pedig a meshek érdekelhetne. a tények mind ig csak részei ténynek.
mivel nem tudjuk mi lett Ellák nemzetségével, illetve azt tudjuk a kuberék azt valloták (és rimel is a kuturgurra) hogy ugye kaba apa csaba. akik végül krummal és boriszszal végezték be.
de azt is tudjuk Álmos nem rájuk (Attila nemzetségére) hivatkozott amikor meghirdette a kárpáti völgyek mezők visszahóditását. (hanem a szkita ősökre, Atyasra)
viszont 24 nemzetség volt hun, mind hivatkozhat Attilára.
Senkit nem szálltak meg, Itt is magyarok éltek. Székelyek. Csak nagyon kis rész volt a Morva államocska része.
5 nemzedék azaz 150 év Atilla halála után. VISSZAJÖVETEL. Hogy az akkor itt lakó magyarok keresztények voltak? Miért ne? Atilla hunjai közt is voltak keresztények. Ami azt illeti, Atilla a királyok királya volt, rengeteg nép tartozott a birodalmába, biztos, hogy voltak köztük keresztények. A krónikáink szerint az ariánusok megpróbálták Atillát rábeszélni, hogy az ő kereszténységüket fogadja el és rombolja le Rómát. De nem jött nekik össze.
Szóval igen az akkor még itt lakó maradék hunok vagyis magyarok simán lehettek keresztények valóban, kivételesen igazat mondtál :D:D:D
Mivel baromira nagy latinos vagy olvasd el eredeti latinban, mit írnak I. András rendeletében, amit folyton pogánynak fordítanak.
Előre felkészítelek, nem a pogány szót használják.
Lehet nevezni pogány lázadásnak persze. Csak nem az. A lázadásnak pedig igencsak oka volt. De ez egy másik kérdés.
És de, Árpád magyarjai keresztények voltak. Ennyi. Visszajövetel, nem ideköltözés. Szokd meg, hamarosan Krónikáinkat végre hitelesnek fogják elfogadni. Úgyhogy még egyszer VISSZAJÖVETEL.
A keleti kereszténység talán nem kereszténység? Ráadásul sokkal ősibb, mint a nyugati. A szír kereszténység már rég beaágyazódott volt, amikor nyugaton még halomra öldösték a keresztényeket. Nem értem ha ennyire hülye vagy a témához minek pofázol bele?
---------------
Nyilván véletlen volt a pogány lázadás István halála után!
Ugye?
Azt jelenti, hogy az ideköltözés után 100 évvel később sem voltak keresztények a "honfoglalók"!
A keleti kereszténység talán nem kereszténység? Ráadásul sokkal ősibb, mint a nyugati. A szír kereszténység már rég beaágyazódott volt, amikor nyugaton még halomra öldösték a keresztényeket. Nem értem ha ennyire hülye vagy a témához minek pofázol bele?
:D Csavarhatod ahogy akarod, a második honvisszafoglaláskori, azaz Atilla halálta utáni 150 évvel, mikor Árpádék visszajöttek őshazájukba, már elterjedt volt köztük a kereszténység.
------
Tudatos hazugság.
Ismertek a keresztényeket, de nem a nyugatit, és nem voltak keresztények.
:D Csavarhatod ahogy akarod, a második honvisszafoglaláskori, azaz Atilla halálta utáni 150 évvel, mikor Árpádék visszajöttek őshazájukba, már elterjedt volt köztük a kereszténység. A kereszténység gyakorlására, semmiféle hatással nem volt sem a mágizmus, sem a táltosok tisztelete, sem egyéb rítusbeli eltérés a katolicizmustól.
Lehet hímezni hámozni, de amit betettél linket úgy tűnik nem olvastad el.
"Kora Árpád-kori leleteink jellegzetes csoportját képezik a szórványosan előkerülő, bronzból készült mellkeresztek. Az ide sorolható tárgyak egyik részének csuklósan összekapcsolódó, egymáshoz pontosan illeszkedő, belső üreget képező elő- és hátoldalból álló szerkezete ereklyék elhelyezését és őrzését is lehetővé tette."
Most jellegzetes vagy szórványos???? :D:D:D:D:D Még egy MTA-s idióta.
De olvassuk tovább.
"E tárgytípusnak a kialakulási helye (Közel-Kelet) és időszaka (6-7. század), továbbá az egyértelmű bizánci kultúrkörhöz való tartozása, illetve a fölöttébb hagyományőrző formakincse és díszítőművészete ismert, s jól körülhatárolt. Széleskörű elterjedésének módja, későbbi gyártóhelyeinek meghatározása és az egyes darabok keltezése terén azonban még sok az eltérő vélemény (WULFF 1909, 195; MIATEV 1922, 88). Nemkülönben sok a megoldásra váró kérdés a tárgytípus Kárpát-medencében, szűkebb értelmezésben pedig az Árpád-kori Magyarországon való elterjedésével kapcsolatban. Vitatott egyelőre a magyarországi megjelenésük oka, elterjedésük módja, s pontosabb keltezésük is."
:D:D:D:D:D Itt kellett volna szegény idiótának befejeznie. Ugyanis gyakorlatilag elismerte, hogy a bizánci keltkezésük csupán légvár semmilyen bizonyíték nincs rá. :D:D:D Erről meg ennyit. :D
Bizáncban nem ilyen kereszteket csináltak, ráadásul Mária nem szokott kereszten szereplni, tolkoronás kresztusnak pedig nyomai sincsenek. :D:D:D:D:D
Mert a kedves MTA szerint a magyarok akkor bunkók voltak, mindent mástól loptak. Csakhogy erre a világon semmi nem utal, semmilyen kapocs, semmilyen bizonyíték nincs.
Szóval ez egy légvár, de ha valaki elég idióta, hogy higyjen benne ám lelke rajta. :D
De látod, pár napja még a létezésüket sem ismerted el. :D Egyből kaptál a hivatalos idióta magyarázaton. És még ti merészelitek másra mondani, hogy minden hülyeségbe belekapaszkodnak. :D
BIZÁNCI TÍPUSÚ EREKLYETARTÓMELLKERESZTEK BÉKÉS ÉS CSONGRÁD MEGYÉBEN
SZATMÁRI Imre
"
A magyarországi ereklyetartó mellkeresztekről alkotott megállapítások az utóbbi két évtizedben nem sok új elemmel gyarapodtak. Továbbra is elfogadott nézet, hogy a tárgytípus magyarországi darabjai a Bizánci Birodalom művészetében gyökereznek. A típus egyik csoportja a bizánci kultúrkör északi területei, a Kijevi Oroszország felé mutat, míg a másik, egyértelműen a nagyobb mennyiséget jelentő leletanyag a Szentföldhöz kötődik. Keltezésük nagyjából behatárolható. Az Árpád-kori Magyarország területén a szentföldi típus —jóval korábbi kialakulása ellenére is — csak a honfoglalás után jelent meg. Hazai elterjedésük így is korábban kezdődött, mint a kijevi daraboké, noha az utóbbiak már készítésük kezdete után nem sokkal, még a ll. század folyamán felbukkanhattak nálunk is. Az ereklyetartó mellkeresztek használata tehát a magyarság Kárpát-medencében való letelepedésével és államszervezésével egyidejűleg terjedt el. A kijevi kereszteket a 12. századot követően is tovább használhatták, viszont a szentföldi típusúak legkésőbbi darabjai is bizonyosan földbe kerültek még a 12. század előtt. Időeltolódás van tehát a két csoport között, nemcsak az elterjedésük idejét tekintve, hanem használatuk felső időpontját illetően is.
A szentföldi típusú keresztek használatát ezek szerint csupán a 10-11. század időszakára tehetjük."
"„gyõzedelmes András király [...] akit Jeruzsáleminek nevezünk, azután, hogy jeruzsálemi hadjáratáról, melyet a szaracénok ellenében a katolikus szent hit védelmére a magyaroknak tömérdek seregével indított s szerencsésen visszatért.”
Származása révén tarthatott-e igényt a Jeruzsálemi trónra II. András?
II. András III. Béla Magyarország királya és Chatillion Anna Antiochiai hercegnő házasságából született.
Származása alapján tehát felléphetett volna trónigényével II. András. Bár keresztes hadjárat minden vezetője közfelkiáltással Jeruzsálem Királyának nevezte őt, amit a Pápa is elfogadott, azonban II. András HIVATALOSAN NEM JELENTETTE BE IGÉNYÉT a cím viselésére, ezért Briennei Jolán jelentette be igényét a GYŐZEDELMES keresztes hadjárat után és ő viselte a Jeruzsálem királya címet egészen 1228-ig.
II. András maga sem használta ezt a címet. (Tekintve az elődök véres, kegyetlen és emberileg, de legfőképpen keresztényileg nem méltányolható ocsmány tetteit)
Ahogy ezt már korábban is megírtam...... NEM HASZNÁLTA A CÍMET, de megtehette volna ha akarja. Jobban is járt, legalább nevét nemkötötték össze a többi brigantiéval, Bouillon Gottfried-től, a Frigyeseken és az idióta Richárdon (állítólagosan oroszlánszívű) át IX. Lajosig, akik a lakosság irtásán, kannibalizmuson, véres gyilkosságokon kívül túl sokat nem tudtak felmutatni.
Az 5. kereszteshadjárat sikert sikerre halmozott mindaddig, amíg II. András és serege ott tartózkodott. 1218-ban azonban II. András hazatért, mivel teljesítette fogadalmát és fényessé tette a VALÓDI KERESZTÉNYSÉG hírnevét. 1219-1221 között az ott maradt fővezérek hibát hibára halmozva végül súlyos vereségeket szenvedtek és azt is elvesztették, amit II. András elfoglalt.
Adalékok a történeti magyarság vallási életéről a független Magyar Apostolkirályság fennállásának ideje alatt
Az ún. történeti magyarság a Kaukázus vonzásterében és attól nyugatabbra ötvöződött több ágból azzá a nemzetté, amilyennek az elmúlt legkevesebb 1200 év alatt ismerhettük, s melynek összetevői között az összekötő kapcsot a szkítasághoz, az íjfeszítő, őskultúrateremtő, ragozó nyelveket beszélő népek művelődéséhez való tartozás és vallási téren a szkíta kereszténység különböző fajtáinak képviselete képezte. A honfoglaló magyarság sírjainak meghatározó és karakterisztikus leletei ugyanis a mellkeresztek, melyek egy sámánhiten és „primitív” természetvalláson nevelkedett népre a legkevésbé sem lehettek volna jellemzőek.
Íme két példa a honfoglaláskori magyar sírokból előkerült keresztek közül.
2014 Budapest és Miskolc kiállítás Árpád kori leletek kiállítása. Múzeumok pincéiéből előkerültek a mellkeresztek, ahol nem ritkán több mint 100 éve rohadtak. És mint kiderült ez a legjellemzőbb sírmelléklet és nem akármi más.
Tiszaeszlár:
Bronz ereklyetartó mellkeresztek az Árpád korból. Egyiken Jézus másikon Mária.
További lelőhelyek: Sárrétudvar, Arad, Tiszafüred. Több mint 100 éve ismert leletek.
Itt az Árpád-kori okmánytár on-line, benne II. András oklevelei, stb.
Mutasd be, melyiken szerepel "Jeruzsálem királya" címmel is.
Egy 1223-as adománylevelén pl. itt a címe (172. old.)
"In nomine Sancte Trinitatis et Indiuidue Unitatis. Andreas Dei gracia Hungarie, Dalmacie, Crohacie, Rame, Seruie, Galicie Lodomerieque Rex in perpetuum."
Az aranybulla szövege a kevésbé fontos cikkek kihagyásával a következő:
„„A Szentháromság és oszolhatlan egység nevében.[12] Endre, Isten kegyelméből Magyar-, Dalmát-és Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia örökös királya. Mivel mind országunk nemeseinek, mind másoknak is Szent István királytól alapított szabadsága némely királyok hatalma által, kik néha haragjukban boszút állottak, néha gonosz emberek hamis tanácsira is hallgattak, vagy saját hasznukat keresték, igen sok részben rövidséget szenvedett: nemeseink fenségünk és elődeink füleit gyakor ízben verdesték kérelmeikkel és folyamodásaikkal országunk javítása iránt. "
Picinyem, először is, vedd át a gimnáziumi történelem törzsanyagot, mielőtt idemerészkedsz ...
A legjellemzőbb Árpád kori vagy más névvel a második honvisszafoglaláskori legjellemzőbb sírmelléklet a mellkereszt.
Bla-bla-bla. Mutasd, hitelesen feltárt régészeti közleménnyel.
Csak kéne már végre a valóságot is látni, nem csak a sok hülye áltudományos MTA baromságot. Soha nem élt egy magyar sem az Uralnal, mert onnan nép délre lejönni soha nem tudott, ott magas kultúrta, ami a magyaroknak megvolt kialakulni nem tudot, se magas színtű nyelv, ami a magyarságnak a mai napig megvan.
Bla-bla-bla.
Melyik nyelv nem elég "magas szintű" neked, és ez alatt amúgy mit is kell értenünk?
Mióta kizáró ok a kereszténységre a lovas temetkezés???? Te megtiltottad nekik? Bocs, nagyon jól elvoltak kereszténynek lovastemetkezéssel együtt is.....
TUDATLAN BUNKÓ!
Hát igazoljad, hogy "keresztények" voltak a lóval eltemetettek.
De a magyarság se élt az Uralnál, mert ha ott élt volna, mi is a Szibériai mocsarakban lennénk 3 ezren.....
te szerencsétlen idióta te.
Ja, hogy neked nincs tudomásod Olekszij Komár (2018) könyvéről.
a mindenkori magyar királynak címe, amelyet világos szavakkal XIII. Kelemen pápa adományozott 1758 aug. 19-én kelt Carissima in Christo filia kezdetű brevejében Mária Terézia királynőnek és törvényes utódainak «motu proprio et certa scientia». Ezt a címet azóta Mária Teréziának 1758-ban kiadott rendelete folytán a hatóságok és magánosok kötelesek megadni, s a magyar királyok is használják azt címeikben. Az országgyűlés és a törvények szövege e címet csak a már megkoronázott királynak szokta megadni; a királynét nem illeti meg e cím. Régebben az apostoli jelző csak kivételesen fordul elő a magyar királyok címeiben; p. I. Lipót egy 1701-ben az esztergomi érsekhez intézett levelében apostoli királyi felségéről szól. II. Ulászló s később III. Ferdinand sikertelenül tettek lépéseket Rómában az iránt, hogy az apostoli cím használatára jogot kapjanak.
Hartvik legendára hivatkozol, aminél kétségesebb és bizonyítatlanabb nincs - de arról a részéről kegyesen megfeledkezel, ahol a szkíták hatalmas királyáról szól......
"Szkíta" = "keleti nép" volt a korabeli szóhasználatban. Amúgy népként a Kr. u.-i 1. században letűntek.
"2. kép: Késő avar kori és magyar honfoglalás kori lelőhelyek László Gyula térképén − a szerző aláírásával. László 1988, 16. oldal, 4. kép nyomán"
Amely Szentpéteri cikk végkövetkeztetése:
"Ami közös bennük: mindegyik olyan késő avar kori leletanyaggal is rendelkezik, amelynek tanúsága szerint az adott népesség megélhette a magyarok letelepedését. El kell azonban ismerni: ma még nem rendelkezünk olyan perdöntő régészeti bizonyítékkal, amellyel tudományágunk bevett szabályai szerint módszertanilag kifogástalanul érvelhetnénk a népesség asszimilációja mellett."
László Gyulának olyan térképet kellett volna -- régészként !! -- bemutatnia, amelyen az "Árpáddal bejött magyarok lelőhelyeit" EGYÜTT mutatja a 9. század végi avar(kori) lelőhelyekkel.
Ugyanis a "késő avar kori" lelőhelyek a 7. század végétől datáltak.
