igen, csak az a helyzet, hogy jelen esetben nem az időjárási helyzet a szélsőséges, hanem a pusztítás nagyobb, ez viszont nem csak az időjárás miatt lehet, hanem egy rakás más, alapvetően ember által okozott dolog miatt.
hát ezt nem tudom, arra viszont emlékszem, hogy a 90-es évek elején rendre az aszály okozott problémákat nyáron, és akkor is globális felmelegedésről karattyoltak páran. most meg az ellenkezője van.
válasszuk külön a globális felmelegedést a lokális katasztrófáktól, a két dolognak sok esetben nincs közük egymáshoz.
nincs közvetlen ok-okozati összefüggés, csak annyiban, hogy a magasabb középhőmérséklet együtt jár azzal, hogy gyakoribbak a szélsőséges időjárási helyzetek. a klíma az, ami változik (amire hatással vagyunk) és az időjárás az, amin keresztül megisszuk ennek a levét.
Es ez ugy is hogy egyidejuleg ,egesz mas ido van tartosan ugy kb a baja Kecskemet Bekescsaba haromszogben mint az orszag tobbi reszen es stacionariusan,ugy hogy nem mozdul az egesz.
ja és egyébként a Kárpát Medence esetén azt sem szabad elfelejteni, hogy 4 akciócentrum középpontjában vagyunk, és ebből a 4-ből 3 nyáron minden további nélkül be tud zavarni. (Izladi, Azori, Pontuszi). Azaz évről évre, de akár a nyáron belül is nagy lehet a külöbség, ez a természetes.
") a sajtó sokkal jobban felkapja a katasztrófákat"
Ez is, pl az idei nagy zalai jegveres orszagosan ismert volt, sok felvetel a kidolt fakrol stb.1952-ben pont ugyanott volt egy ugyanakkora jegverse, az meg cak helyileg volt ismert, mert se TV nem volt , se odarohano riporterek, a helyi ujsag megirta, a radio esetleg bemondta, csak a helyiek lattakhogy elverte a jeg a szollejuket teljesen, ahogy ugyanott az iden is.
pláne. nekem a két évvel ezelőtti melegcsúcs van meg, mert akkor terepen dolgoztam. az idei melegrekord idején viszont légkondis irodában, úgy egy kicsit más volt :) ezt valszeg hamar el fogom felejteni.
Itt ket dolog van amit a meteorologusok adatokban feljegyeznek hoszu evek alatt es az amire emlekszel az eletedbol es a ketto nem fedi egymast.Mert mindenki a kiugroan meleg ,vagy kiugroan hideg idoszkokra emlekszik amikor atlagos az ido arra nem az kimosodik az emlekeibol .Ezert ztan ha volt egy nagy hofuvas mint pl 69 karacsonyakor akkor az ugy marad meg ,hogy hu de kemeny tel volt , oszt az egesz nem tartott egy hetig se.A tel tobbi idoszaka meg olyan se ilyen se olyan nem volt, lehet ,hogy a Tisza be sem fagyott. Aztan volt olyan tel amikor nem volt extrem idojaras de pl a Tisza marcius vegeig decembertol be volt fagyva.Es ugy emlekszik viszza ra mindenki hogy nem is volt olyan kemeny tel.
Ugyanigy van a nyarakkal is.2 eve egesz majus juliusi idojarast produkalt amikor otthon voltam es majus 1-en furodtek a Tiszaban.
egyik sem igaz. arról van szó, hogy a Föld jelenlegi éghajlata egy átmeneti állapot a normál és a jégkorszak között. a jégkorszakok ugyanis kb 200-250 millió éves ciklussal jeletkeznek, tartanak néhány millió évet, aztán visszaáll a rend. jelenleg ugye nemrég múlt el az utolsó jégkorszak (lehet, hoyg jön mégegy), és melegszik fel a Föld. az átlaghőmérséklet azonban még mindig alacsonyabb, mint a normálállapotban. mivel eszerint változó korszakban vagyunk, az időjárás is változhat viszonylag sűrűn.
ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy olyan adatok, ami alapján következtetéseket vonhatunk le az időjárás változásairól, jobb esetben is csak 100 évre visszamenőleg vannak. ez pedig nem idő. szerintem az időjárás egyáltalán nem lett sokkal szélsőségesebb, mint mondjuk 20 éve, csak 1) a sajtó sokkal jobban felkapja a katasztrófákat, 2) pl. az árvízvédelem meg messze nem olyan hatékony mint régen (nem mindenütt van karbantartva minden, aminek kellene). 3) erdőírtások. 4) stb. ezért van több katasztrófa.
Mostanában három fajta véleményt hallottam ezzel kapcsolatban a tvkben. Az egyik szerint nincs itten semmi gond, az időjárás szélsősségessége (huhh, de szép szó) nem jelentős, eddig is ez volt, csak nem vettük észre. A második, ami szeritnem a legreálisabb, hogy nem tudhatjuk. A harmadik szerint sűrgős lépésekre lenne szükség, de egyébként már mind1.
Nah, szal mi lehet az igazság? Azért kezdek szkeptikus lenni a meteorológusok véleményére, amiszerint egyszerűen az időjárás ilyen szeleburdi.
Már nem ez az első év, amikor szar a nyár. Semmi normális napos idő nem volt, ill. volt kb 4-5 nap, de akkor meg kurva meleg volt.
Most akkor nagy a baj, vagy még reverzibilis? Mi van? Mért nem foglalkoznak a médiában a kérdéssel?
Néha az a érzésem, mintha minden ezzel kapcsolatos hír el lenne tussolva. Mintha valami globális összeesküvés végezne itten velünk. Lehet itten vannak az ufók?
En nem ,csak szerettem a foldrajzot, valojaban a kedvenc targyam volt altalanos es kozepiskolaban es akkoriban mindent elolvastam,de a kisebbik fiam geografuskent vegzett Szegeden.
sajnos az europai meteorologiai terkepeken amit a TV-ekben mutatnak csak az anglia nyugati partjai vannak rajta ,ha rajta lenne az amerikai kontinens is akkor az aramlasokbol egyertelmuen latni lehetne ,hogy ezek a rekord esok eredetileg a mexicoi obol kornyekerol indulnak es mivel itt rekordmeleg van sokkal tobb a felszallo legmozgasban a paratartalom ami szepen felvandorol arra a Labrador Gronland fele ,szepen at csalingazik egy kanyarral europa nyugati partjaira oszt elkeveredve egy kis sarki levegovel szep kis esoket csnal vegig. Es mivel eddig volt 11 hurrikan es tropusi vihar ezek utohatasa meg ratesz egy jo kis adaggal. Az a szabal altalaban ha Florida-Alabamanal kilep egy hurrikan akkor 8-12 nap mulva europaban nagy esok vannak,Vagyis minden mindennel osszefugg.
Na így visszatekintve a nyárra valami rohadtul nincs rendben. Állítólag megszűnt a Golf-áramlat a Mexikói-öbölben és ezért szopunk. Kíváncsi leszek a télre.
Egyebkent a Balaton vizszintje nagyon biztato 85 cm, tavaly ilyenkor eppen 30 centivel volt alacsonyabb es majusra ment fel 80 korulire ami most azt jelenti,hogy iden 1 meter fole is mehet majusra es az nagyon jo. De sajnos csak oktoberben tudok hazamenni amikorra az ottani szezonnak vege nagyjabol.
"ez leginkább arra utal, hogy próbáljuk tompítani a természetes változékonyságot (aminél hosszú távon kártékonyabb dolog talán csak a módszeres és tömeges fajirtás lehetne)."
Na ja de egy termeszetes vizingadozast minden regulacio nelkul nem lehet ma megengedni,vagy ki kell uriteni a deli partot es a tapolcai medencet. Mondjuk en nem bannam ha a somogyi lankakat csolnakkal lehetne csak megkozeliteni egy magasviz eseten es a fonyodi hegy es boglar szigetek lennenek.:-) es a to valahol Savoly tozegtelepnel kezdodne vagy meg lejjebb zalakomarnal.Ami valamikor tofenek volt lehet latni ennek jeleit egyertelmuen Balatonszentgyorgy es Zalakomar kozott a vonatbol, csak akkor a deli vasut is viz alatt lenne vegig. Szabadi sostotol ahol leer az aligai dombrol a viz melle kb Zalakomarig.
Megnéztem a Balatont, és persze én emlékeztem rosszul. Levéltárról szó se essék: színlők vannak. Tehát az idő nem történelmi, de azért újholocén. A dolog lényege, hogy a tó környékén jól azonosítható egy színlő + 6 m-en (mármint ennyivel a jelenlegi 0 vízszint fölött) és egy tőzexint a tó fenekén, - 6 m-en (a + 10-es, részben kifejlődött színlőt most felejtsük el). Annyit mondhatunk tehát, hogy az ember feltűnése (pontosabban: természetet átalakító hatása) előtt, tehát teljesen temészeti folyamatok hatására e szintek között ingadozott a vízszint.
Háát, ezek után az, hogy most e két szélsőértékkel definiált intervallum kellős közepén ingadozunk egy métereket, és még ezt is igyexünk csökkenteni, ez leginkább arra utal, hogy próbáljuk tompítani a természetes változékonyságot (aminél hosszú távon kártékonyabb dolog talán csak a módszeres és tömeges fajirtás lehetne).
A határ tulajdonképpen úgyan ott van, de nevezik dániai vagy maastrichti emeletnek is. A kormeghatározás rel. hibája 100 ezer év alatt is lehet, hiszen péld. a vita elején még a határ előtt 300 ezer évre datált dinókat találtak, míg utána nem. A megőrződés, -illetve a Signor- Lipps hatás- és az intenzív kutatás után már 100 ezer évre csökkent a határ előtti leletek sora.
A globális anomália, jelentkezhet lokálisként is hiszen a Strangelov-óceán szénizotop vizsgálata / kb. tízezer éves felbontás / egybeesik ezzel. De mint a vallásban, mindenki abban hisz amiben szeretne. A kételkedés azonban általában előrevisz.
A globális felmelegedés vagy éppen az ebből eredő lehülés, a mai természettől elfordult világban, komoly hatást kelthet.
