Ha a motor képes 5-ben 40-nél rángatásmenetesen dolgozni és csak a sebbességet kell tartanod akkor igen (sík út, szélcsend). Ha a fogyasztást nézem! (Egy combosabb motornál szerintem még gázpedálhoz se kell érni).
Hogy ilyenkor a hőleadás, kenés, motor terhelése "egészséges"-e az már más tészta.
"Azonos áttétel mellet ha gyorsabban mész, akkor a kocsi többet is fogyaszt!"
Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk 40-nel mész 5. sebességi fokozatban, akkor kevesebbet fog fogyasztani a gép 100 km-re, mint mondjuk 80-nál? Nincs egy "ideális" sebesség egy adott áttételhez fogyasztás szempontjából?
Van arra valami "képlet", amivel ki lehetne számolni, hogy egy autó mekkora sebességnél fogyaszt a legkevesebbet, figyelembe véve a nyomaték, légellenállás, tömeg, motortérfogat stb. adatokat?
A sebesség növekedésével négyzetesen nő a légellenállás. Szóval 160-nál sokkal többet kell dolgoznia (fogyasztania) a motornak, mint pl 90-nél + Minél többet forog egy motor, annál nagyobb a belső ellenállása...
Szóval ha egy autó 140-nél 8,5-et fogyaszt, akkor kb 90-nél 6,5-öt, 120-nál 7,5-öt fogyaszt szerény véleményem szerint.
Azonos áttétel mellet ha gyorsabban mész, akkor a kocsi többet is fogyaszt!
nem csak a légellenállást kell menet közben leküzdenie, hanem a gördülési ellenállást is, ami egy nehezebb, vagyis nagyobb tengelyterhelésű autónál nagyobb
szvsz a legalacsonyabb fogyasztás nem a nyomatékcsúcsnál jelentkezik ha állandó haladási sebességet feltételezünk
Autópályán való állandó haladásnál (100 fölött) a tömegnek minimális jelentősége van. A motornak elsősorban a légellenállást kell leküzdenie! (cw, homlokfelület)
Ha egy autó pl. 150-nél fogyaszt 10 litert, +100kg-os terhelésmél is annyit fog kajálni...
A motoroknak van egy jellemzője, hogy alapjáraton 1 óra alatt mennyi üzemanyagot égetnek el. Ebben rosszabb a nagy ccm-es kocsi, mint a kicsi. Ezért magasabb a városi fogyasztásuk.
Jó fogyasztáshoz inkább nagyobb löketű motor kell. Alul nyomatékosabbak, erősebbek mint a rövid löketűek-> nem kell annyira pörgetni-> kevesebb üzemanyagot éget el.
De ennél nagyobb jelentősége van az áttételezésnek...
Az BMW 320i-nek 80/66 a furat/lökete, a 325i-nek 84/75. A két kocsi fogyasztása azonos áttételekkel azonos. A 2700ccm-es nyomatékra ("dízelesre") hangolt (4500-nál leszabályoz) benzines 325e-nek 84/81 a furat/lökete, a gyárilag hosszú áttételezés miatt lényegesen kevesebbet fogyaszt mindkettőnél.
Szvsz (de én csak egy buta tanuló vagyok) a motornak önmagában lehet a hatásfoka a maximális a max nyomatéknál, de autóba szerelve, aminek le kell küzdenie a légellenállást nem törvényszerű, hogy az egyébként maximális motorhatásfoknál legyen a minimális a fogyasztása.
"...mert ekkor forog 4000-et a motor, ami véletlenül :)) éppen a nyomatékcsúcsa, tehát itt a legjobb a hatásfoka az adott motornak."
Ezen már többször gondolkodtam és nem teljesen tiszta, valaki világosítson már fel engem is.
Szóval:
Állítólag minden autónak azon a fordulatszámon a legkedvezőbb a fogyasztása, amelyiken a legnagyobb nyomatékot fejti ki. Az én autóm 4000-es fordulaton teszi ezt. Na most, ekkora fordulatnál az autóm 5. sebességi fokozatban majdnem 160 km/h-ás sebességgel halad. Egyszerűen nem hiszem el (a tapasztalatok alá is támasztják a kételyemet), hogy 160-nál kevesebbet fogyasszon az autóm, mint mondjuk 90-nél vagy 120-nál.
Ez az egész dolog azért is érdekes, mert volt nemrég valami fogyasztási verseny és a győztes szintén azt hangsúlyozta, hogy igyekezett a motor fordulatát azon a bizonyos ponton tartani, amit már fentebb említettem és hogy ez a titka a győzelmének.
Tehát hogy is van ez?
Kösz, ez igazán szemléletes válasz volt.
a nyomatékcsúcsa, tehát itt a legjobb a hatásfoka az adott motornak. Triviális kérdés, de csak a biztonság kedvéért: azok a motorok, amelyek széles fordulatszám tartományban adják le a maximális nyomatékukat ezek szerint ebben a tartományban maximális hatásfokúak?
Ugyanakkor, ha egy autópályán 140 körül szintén 8,5-et fogyasztó 1.6-ost nézel, az a városban is megáll 9 liter környékén. Tapasztalati úton mondhatom :), hogy az utóbbi 3 fogyasztásom alig haladta meg a 8 litert! 33%Budapest, 67% autópálya, 150 alatt tartva a végsebességet. A J/N-ben ezt úgyis megcáfolnák a Citrósok. ;)
Bizony, ideje lenne komolyabban belefolyni az egyéb dolgokba.
Csak akkor az első autó címéért folytatott versenyből kiesne a Mercedes, és a Rover nyerne.:)
Én se azt mondtam, hogy az a jó (föleg, ha a Saab csinálja! :))) ), de az elmélet maga, mindenképpen jónak tünik, csak sokmindent kellene még megoldani körülötte, ebbe pedig a Saab sem ment tovább.
Halkan jegyzem meg, hogy az apadó köolaj-készletek miatt én sem látom értelmét komolyabb pénzeket fektetni benzinmotorokba, mert ezt a pénzt inkább hasznosan költhetnék el egyéb hajtásmódok üzemképes kifejlesztésére.
Magyarul álljanak már át a villany, meg hidrogénautókra, mert akkor legalább az én életemben kitart a benzin, hogy a jóöreg autóimat használhassam kellöképpen, esetleg beszerezhessek még egy-két nagyobb benzintemetöt is! :)))
Amikor haladnak, akkor nem lényeges a különbség, de amikor tötymörögnek, akkor jelentösen több üzemanyag távozik belölük értelmetlenül.
Hogy egy példával megvilágítsam. Egy 2.5 Alfa V6-os 140-150-es tempónál 8,5 litert fogyaszt 100 km-re, ami szerintem egy elég jó érték, föleg ha hozzáteszem, hogy ekkor a tömeg, amit mozgat 1500, és az autó cw-értéke 0,39. homlokfelülete pedig jó 2 m2. Azért ilyen jó ez a fogyasztás, mert ekkor forog 4000-et a motor, ami véletlenül :)) éppen a nyomatékcsúcsa, tehát itt a legjobb a hatásfoka az adott motornak. Innen még elég jó gyorsításra képes, de érezni az autón, hogy ez a számára kívánatos utazó-tempó, ilyenkor érzed legpuhábbnak a futását.
Szóval visszatérve, a 8,5 liter ennél a tempónál egy kisebb motornak is becsületére válik, mert ott már az a motor jobban erölködik, hogy legyürje a légellenállást, hogy esetleg már kicsit az optimális fordulat fölött forog, stb.
Így például ugyanebben a kaszniban a 2-literes motor (igaz az porlasztós) ugyanennyit fogyaszt, miközben könnyebb 100 kilóval.
És megint kapcsolódik a témához a motor kialakítása, mert tapasztalati úton mondhatom, hogy a rövidlöketü motorok kevesebbet fogyasztanak, mint hosszúlöketü társaik, és megint föleg abban az üzemmódban, amikor nem sok mindent csinálnak. A 2.5-literes motor tehát fogyaszt 8,5 ebben az autópálya-tempóban, és 12 körül a városban. Ezzel szemben, ha 3-literesre növeljük (nagyobb furat, hosszabb löket), az autópálya fogyasztás alig emelkedik 9-re, de a város 14-15-ig szalad fel.
Ugyanakkor, ha egy autópályán 140 körül szintén 8,5-et fogyasztó 1.6-ost nézel, az a városban is megáll 9 liter környékén.
Tehát a kismotor egyetlen igazi elönye a dugóban való ácsorgásnál jelentkezik, viszont mivel mai városi életünk igen jelentös hányadát ez teszi ki autóhasználat címén, így gazdaságilag ez a legjobb megoldás.
nagyobb blokk -> több anyag -> nagyobb költség
a nagyobb blokk nehezebb, tehát növeli az autó tömegét, viszont hosszabb váltó esetén a nagyobb motorú autó ugyanolyan sebesség mellett ugyanabban a sebességfokozatban akár kevesebbet is lehet (nem biztos), mert alacsonyabb fordulaton pörög
De most még nem küldtük tovább a kakaót, itt az elméletröl van szó, illetve arról, hogy a fötengely végébe mekkora erövel kell kapaszkodnod, hogy lefulladjon. :))
A Honda esetében pontosan arról van szó, hogy úgy érik el a felsö átlag által megadott kategóriatársakra is jellemzö csúcssebességet, hogy közben 1, esetleg 2 ezerrel többet forognak. Magyarul az eröátvitellel kompenzálják a motor gyengéit.
Az 1.6 TS-röl hallhattad, de ez két okra vezethetö vissza. Egyrészt valóban nem kiugró a nyomatékleadása (azért így is 4k-nál adja a nyomatékcsúcsot, nem 6-nál, de szintén 7200-ig forgatható), másrészt viszonylag nehézkesebb autókba pakolják bele mint a Honda.
A nagyobb lökettérfogatú motroknak mi a hátránya? Drágább az előállítási költségük? A fogyasztásukhoz se értek, mert megy mondjuk egy soros 4 hengeres 1.6-os meg egy ugyanolyan tömegű és légellenállású kasztniba szerelt 2.2 literes ugyanakkora sebességgel. Mindkettő az adott sebességhez legjobban megfelelő fokozatban, ideális benzin-levegő arányt feltételezve. Ha a két motor hatásfoka azonos, akkor miért kéne a nagyobbnak többet fogyasztania? (V elrendezésről meg boxerről egyelőre ne essék szó! ;) )
