A CD-nek is megvan a maga felhasználási területe, meg a HDD-nek is. Egy audiofil CD-játszóba vagy egy régebbi Mini-hifi toronyba megnézném, hogy kötöd rá a HDD-det. De még autóba is max. pendrive.
Szóval inkább örüljünk, hogy van választási lehetőség, nem kell az egyiknek teljesen kiszorítania a másikat.
Egy vinylt hallgató embernek meg magyarázhatsz a HDD-ről, le fog sajnálni.
Az a gond, hogy 1 TBnyi anyag biztonsagi RAIDben, tehat 2 teraval szamolva is olcsobb mint a CD. Es a cd 1 honap utan karcos, elhagyod, megrohad, a kiolvasas eleve szar, stb. Az pedig, hogy egyszerre 2 vinyo menjen tonkre, gyakorlatilag kizart. Amugy is kicsit szkeptikus vagyok az ilyen hirtelen halalokkal kapcsolatban, 20 ev informatika alatt 0 darab doglott vinyom volt.
Annyira örökké való, hogy egyik ismerősnek 1TB anyag pihent a szekrényében mindenféle fontos családi anyag, (videók, képek, iratok másolatai stb) hogy hogy nem megnézte 8 hónap elteltével és az összes cucc ment a ennyire tuti a HDD ha nem ír rá a PC néha napján..
Még mindig kell egy jó DVD író és jó DVD lemez amit az okosak évekkel ezelött mikor volt mínőség betároltak pár 25 vagy 50-es gurugákkal és a fontosabb dolgokat több példányban különböző lemezekre elmentik.
HDD mint örökké valóság? ugyan már..8 hónapig tárolta az anyagot..
Felmerul a kerdes, hogy miert szivnak az emberek ennyit egy bizonytalan elettartamu, draga, nehezen olvashato mediumra irassal, amikor HDD re rogzitve az orokkevalosagig, bithelyesen olvashato ki minden. Olcsobban, igaz kell egy korrekt kulso D/A. :)
A pit alakja azt jelenti, hogy szabályos ovális (nyilván nem egyenes, hanem a lemez ívét követve az adott sugár mentén) vagy enyhe túlzással inkább bombakráterhez hasonlít szabálytalan kontúrral és egyenetlen mélységgel. Ez utóbbi (is) már fizikai olvasási problémákkal jár és jól megdolgoztatja a lejátszó hibakorrekcióját.
A PlexTool XXL-ről jót írtál és rá is jöttél, hogy a GigaRec-nek audio célokra nem sok haszna van, ez inkább adatlemez írásakor lehet hasznos időnként, persze mértékkel.
A jitterrel kapcsolatban elmerülsz egy féligazságban és belekevered az ide nem való dolgokat is. A lemezen lévő jitter mérhető, van is hozzá a PlexToolsnak opciója. Hogy mérésközben a kiolvasási hibák is játszanak, az még nem jelenti azt, hogy nem létezik a dolog.
Az asztali CD-írókban már nem vagy annyira jártas.
A forgalmazhatóság ára az SCMS (serial copy management system) volt, ami csak "első generációs" digitális másolatot engedélyezett egy lemezről, a másolatot már csak (az általad majdnem leírt) analóg módon lehet tovább másolni.
Az egylemezes íróknál (a modellek >90%-a) nincs is olvasó rész, külső CD-lejátszó digitális kimenete a forrás. A rossz minőségű beépített DAC itt már ki van lőve.
Az íróban a bemenet szintén digitális, a rossz minőség A/D szintén kilőve.
A korábban 5 évig nálam lévő, EISA díjas Philips CDR950-ben igen jó minőségű, Analog Devices típusú, különálló A/D és D/A átalakító volt, ami egy pöpec Philips futóművel elég szépen muzsikált CD lejátszóként is. A rossz minőség tehát generálisan kilőve.
A hozzá való media valóban drágább részben jgvédelmi okokból, részben az alacsonyabb gyártott mennyiség miatt, de még mindig olcsóbbak, mint a MAM komolyabb lemezei.
"Mivel az írási sebességtől függ a pitek alakja és a pit/land aránya ill. egyensúlya (Beta)"
Ugyan mitől változna meg egy "PIT" alakja? Na ezt ha kifejtenéd egy picit részletesebben...
Ami a pit/land arányát illeti... nemtudom ismered-é-e a Plextor Prémium íróját, és az ő segédprogiját a PlexTools XXL-t? Ebben van egy jópofa opció, melynek fantázianeve a "GigaRec" No ezzel lehet állítani ezt az arányt, egy standard lemez kapacitását 60 és 99 perc között lehet meghatározni, ezt a sűrítéssel illetve ritkitással éri el. Az is igaz, hogy a sűritettt lemezt csak plextor olvasó fogja olvasni, ilyetén egy magának való lehetőség, a ritkítás jól jöhet - persze módjával alkalmazva ha gagyi olvasóba szánt audiólemezt ír az ember.
"ezért sokan próbálnak minél alacsonyabb írási sebességet elérni az audio CD-k írásakor, valamint a C1/C2 hibaszámot és a jittert is minimalizálni"
Mit minimalizálni???? Jittert??? És azt ugyan hogyan? Tipikusan téveszmés kijelentés. A CD (DVD és BD) kiolvasása nem digitális, hanem analóg. Az információ digitális, de a kiolvasás legnagyobb sajnálatomra analóg módon történik. Az érzékelése is az. Ha kíváncsi vagy rá, az Audioland Cédaitisz topicjában megleled a diódamátrixon megjelenő jelet ami sokmindennek nevezhető, de digitálisnak nem. Lényegében egy kb. 1:3 szélességarányú randa "Badacsony-hegy sorozat" alakú jelfolyam. Ez ugye bevándorol az EFM-dekóderbe, ott szépen feldolgozásra kerül, a hosszarányok meghatározzák az "igen-nem" tartalmat, kétszer is bufferbe küldik, hogy utána ütemezetten kiolvashassák, na innentől kezdve - mármint az ütemezett kiolvasástól kezdve beszélhetünk jitterről, mivel analógjel jitter márpedig nincs. Ezt nagyon sokan beszopták, keverték a szezont a fazonnal.
Na és itt is a magyarázat a denzitás fontosságára. Az analóg jel értelmezése sok feltételt szab e-téren.
Nem olyan eccerű dolog ez, mint általában tálalják......
Drága barátom! Nem tájékoztattam én félre senkit. Te nem írtad, hogy asztali íróba használatos Aurio CDR-ről beszélsz. Az egy teljesen különálló kategória. Az asztali íróknál a standard az 1x-es írás. És ennek nem minőségi indoka van, hanem eccerű szerzői-jogvédelmi oka. A dedikált cél az volt, hogy a másolat roszabb minőségű kell hogy legyen az eredetinél. Ezt úgy árik el, hogy az olvasó rész egy mezei audió olvasó, a kimenetén ott a DAC, és az írórész meg egy favágó 1x-es író, ami tartalmaz a bemenetén egy AD-átalakítót. És még véletlenül sem a legjobbat, mint ahogy az olvasó DAC-ja sem az. És mindkettő mezei 44,1kHz/16BIT-es átalakító. Ez volt az ára a forgalmazhatóságának. Nameg a hozzá való média ára...
Nem ismered az elvi alapokat. Túl sok jelentőséget tulajdonítasz a firmware-nak, nem mindenható. Egy lézerdiófa teljesítménye +/-15%-os tartományban változtatható. Ez azt jelenti, hogy egy régi író azért nem tud 52x-es sebességgel írni, mert a lézer nem rendelkezik elegendő energiával. (Watt/sec a mértékegysége) A média érzékenysége adott, ennek, és a lézer teljesítménynek szabályozhatósági korlátainak figyelembevételével könnyen belátható, hogy miért akadémikus a kérdés taglalása. A gyors íráshoz nagyobb lézerteljesítmény járul, ez a lassú írásnál gondot okoz.
Eccerű, könnyen megérthető. Pontosan úgy működik mint a fotózásnál az alul, vagy túlexponálás. A végeredmény a nem megfelelő denzitás a hordozórétegben. És ez talán a leglényegesebb dolog az audio-cédéknél.
De biztos sok, felesleges időd van, ezért javaslom néked vértezd fel magad megfelelő progikkal, és kezdj neki a tesztelésnek.
A link lényege csak annyi volt, hogy az audio CD-ket általában alacsony sebességgel igyekeznek megírni és ezt a jelenleg kapható írható médiák lehetővé is teszik. Valamelyik eleve erre van kitaláva, de az átlagos mai adatlemezeket is meg lehet írni alacsony sebességgel.
Egyébként mi nem tetszik a cikkben? Ismerem a szerzőt és a teszten résztvevők többségét is.
"Ha régi a firmware és NEM IS ISMERHETI az adott MID-jü lemezt, akkor honnan a töckömből találná ki, hogy hogyan kell megírnia péel 52x-en...??!!!"
Elgondolkoztál már azon, hogy a te X éve vásárolt CD/DVD/BD akármilyen íród hogyan tudja megírni a legújabb lemezeket is 52x sebességgel, ha NEM IS ISMERHETI a legújabb lemezek MID-jét? Vagy nálad kiírja a firmware, hogy Sorry guy, unknown MID?
1. Értem, tehát az utóbbi tizenX évben nem az írók harvere fejlődött, hanem sokkal modernebb firmware-ket tudnak írni manapság. Ez lol, de komolyan.
Amit a lézerdióda fizikailag nem tud, arra írhatsz akámilyen firmet, akkor sem fogja tudni. Tehát a fizikai korlátok súgnak az írónak és nem a szomszéd kutyája, a firmware csak azokon belül tud játszani.
2. A MID tartalmazza az alapanyag fajtáját és típusát, amiből az író ki tudja választani az írási stratégiát és az optimális lézerenergiát, ha a firmware-ben lévő adatbázis ezt tartalmazza. Ha nem tartalmazza, akkor az alapanyagra tudja kalibrálni az adott sebesség mellett a lézerenergiát. Ez sem mai találmány, ez a feltétele annak, hogy egy író a jövőbeli alapanyagokat egyáltalán meg tudja írni.
Hogy találja ki, hogy hogyan kell megírni pl. 52x-en? Ugyanúgy ahogy kitalálja azt, hogy hogyan kell megírni a 15 évvel később kiadott lemezeket bármilyen más sebességen. Rákalibrálja a lézert és megadja, hogy milyen sebességeket tud az adott alapanyaggal.
Édes egy komám, írtál jó dolgokat is, de ez kibaxta nálam a biztosítékot: "Az írási sebesség nem az író firware-jétől függ, hanem a lézer energia kalibrálási tartományától."
1. Szerinted a kalibrálási tartományt a szomszéd kutyája súgja meg az írónak..??!! 2. Ha régi a firmware és NEM IS ISMERHETI az adott MID-jü lemezt, akkor honnan a töckömből találná ki, hogy hogyan kell megírnia péel 52x-en...??!!!
"De a régi, alacsony lézerenergiájú írók a mai 52x lemezekkel is 1-16x sebességet tudnak."
Teszt: modern CD-R lemezek 2x sebességgel írva. Csak a 2 MAM (Mitsui) lemeznek volt ez a sebesség kevés, ezeknek 8-16x kell.
Az írási sebesség nem az író firware-jétől függ, hanem a lézer energia kalibrálási tartományától.
Ma is ugyanaz a 7-8 írási stratégia létezik, mint tizenakárhány évvel ezelőtt.
Viszont egy mai, nagy lézerenergiájú író 8x sebesség alatt szétégetné a modern érzékeny alapanyagokat.
Kivéve a Plextorokat, amik ma is le tudnak menni 4x-ig.
De a régi, alacsony lézerenergiájú írók a mai 52x lemezekkel is 1-16x sebességet tudnak.
Mivel az írási sebességtől függ a pitek alakja és a pit/land aránya ill. egyensúlya (Beta) ezért sokan próbálnak minél alacsonyabb írási sebességet elérni az audio CD-k írásakor, valamint a C1/C2 hibaszámot és a jittert is minimalizálni, hogy a CD lejátszók hibakorrekciója minél kevésbé legyen igénybevéve és extrapolálás helyett a fizikai olvasás legyen előtérben. Ezért népszerűek a régi Plextor, Yamaha, TEAC CD-írók ma is.
Érdekes dolog, hogy a mai audio CD-R lemezeket nem tekinted írható médiának, pedig ezek az asztali írókban az 1-4x tartományban dolgoznak.
Az egytálcás írók csak 1x sebességet használnak, a kéttálcások tudnak 2x-szel is másolni, míg a Yamaha HDD-s asztali CD-írók csak 4x sebességet alkalmaznak (mondjuk ezekben is Plextor író van).
Csak téjékoztatás képpen van alsó minimum. Lasabban olyan régi CD-íróval lehet megírni, amely firmware-ja nem ismeri az adott médiát (ergó egyiket sem)
Az újabb írók meg nem hajlandóak lasabban írni, persze van erre progi, ami ki tudja kényszeríteni, de nincs értelme hazardírozni.
Az utolső 1x-es sebességgel is írható médiát a MAM forgalmazta amúgy de annak is majd 8 éve...
Nomeg hát kis törelmes kutakodással rá lehet lelni a médiagyártók honlapján, és bizony az 52x-es sebességű médiák nem igen írhatók 8x-os sebesség alatt a gyártő közlése szerint. De ez érthető is. Hagy ne mélyedjek bele a dolog technikai részleteibe, a lényeg az, hogy a gyors lemezek a rövid idejü megvilágitásra vannak optimalizálva. De ha lasabban akarod írni, javaslom a 8-24x sebességtartományt.
Csak tájékoztatásképpen: a mai CD-R lemezeknél nincs alsó irási sebességi határ megadva.
Egy megfelelő régi CD-íróval bármelyik mai lemez is megírható 1x sebességgel.
Például idén tavasszal írtam egy TEAC CD-W58E típusú belső íróval JVC 52x lemezt 1x sebességgel.
A beállítható írási sebesség az írótól és a lemez alapanyagától is függ. Erre a JVC-re is hiába volt 52x ráírva, a TEAC íróval csak 1-16x sebességeket lehetett kiválasztani.
Nem igaz, hogy a MAM voltaz utolsó CD-R, amit alacsony sebességgel is lehetett írni.
Az asztali CD írók ma is 1-2x sebességgel írnak, a hozzájuk kapható audio lemezek is természetesen írhatók alacsony sebességgel.
Néhány példa a mai választékból (neten is utána lehet nézni): Sony Audio Premium, Fuji Pro Audio, Verbatim Music, Verbatim Vinyl, Philips Audio, Maxell XL-II Music, TDK Audio, TDK Music, Sony Audio Color Collection. Bár a PC-s lemeznél drágábbak, de a MAM-nál azért még mindig olcsóbb lemezek ezek. Minőségre szerintem a Sony és a Fuji audio lemeze a legjobb, mindkettő kapható az MM-ben is.
Taiyo Yuden hívőknek ajánlom a JVC írható CD-ket, sokkal magasabb átvételi specifikációval, mint a szitázatlan OEM lemezek.
Na a tudálékos.... csak tudna is..... Az asztali audió CD-írók által írt lemez neve Audio CD-R..... azután ott van még némi más kellemetlenség is, ami miatt meg szokott akadni a rá való CD-írás.... ugye nem teccet elfelejteni? És ki is az a hülye, aki a többszörösét kölri el a lemezre?
Nem igaz, hogy a MAM voltaz utolsó CD-R, amit alacsony sebességgel is lehetett írni.
Az asztali CD írók ma is 1-2x sebességgel írnak, a hozzájuk kapható audio lemezek is természetesen írhatók alacsony sebességgel.
Néhány példa a mai választékból (neten is utána lehet nézni): Sony Audio Premium, Fuji Pro Audio, Verbatim Music, Verbatim Vinyl, Philips Audio, Maxell XL-II Music, TDK Audio, TDK Music. Bár a PC-s lemeznél drágábbak, de a MAM-nál azért még mindig olcsóbb lemezek ezek. Minőségre szerintem a Sony és a Fuji audio lemeze a legjobb, mindkettő kapható az MM-ben is.
Olyan a számítógéphez jól értő személyt keresek, aki megtanítja nekem a CD-re való letöltést-, másolást és a kottaíró programok valamelyikének használatát. Cserébe zongora és szolfézs órákat adok. Érd.: batin1959@gmail.com.
