a "magas" bérköltségek miatt.
Szóval, a bérek emelkedését felejtsd el, aki tudja, az a saját erejéből növeli a jövedelmét, akár elmegy külföldre dolgozni, akár más (vagy kiegészítő) jövedelemforrást keres. De a belföldi bérek reálértékben aligha fognak jelentősen emelkedni mindaddig, amíg nem jön egy újabb jelentős globális fellendülés, amire most nem sok esély látszik.
Nekünk elemi érdekünk Szlovákia elsőkörös felvétele, mert így a felvidékiek élete is könnyebbül, rövidebb lesz a Schengeni határunk, és nem utolsó sorban a mi északi régióink (pl.: Nógrád) is megkapják a felzárkózáshoz való lehetőséget.
Egyébként tényleg elég gyorsan jött fel Szlovákia, de ha pl. GDP-ben összehasonlítod őket, akkor nincsenek hozzánk képest lemaradva. Az EU-nak tényleg csak a politikai instabilitássa volt baja, ami most - éppen - nem probléma...
Uj vagyok ezen a kornyeken, ezert ha van nehany EU szakerto, van nehany kerdesem !
Az Unios csatlakozas utan varhato-e nagyobb merteku aremeles, adoemeles, pl. gazar, vagy AFA?
A musor amit a zajladaban volt szerencsem bambulni - nem tudom melyik adon - szamomra kisse kovethetetlen volt, ertelmezesi problemaim adodtak, ezert kerdezoskodom.
Az Unios csatlakozas utan milyen mertekben lehet kulfoldon munkat vallalni ?
Ha nem lehet kulfoldon munkat vallalni, vagy csak nehezkessen, akkor a versenyszferaban mikor kezdodik meg a munkaberek felzarkoztatasa az Unios minimum szintjere (gorog, spanyol, portugal)?
Elore is koszonom a valaszokat.
Es elnezest, ha tulsagosan onzoek a kerdeseim, de szamomra az orszag erdeke kifejezes ertelmetlen, csak a sajat erdekeim a fontosak, mivel a kajamat is magam fizetem.
Az biztos, hogy politikusaiktól "megfelelő mennyiségű" fejmosást kapnak:
"Írország mindent megtesz - dől a pénz az "igen"-kampányra
2002. október 10.
Ezúttal nem érheti az a vád az íreket, hogy nem áldoztak eleget a Nizzai Szerződés népszavazási kampányára - az újabb elutasítástól való félelem hatalmas erőket és összegeket mozgat meg.
Az október 19-re kiírt írországi népszavazás kimenetele Brüsszelben "csak" komoly aggodalmat kelt, maguk az ír vezetők viszont egyre pánikszerűbben igyekeznek minden eszközt latba vetni: nehogy már éppen az írek akadályozzák meg (optimistább megközelítés szerint: hátráltassák) az Európai Unió bővítését.
Hangulatjavító intézkedések
Az ország felrázására indított kampány közvetlen költsége 1,68 millió euró (420 millió forint), de mint ismeretes, az ír kormány számos "hangulatjavító intézkedésről" döntött az elmúlt hetekben. Csak a földművelőknek 500 millió eurós (125 milliárd forint) segélyt osztott ki rövid néhány hét alatt, más kifizetéseket a későbbi esedékesség ellenére előrehozott.
A "nem-kampánynak" csupán 170 ezer euró (42,5 millió forint) áll rendelkezésére, tehát a szerződés elfogadását támogató kampányra fordítható "hivatalos" összegnek éppen egytizede. Becslések szerint további ötmillió eurót (1,25 milliárd forint) költenek el olyan szervezetek, amelyek deklaráltan egyik tábornak sem kampányolnak.
A pártok mentik a menthetőt
Honnan származik ez a hatalmas összeg? Meglepőnek tűnhet, de egy részüket a politikai pártok adták össze, méghozzá ideológiai vagy politikai nézetkülönbségeiket félretéve. A két legjelentősebb politikai erő, a kormánypárti Fianna Fail és az ellenzéki Fine Gael 650 ezer euróval járul hozzá a nép meggyőzéséhez. A kisebb pártok, a haladó demokraták és a munkáspártiak körülbelül 275 ezer eurót adtak.
Mintegy 150 ezer euróval segíti az igen-kampányt az Ír Mezőgazdászok Társasága, és 25 ezer euróval a Dublin-központú Nemzetközi Pénzügyi Szolgáltatási Központ. Az ír mezőgazdászok szervezete ugyanakkor írásban fordult mind a 85 ezer tagjához - bizonyos vélemények szerint ugyanis a mezőgazdaságban dolgozók alacsony részvételi aránya jelentősen hozzájárult a 2001. júniusi népszavazás elutasító eredményéhez.
Egyoldalú kormánypropaganda?
A kormány mindösszesen várhatóan 750 ezer eurót (187 millió forint) költ tájékoztató anyagokra. A "nem-kampányolók" kifogásolták, hogy ezt az összeget nem az objektív tájékoztatásra, hanem a szerződés elfogadását segítő kampányra fordították.
A 4,2 millió eurós költségvetéssel rendelkező Referendum Bizottságot is kritika érte az ellenzők részéről, mert az elvileg független bizottság üzenete szerintük szintén a szerződés elfogadásának kedvez. Az Európai Ügyek Ír Intézete, - amely szintén kap kormányzati támogatást, - 12 tájékoztató füzetecskét adott ki a Nizzai Szerződésről, az Írországi Európa Mozgalom pedig tájékoztató jellegű találkozókat szervezett országszerte.
A képviselő is a zsebébe nyúl
Ami aztán végképp hihetetlennek tűnik és érdekes képzettársításokat kelt a hazai viszonyokat illetően: több ír parlamenti képviselő a saját zsebéből is finanszírozta - meggyőződésének megfelelően - ennek vagy annak az oldalnak a kampányát. Prionsias De Rosa, az Ír Munkáspárt képviselője közel 40 ezer euróval (10 millió forint, tehát "10 dokumentum") támogatta egy "igen"-poszter elkészítését, a környezetvédő írek egyik parlamenti képviselője, Patricia McKenna ugyanakkor 41 ezer eurót költött nem-kampányra."
"Ha az új tagállamokban ugyanolyan támogatást adnánk, mint a régiekben, ez azt jelentené, hogy a varsói egyetemi professzorok azonnal elmennének parasztnak, mert ott sokkal többet keresnének"
Hát ezzel elismerte, hogy elhibázott még a mostani támogatási rendszer-leépítés is....
"Végül a nagykövet rámutatott: a bővítés 70 százalékban esélyeket és csak legfeljebb 30 százalékban kockázatokat jelent."
Árulja már el nekem a nagykövet úr, hogy hogyan az ördögbe számította ki ezt az arányt!
Ez azt jeleni, hogy 10 belépő emberből legfeljebb 3 szívja meg, vagy azt jelenti, hogy az össz veszteség 30 százaléka lesz a nyereségnek?
Vagy mit???
Emlékeztek, hogy pár éve mekkora prüszkölés ment a bigbang-bővítés ellen?
És egy érdekesség: Szlovákia lemaradó volt, pár hete még kimaradással fenyegették Meciar megválasztása esetére, és most "lemaradását" behozva benn van az első körben. Milyen viccess is lenne, ha Meciar legközelebb (vagy később) kormányra kerülne...
Bécs, 2002. október 6. (MTI) - Az Európai Unió bővítése után 2006-ig várhatóan nettó 8,8 milliárd euró áramlik majd az új tagállamokba - ezt a becslést Gregor Woschnagg. Ausztria EU-nagykövete közölte az ORF közszolgálati rádióban a hétvégén, hangsúlyozva, hogy az unió bővítése most elsősorban politikai beruházás, amelynek hosszabb távon lesznek gazdasági eredményei.
Az EU által a csatlakozó államoknak nyújtandó támogatás Woschnagg szerint egynyolcadát teszi ki annak, amit Németország az új tartományoknak fizetett. - A paradicsom megteremtéséért mindig nagyon keményen meg kell dolgozni - mondta a nagykövet, de hozzátette: az unió történetében legnagyobb, mostani bővítési körrel az EU gazdasági teljesítőképessége a jelenlegi GDP-érték 6 százalékával nő.
A jövő héten kiadandó országjelentésekről szólva Woschnagg elmondta: ezzel párhuzamosan egy "stratégiai papírt" is közzétesznek, amely felmutatja majd, milyen hiányosságok akadnak még a tagjelölteknél az uniós jogrend átültetésében.
Kifejtette azt is: a jelentések várhatóan 10 országot minősítenek a csatlakozásra felkészültnek.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy a legtöbb tárgyalási fejezet lezárult, és a mezőgazdasági fejezet technikai részletein is túl vannak a küldöttségek, csupán a támogatások kérdése van hátra. Ezzel kapcsolatban Woschnagg védelmébe vette az Unió által javasolt, tíz éves átmeneti időtartamra tervezett megoldást. - Ha az új tagállamokban ugyanolyan támogatást adnánk, mint a régiekben, ez azt jelentené, hogy a varsói egyetemi professzorok azonnal elmennének parasztnak, mert ott sokkal többet keresnének - mondta, s utalt arra is, hogy a bővítéssel 3,8 millió mezőgazdasági kistermelő kerül az unióba, vagyis számuk 56 százalékkal nő.
Végül a nagykövet rámutatott: a bővítés 70 százalékban esélyeket és csak legfeljebb 30 százalékban kockázatokat jelent. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az illetékesek még elmulasztották, hogy kellőképpen megértessék a bővítés kérdéseit a lakossággal, például azt, hogy az uniónak "időre lesz szüksége a bővítés megemésztéséhez".
Példa nélküli válságot eredményezne, ha Írország lakossága a közelgő népszavazáson ismét elutasítaná a nizzai szerződést - jelentette ki pénteken Athénban Fogh Rasmussen, az Európai Unió (EU) soros elnöki tisztségét betöltő Dánia miniszterelnöke. MTI (ugyelet@mail.index.hu) 2002. október 4., péntek 18:06
Rasmussen az október végén esedékes brüsszeli EU-csúcstalálkozót megelőző európai körútja részeként látogatott a görög fővárosba, ahol hangsúlyozta: a népszavazáson a kérdést nyilvánvalóan az ír lakosságnak teszik fel, de a többi EU-tagország - különösképpen az unió tervezett bővítését illetően - érdekelt a referendum eredményében, mert egy esetleges újabb ír "nem" példa nélküli válságot okozna.
Rasmussen azért derűlátó
Az európai uniós elnökség nem készített cselekvési tervet arra az esetre, ha az ír népszavazás elutasítá a szerződést - tette hozzá.
Rasmussen mindazonáltal derűlátóan nyilatkozott a szavai szerint az EU szempontjából történelmi jelentőséggel bíró ír népszavazás várható eredményéről. Derűlátását fejezte a 10 tagjelölt ország uniós csatlakozását illetően is. A brüsszeli bizottság jövő szerdán tervezi nyilvánosságra hozni a tagjelöltek - köztük Magyarország - felkészültségéről készített ééjelentst . A bizottság e jelentésekben várhatóan javaslatot tesz arra, hogy a decemberi koppenhágai EU-csúcstalálkozó nyissa meg az unió kapuját a csatlakozni kívánó tíz ország előtt.
Már csak 13-at kell aludni
Az Európai Unió keleti bovítéséhez szükséges reformokat magában foglaló nizzai szerzodésrol tavaly júniusban rendezett elso népszavazáson az ír választópolgárok 54 százaléka utasította el a megállapodást. A szerzodés parlamenti megerosítéséhez az európai uniós tagországok közül egyedül Írországban kell népszavazást is tartani. A második referendumot október 19-re írták ki az ír hatóságok.
Látszólag talán igen, de ha a dolog lényege érdekel s nem a felszíni vagy a csatlakozással kapcsolatos technikai részletek, akkor én fontosnak tartom. Ha felszállunk egy hajóra amely süllyed akkor egyrészt mi is vele süllyedünk, a másik hogy az alsóbb részek előbb kerülnek a víz alá.
Hogyan szabotáljunk egy csúcstalálkozót?
2002.08.15.
Az Exxon által támogatott republikánus és konzervatív lobbisták egyesített erővel igyekeznek megakadályozni, hogy a johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világtalálkozón bármiféle előremutató fejlemény következzen be. A Föld Barátai által nyilvánosságra hozott levélben, amelyet 31 politikai csoport és magánszemély juttatott el George W. Bush elnökhöz, a lobbisták arra próbálják rávenni az elnököt, hogy ne vegyen részt a csúcstalálkozón, továbbá biztosítsa, hogy az amerikai küldöttség tagjai akadályozzanak meg bármiféle előrelépést az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalások során.
Az augusztus 2-i keltezésű levélben a lobbisták a következőket írják. "Örömmel fogadtuk azon döntését, hogy személyesen nem vesz részt a csúcstalálkozón ... Még inkább, mint az 1992-es riói Föld Csúcs, a Johannesburgi Csúcstalálkozó globális médiajelenlétet biztosít a nemzetközi gazdasági és környezetvédelmi kérdésekbe kritikusan bekapcsolódott, legfelelőtlenebb és legdestruktívabb elemeknek. Az Ön jelenléte további ösztönzést jelentene arra, hogy számos szabadságellenes, emberellenes, globalizációellenes és nyugatellenes kérdés nyilvánosságot kapjon, hitelesebbé váljon."
Az is szerepel a levélben, hogy "a legkevésbé fontos környezetvédelmi kérdés a lehetséges éghajlatváltozás, és reméljük, hogy a johannesburgi tárgyalóküldöttség napirenden és reflektorfényen kívül tudja tartani a témát." A levélírók véleménye szerint a legrosszabb, ami a csúcstalálkozón történhet, hogy megindul a folyamat egy Környezetvédelmi Világszervezet létrehozására, amint azt az Európai Unió javasolta.
A levél aláírói között volt
Fred L Smith és Myron Ebell; Competitive Enterprise Institute
- az intézet 2001-ben 280 ezer dollár támogatás kapott az Exxontól
Craig Rucker, Committee for a Constructive Tomorrow (CFACT)
- a szervezet 2001-ben 35 ezer dollár támogatás kapott az Exxontól
Steven Hayward; American Enterprise Institute
- az intézet 2001-ben 230 ezer dollár támogatás kapott az Exxontól
Terrence Scanlon; Capital Research Center
- a szervezet 2001-ben 25 ezer dollár támogatás kapott az Exxontól
Joseph L Bast; Heartland Institute
- az intézet 2001-ben 90 ezer dollár támogatás kapott az Exxontól
Deroy Murdock; Atlas Economic Research Foundation (AERF)
- az alapítvány 2001-ben 90 ezer dollár támogatás kapott az Exxontól
H Stirling Burnett; National Center for Policy Analysis
- az intézet 2001-ben 30 ezer dollár támogatás kapott az Exxontól
A vállalati támogatásról szóló adatok elérhetőek a
http://www2.exxonmobil.com/files/corporate/public_policy1.pdf honlapon - ez eredeti Exxon kiadvány.
A fenti szervezetek közül több már évek óta aktívan próbálta hátráltatni az emberi tevékenység által okozott éghajlatváltozás és egyéb globális környezeti problémák elleni küzdelmet. A Committee for a Constructive Tomorrow (CFACT - Konstruktív Holnapért Bizottság) például 50 "kiképzett" diákot küldött 2001-ben a bonni tárgyalásokra, hogy tüntessenek a Kiotói Jegyzőkönyv ellen. Az Atlas Economic Research Foundation (AERF - Atlas Gazdaságkutató Alapítvány) pedig támogatja és reklámozza az éghajlatváltozással kapcsolatban szkeptikus Fred Singer munkáját.
Tony Juniper, a Föld Barátai nemzetközi hálózatának alelnöke hozzáfűzte:
"Ez a levél sötét fényt vet a Bush-féle Fehér Ház, valamint az olyan szennyező cégek mint az Exxon és a konzervatív lobbisták triumvirátusára.
Utóbbiak eltökélten arra törekszenek, hogy blokkoljanak mindenféle előremutató kezdeményezést a johannesburgi csúcstalálkozó során. Busht már korábban kérték, hogy ne jelenjen meg Johannesburgban, most pedig azt követelik, hogy a küldöttség is tegyen meg mindent bármiféle megállapodás meghiúsítására. Ehhez természetesen nem tudnák megnyerni az állampolgárok támogatását, akik dühösen és hitetlenkedve reagálnának azon állításukra, miszerint az éghajlatváltozás nem fontos kérdés. Így hát inkább olyan vállalatok alamizsnájára várnak, mit az Exxon. Az Exxonnak pedig nincs elég bátorsága ahhoz, hogy politikai programját közvetlenül reklámozza, így ő viszont a lobbistáktól válik függővé, akik elvégzik helyette a piszkos munkát.
Soha nem volt még ilyen fontos, hogy egy kötelező hatályú nemzetközi egyezmény szülessen a vállalatok romboló hatású tevékenységének korlátozására."
További információk: Fidrich Róbert, MTVSZ, tel: 216-7297, fidusz@zpok.hu
Megjegyzések:
[1] A Föld Barátai hálózat tagja a Stop Esso kampánynak, amelyet a Greenpeace-szel és a People & Planet szervezetekkel közösen indítottak, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok 2001 tavaszán jelezte, nem kívánja ratifikálni a Kiotói Jegyzőkönyvet. Az ExxonMobil volt a kiotói folyamatban való amerikai részvételt ellenző olajlobbi-csoport legjelentősebb tagja.
[2] A Föld Barátai nemzetközi környezetvédő hálózat magyarországi tagszervezete a Magyar Természetvédők Szövetsége.
Hat nem tul 'jok' a kilatasok. Tudtommal nem keszitenek melyrehato kozv.kutatasokat a kerdesrol, mert tul nagy a kulpolitikai vonzata. Aprobbak keszulnek, amelyek egytol egyig azt mutatjak, hogy meg eroteljesebben NEM-et fognak szavazni az irek:
pl.:"A poll of 400 farmers published by the Irish Farmers' Journal newspaper on Thursday meanwhile showed the yes vote had dropped from 47 to 45 percent. It indicated the number of farmers planning to vote no had increased by eight points to 27 percent."
Az elkovetkezo egy honapban viszont nagy eselye van a kormanynak arra, hogy a rendkivul alacsony harmincnegy szazalekos reszveteli aranyt feltornaszva, akkar egy 45%-osra, biztositsa az igen szavazatok tobbseget. Mert a NEM szavazok jobban elmentek, mint az IGEN-ek. Ha csak kicsit nagyobb a reszveteli arany, mar megszavazzak, szerintem.
"Pontosabban mivel tudja ezt az ellenzek megmagyarazni?"
Igazad van, de az ellenzéknek azért nem kell majd annyira magyarázni a kinntmaradást, hiszen általában kormányon is számon kérik azt, ha nem sikerül megegyeznie az ellenzékkel az alkotmánymódosításról.
De várjuk ki az ír népszavazást, mert lehet, hogy nem lesz miért alkotmányt módosítani. :)
Mindennek ellenére Orbán leírná magát a nagypolitikából, ha megfúrná az EU-csatlakozást.
Igy igaz: alkotmanymodositas nelkul nincs nepszavazas, mert jelenleg nepszavazast nem lehet tartani olyan kerdesrol, amly akar csak burkoltan is alkotmanymodositast vonna maga utan.
Ha oszinte akarol lenni es is jobban aludnek, ha OV nem szabna ujabb es ujabb felteteleket.
Az alokotamnymodositasra a nepszavazas elott, de a koltsegvetes elfogadasa utan kerul sor. Tetelezzuk fel, hogy a koltsegvetes nem tetszik OV-nak. Ekkor mennyivel lesz jobb nekunk, ha NEM lepunk be az EU-ba? Pontosabban mivel tudja ezt az ellenzek megmagyarazni?
Igen, szerintem is blöff, de azért az MSZP-nek mégis lenne veszteni valója, hiszen amíg az MSZP úgy vezethetné a kampányát 2006-ban hogy "A Fidesz nemet mondott az EU-csatlakozásra" addig a Fidesz is elmondhatná, hogy: "Az MSZP nemet mondott a jóléti feltételekkel egybekötött EU-csatlakozásra", "Száz napig tartott az MSZP szociális érzékenysége", stb.
Egyébként a Fideszt úgyis kötelezni fogja erölcsileg az "igen"-es népszavazási eredmény...
Kedves Korovioff, irod z EU-csatlakozás megtorpedózását senki nem vállalja fel politikailag En mindig ugy gondoltam, hogy egy fenyegetesnek csak akkor van ertelme, ha keszen allok a bevaltasara. OV lepese tehat ures bloff lenne? Vegyuk esre, hogy az mszp nincs csapdahelyzetben, hisz mi lehetne kellemesebb ,mint egy valasztasi kampanyt folytatni "a fidesz nemet mondott az eu csatlakozasra" jelszoval.
Azt azért nem mondanám, hogy most nincs kavarodás (azt pláne nem, hogy nem is lesz: miután az MSZP bedobta a jobboldal-baloldal felosztás igényét a kuratóriumokban követendő jogelvként, a jelenlegi törvény egy nagy aknamező a jelenlegi béke ellenére). Az ellenzéknek lett volna rá eszköze, hogy ezt kihasználja. Egyébként még mindig van. Nem tették.
Egyébként az Orbán kijelentései miatti vita vihar egy pohár vízben. Egyrészt Orbán nem követelt lehetetlent, másrészt nyilvánvaló, hogy az EU-csatlakozás megtorpedózását senki nem vállalja fel politikailag. A szocik sem, azzal, hogy bekeményítenek, és szavazatot követelnek cserébe semmiért. Orbán követelései nagyrészt teljesíthetők, még anélkül is, hogy formális alkut kellene kötni. A kellő időpontban meglesz a konszenzus az alkotménymódosításról, de addig politikai harc lesz. És ez így normális. Ez esetben kettőn áll a vásár.
javitaom magam, valoszinuleg oktober 9-en teszik kozze az uj jelenteseket.
akarmennyire is offtopic, de csatlakozom Geohoz, miert is nagyvonalubb a mostani ellenzek? Ne felejtsd, ezuttal nem volt egy MIEP a parlamentben, ami miatt volt a kavarodas.
Kedves europeer,
el tudom képzelni, hogy igazad lesz, az országjelentés tudtommal pár héten belül ki fog jönni, és a legutóbbi fejlemények könnyen lehet, sőt valószínű hogy még nem kerültek bele. A médiafejezet lezárása nyilván tényleg plusz pontként fog szerepelni, mert a mostani ellenzék sokkal nagyvonalúbban járt el médiatörvény ügyben, mint az elődje. Lehet, hogy nem kellett volna.
