Van egy lekörözhetetlen előnye a zöldbe-fás oltásnak, az idő. Még abban az évben látod, hogy mit terem /nem kis dolog egy kapott ismeretlen oltóvessző esetén/, és ha erős tőkébe oltasz 2-3 kétszemes vesszőt , a következő évtől teljes termésed lehet az új fajtádon.
/Vettem egy tő Pölöskeit ősszel, elültettem. Két szemre visszavágtam. A lemetszett vesszővel tavasszal beoltottam a szomszéd tőkét. Jót hajtott és a következő évben már 3 fürt volt rajta. Az elültetett még a nyomában sincs, most cseperedik, ezt meg már ehetem. Ehhez szólj hozzá valamit./
Szerintem, maradok inkább az oltványkészítésnél és a zöldoltásnál! Ezekkel "kevesebb" a macera és sikerességben is felveszik a zöldbe-fás oltással a versenyt...
Igaz most is a nem sikerült zöldbe-fás oltás után csináltam a sikeres zöldoltásokat.
Azt bizony nem lehet előre tudni, hogy milyen tél lesz. Ha fagyérzékeny vesszőt akarok tavasszal oltani /pl. Cardinal/, akkor azt már dec. végén megszedem. /és drukkolok neki, hogy elálljon májusig/
A siker egyik fő titka az oltóvessző sikeres tárolása. Ha barna a szem /oltáskor érdemes néhány rügyet kettévágni/ akkor be sem érdemes oltani. Csak üde zöld vágásfelületü oltóvessző a jó. Már tárolás előtt érdemes meggyőződni arról, nem fagyott-e el pl. amit el akarunk rakni a hűtőbe, vagy nincs-e valami baja. /Rügy, vessző vágáspróba./ Aztán érdemes megfürdetni gombaölőszeres permetlében, megszikkasztani kissé, és ugy bezacskózni, gumigyűrűvel lezárt dupla fóliazacskóba.
Hogy mennyi levele volt már nem emlékszem, kb 8-10 levél, két úgy 60 centis ág... és elég vékonyka is 4-5 miliméter. Elég gyengécske alany ez, az erősebbikről, amelyik tavaly termett pár szemet, tavasszal letörtem a hajtást (de már újra kihajtott - és jövőre "dolgozok" rajta), utánna gondoltam, hogy a másikkal kezdjek valamit.
Hogy mennyire volt fás... Úgy emlékszem még nagyon is zöld volt, május 20-25 körül csináltam, kb 4-5 miliméter átmérőjű lehetett ahol oltottam. Úgy kaptam hármat ingyen egy ismerőstől, csemege telepítés után megmaradt neki pár vékony "oltvány" kevés gyökérrel. Az egyik tavaly termett pár apró kékes savanyú bogyót. Jobban megnézve nem láttom rajtuk elég meggyőző helyét oltásnak... Persze van eredeti "pecsétes" boltim is: Néró, Palatina, Pölöskei, Moldova, Eszter, Hamburgi. A Nérót, Esztert, Moldovát idén meg is kóstolom...
A zöld oltásnál olvastam, hogy nagyon fontos megvédeni a kiszáradástól. Láttam képeket citromfa oltásáról a neten, ott zacskózták. Eléggé bepárásodik a zacskóban, egy idő után a kötés felett bevágtam picit a zacskót, hogy a szoros kötés miatt öszegyült kiskanálnyi viz a zacskóból kifollyon, mert féltem, hogy kiszáradás helyett a vizbe-fulladás öli meg...
A képeket nézve úgy tünik a "Czeiner-féle" oltással próbálkoztam...
Jeszenszky azt írja, éles késsel el kell hasítani az ízközöket keresztben, felülről lefelé haladva, és az a jó hely, ahol sercen vágáskor, de a fölötte lévő még nem sercent.
Régebben én is próbálkoztam zöldoltással, de egy sem sikerült, pedig amúgy minden létező növényt sikerrel oltok.
A zöldbe-fás oltások közül nem mind sikerült (biztos vagyok benne, hogy egyes vesszők elhaltak a hűtőben, mert ugyanazon vesszőből vágott csapok eredtek, ill. nem eredtek meg). Ezeket kellene pótolni.
Még azt írd meg, hogy összesen hány levele volt az alanynak, amikor a harmadik-negyedik alatt elvágtad, még zsenge volt a vágásnál, vagy már fásodott /kérdőjel/. /nem jó a shift a billentyűzeten, ezért nincs kérdő, felkiáltó, stb.jelem/
Mivel "hirtelen felindulásból" elkövetett oltáspróbálkozás volt csak valami rafia-szerű műanyag volt kéznél. Nem is nagyon reménykedtem a sikerben, annál inkább meglepett mikor mind a két oltás megmaradt. Megpróbálom óvatosan átkötözni valami rugalmasabbal. A gyerek a lufi-medencéjét nem akarja feláldozni, de keresek valami hasonló anyagot.
"Flanell"-nek: mikor eldöntöttem, hogy nem irtom ki, inkább adok egy esélyt neki, kicsit "googliztam". Az alany mindkét zöld ágát kicsivel a harmadik-negyedik levél alatt levágtam (a jó éles tapétavágómmal), behasítottam és a Néróról frissen levágott, kb. ugyanolyan vastag zöld ágból, csináltam egy egyszemes és egy kétszemes oltást, a végét ékre vágva. A nemest bele az alanyba úgy hogy a nemes rügye az alany (levágott) rügye helyére kerüljön. Bekötöztem és hogy a kiszáradástól megóvjam nájlon-zacskót húztam rá és az oltás alatt megkötöttem. Kb. 2 hétig voltak zacskóban de úgy nőttek hogy már nem fértek bele és levettem a zacsit róluk. Egy hónap alatt kb. 10 centit nőttek.
Egy igazi "szaki" biztos jót szórakozik a "leírásomon", de nekem így sikerült...
Most látom erről irt "imkerei" a 77-es hozzászólásban... csak nem tudom az én módszerem melyik, a Czeiner vagy a Baranyai féle zöldoltás?
1. Nem látszik jól a képen, hogy milyen kötözőt használtál. Ha nem tágul, akkor óvatosan bontsd le és kevésbé szorosan kötözd be ujra. /közben látod, hogy bevágott-e valahol az előző kötés/
2. A kevésbé nemes szőlők általában jók alanynak, csak vigyázni kell majd, hogy nehogy kihajtsanak az oltás alatt. /Javaslom tavasszal próbáld ki a zöldbe-fás oltásmódot. Nagyon látványos, azévben terem és elég jó az eredés./
Először is frissen regisztráltként üdvözlök mindenkit a fórumon.
Az egyik "nemestelenedett" alanyt, kiváncsiságból a neten látottak szerint, zöldbe-zöldet oltással, két ágát beoltottam Néróval.
Két hétig zacskóba voltak, de mind a 2 oltás úgy beindult, hogy már nem fért bele... Az egyik ágról képet csatolok.
A kérdésem az volna, hogy a kötést mikor kell/lehet levenni. Túl korán sem szeretném, de azt sem akarnám hogy nagyon elszoritsa. Az oltást május végén csináltam, már 1 hónapja.
A másik kérdésem, mivel eléggé belelkesített az első siker, hogy van egy, szinte a jégesőn kivül mindennek ellenálló, bor(?)-szőlő fajtánk. Korán érik, apró fekete szemű, erőss növekedésű, felénk "Zsokénak" vagy "kutyaszőlőnek" hívják, de a pontosabb nevét senki sem tudta a környéken. Használhatnám alanynak? Tavasszal még próbálkoznék oltogatással, több módszert is kipróbálnék.
Köszönöm a tanácsokat! Ha jól értem, a lényeg, hogy szorosan és légmentesen legyen.
Van egy tőkém, ledobta a nemes részt, a vad alany meg úgy hajt mint a bolondgomba. Most felbátorodva az itt olvasottakon, nekigyürkőzöm egy zöld-zöld oltásnak!
A szőregi ÁFÉSZ bolt (Szeded melletti híres "rózsás" település) tart és postán is küld oldószalagot (legalább is tavaly még küldött), megrendelheted telefonon.
A legjobb az ujjnyi vastagra vágott gyerek fürdőmedence anyaga /jó rugalmas, nem csúszik, jól zár/, ha nincs megteszi a tejes zacskó, műanyag szatyor, de a szigetelő szalag is, csak azt ajánlott megkötni valamivel, mert melegben letekeredhet.
Kérdezném, kötözőszalag és oltóviasz alkalmazása hogyan történjék? Megnéztem Ali-bá által belinkelt kaszasoltvany.hu lapon a videót, ott először betekeri, majd széles ecsettel valami fehér folyadékkal bekeni, az oltóviasz lenne, vagy inkább festék? Vagy, ha egyszer szalaggal betekerjük, már nem is kellene a viasz?
Pedig én is elkezdtem az oltást, amint lehetett. Két 20 centis hamburgi volt a legnagyobb, fürtökkel, hát apám letörte az egyiket kapával, egy kis bőr tartotta, felkötöztem azért. :(
A többi, ugyanakkor csinált oltvány még csak 2-3 centis.
Nálam már méteres hajtások is akadnak 1-2 fürttel. /Kíváncsi vagyok az ismeretlen James-féle szőlőre, hogy mit terem, meg arra, amit a magaméról oltottam, csak nem jelöltem meg, hogy melyikről./
Pár nap alatt nagy változások történtek, a legkorábbiak (1 kivétellel) mind megduzzadtak, ha a teljes siker nem is, az indulás biztosra vehető. Ma megnézem a másik telken is.
(Köszönöm a hiányolást! :) Most már talán jobban lesz időm fórumozni.)
