Kiültetni a megindult növényeket a tavaszi fagyok előtt semmiképp nem érdemes szerintem. Viszont "sétáltasd" őket, fagymentes napokra tedd ki félárnyékos szabadba, hagy edződjenek és ne nyurguljanak!
A törzset ereszd fel fejmagasság fölé, ahol még eléred, hogy tudd metszeni és szüretelni, ott vízszintes felületet futtass be: kordonkar, és arról halszálkásan a szálvesszők.
Ha csak 1,5-re engeded fel, a kivitől nem fogsz rendesen hozzáférni saját magához, ha függőleges sövénynek/kordonnak neveled, az meg állandó vergődést jelent, és termőre fogni is kinlódós.
Sziasztok, nálam a decemberben vett nyugalomban lévő kivi páros meglódult, nő rendesen. Gondolom március közepét azért várjam meg az ültetéssel. A támaszték magassága és hosszúsága mekkora legyen kb.? Úgy gondoltam, hogy kb. másfél méter magas és 3 méter hosszú. Így jó lesz?
Este lefotózom a növényeket, kérek majd segítséget tőletek, lehet 2 termőt szerzek még mellé, igaz akkor gondolom a futtató kevés lesz.
Bocs, de a korábbi hozászólásomban megírtam a kis gyümölcsűekről, hogy: " ha a késő tavaszi fagy nem tesz kárt bennük". A nagy gyümülcsű fajták akkor is károsodtak nálam, amikor a kis gyümölcsűek simán átvészelték a telet és tavaszi fagy sem volt. Abban természetesen egyetértek, hogy nagyon korán megindul a nedvkeringésük és ekkor érzékenyek a fagyokra. Ezért szerencse is kell a termesztésükhöz. (Egyébként nálam a Mirobalán szilva már 2 évben elfagyott, éppen virágzásban kapta a fagy.)
Ha már a kivinál tartunk, nagyon jól oltható saját magcsemetéjébe. Én többször vetettem el a zöldségesnél vásárol gyümölcsökből kiszedett magokat föld tetejére "mini fóliasátoba". Amikor elkezdtek csírázni, akkor takartam be nagyon vékonyan földdel. Több mint 20 évvel ezelőtt közel 200 db kivi magoncot az akkori Albertirsai és Dánszentmiklósi Tsz-nél kísérletként működő kivi ülttevényhez. Azóta sajnos nem tudom mi lett a sorsa a kísérleti ülttevénynek.
"Ahol a szőlő nem szokott elfagyni, szerintem az a hely a kivinek is megfelelő." - ezzel nem értek egyet. A kiviben nagyon korán megindul a nedvkeringés, a szőlőnél korábban és ebben az állapotában érzékenyebb a fagyra, mint ugyanakkor a szőlő. Nem télen szokott elfagyni, hanem amikor már megindult. Nyugalomban bírja a fagyokat.
Én sok éven keresztül kísérleteztem itt északon (Nógrád megyében), a nagy gyümölcsű kivivel (Actinidia Chinensis) de télen bárhogy próbáltam takarni, kifagyott.
Vannak viszont kis gyümölcsű kivijeim (Actinidia Arguta) már kb 20 éve, amelyek mindenféle takarás nélkül átvészelik a legkeményebb teleket is. (Volt már -22 fok is errefelé.) Ezek a tövek rendszeresen teremnek, és ha a késő tavaszi fagy nem tesz kárt bennük, rendszeresen teremnek. A gyümölcs nagysága elérheti a 2 cm-t. Szerintem a kis kiviknek még jobb az íze, mint a nagy gyümölcsűnek.
Ez csak az én tapasztalatom, de évekkel ezelőtt láttam kertbe, védett helyre kiültetett nagy gyümölcsű kiviket a tőlem kb. 30 km-re lévő Balassagyarmaton. Több hatalmasra nőtt tövön kb 150 kg termés ltt! Szóval még itt északon is lehetnek kivi termesztésére alkalmas területek. Ahol a szőlő nem szokott elfagyni, szerintem az a hely a kivinek is megfelelő.
Ha még csak 1-2 éves növendékek, a virágzás még nem valószínű, de ha mégis, akkor se sajnáld, ha elrúgja a virágokat. Inkább még ne akarj termést enni róluk, hagy nőjenek, erősödjenek a tövek.
Én a leghűvösebb és legvilágosabb helyre tenném őket a telelőben (pl. az ablakra "rányomva"), hogy minél lassabban nőjenek és minél kevésbé nyurguljanak, aztán jöhet a kiültetés, lehetőleg szoktatással.
A fagyok elmúltával (akár márciusban) kitenni őket cserepestől, hagy szokják a napot, szelet. Ha bejön valami tavaszi fagy, akkor vissza a telelőbe azokra a napokra, aztán amikor fagy már nem várható, akkor bele a jól előkészített ültetőgödörbe.
Konténeres növénynél nem szempont a minél korábbi tavaszi ültetés, úgy mint egy szabadgyökerű csemeténél.
Sziasztok, vettem kivit (porzó, termő), és már rügyeznek is a teleltetőben (+10 fok körül)... annyira nem örülök neki, mert márciusban ki akartam ültetni... ez akadálya lesz? Akár virágozni is fog a teleltetőben? Nem akarom, hogy a tavaszi fagyok elvigyék a virágokat. Köszönöm a válaszokat.
Előszöris boldog új évet kivánok.OLvastam a topicon,hogy te sikeresen gyökereztetsz Hayvard fajtájú kiviket.Én is megpróbálnám,mert tudok szerezni kivivesszőket.Szeretném megkérdezni,hogy milyen vastagságú vesszőket érdemes dugványozni,és jobban gyökeresedik-e ha megmártom gyökereztető hormonban,és a fólia sátor megfelelő hely a gyökereztetéshez.Tisztelettel kertészpeti.
Sziasztok Kérdésel és tanácsért fordulok hozzátok. Azon gondolkodunk párommal hogy kiwit kellene termeszteni. Kérdés az hogy honnét tudnék olyan töveket be szerezni mik teremnének is egy idő után illetve hogy nektek mik a tapasztalaitok róla?? Én békésmegye déli részén Újkígyóson lakok ... ezen az oldalon olvasgattam utána kicsit még vannak sötét foltok.. http://terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/kivi.html http://www.egzotikusdisznovenyek.hu/kivi itt néztem árat hogy kb menyi lenne 1 tő http://tunderkertje.hu/?modul=shop&k=7292
Nagyon szépen köszönöm a rövid tömör válaszod! Olyan kérdésem volna hogy a nem kétlaki kivi tartása nevelése miben küllönbözik a kétlakitol? Kapok Szlovéniából kivi veszőket, de nem tudom a szállítást hogyan oldjam meg, mikor, és hogyan dugványozzam el? Meg mekkora vesszőket kérjek? Mekkora a megmaradási arány? Esetleg ilyenkor szobába szobahömérsékleten lehet-e gyökereztetni?
A tápanyagban gazdag, humuszos talajokat kedveli, az erősen meszes, lúgos kémhatású talajokon rosszul fejlődik. A kivifajták nagy része kétlaki, hím és nővirágú. Egy hím példány – jól megválasztva – 5-6 nőegyed beporzására elegendő. Szaporítása magról, dugványozással és oltással történhet, de bujtással és gyökérdugvánnyal is megoldható.
A magról vetett példányokat általában alanyként használjuk. A már bevált egyedekről szedett oltóvesszővel a szőlőhöz hasonlóan hasítékoltással, oldalékezéssel és párosítással márciusban, az alany és oltóvesszők kihajtása előtt kell elvégezni az oltást. Az érett leveles hajtásokból vágott egy- és kétszemes darabokat laza föld-perlit keverékbe dugványozzuk olyan mélyre, hogy a felső szemek a föld fölött maradjanak. Az üveggel, fóliával fedett dugványok félárnyékos, de meleg, 25 fokos hőmérsékleten 1-2 hónap alatt gyökeresednek. Az így szaporított növényeket edényben, konténerben a hideghez folyamatosan szoktatva két évig neveljük, és tavasszal ültetjük végleges helyükre.
Újoncként volna egy-két (rengeteg) kérdésem! A legelső az volna hogy tud-e valaki részletes, ábrákkal ilusztrált cikket/könyvet a kiwik termesztéséről általánosságban? A második kérdésem az volna, hogy van-e valaki Szeged környékén aki foglalkozik kiwikkel és tanácsokkal tudna ellátni esetleges személyes találkozó keretében! És harmadik kérdésként volna-e valaki aki tudna felajánlani fiú-lány vesszőket?
